Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Giorgia Meloni kampányának egyik fontos eleme volt, hogy magát kormányzásra képes megfontolt, érett politikusként mutassa meg, a jobboldali koalíciót pedig – benne pártját, a globalista erők által sokáig politikai karanténban tartani igyekezett Fratelli d'Italiát – kormányképes erőként fogadtassa el – világított rá az új olasz miniszterelnök politikai hátterére Rosonczy-Kovács Mihály, aki felidézte azt is: Meloni, amellett, hogy a nemzeti érdekek védelmét hangsúlyozta, igyekezett azzal nyugtatni a pénzpiacokat és a vezető európai politikusokat is, hogy minden felületen együttműködésre fog törekedni.
„Ebbe illeszkedik a mostani brüsszeli látogatás" – jelentette ki az Origónak Rosonczy-Kovács Mihály. Szerinte a kulcsszó mindezek alapján nem az igazodás, hanem az együttműködés.
„Sokan feltették a kérdést, hogy az együttműködés mennyire jelent esetleg meghunyászkodást" – fűzte hozzá.
A Nézőpont Intézet külügyi igazgatója szerint a kormányalakítást megelőző tárgyalások elején állítólag felmerült például, hogy akár a Draghi-kormányból is maradtak volna tárcavezetők Meloni kormányában, úgynevezett szakértő miniszterként. Ez inkább igazodást jelzett volna előre Rosonczy-Kovács szerint. Végül azonban egy tisztán politikai kabinet állt fel, amely – az első napok tapasztalatai azt mutatják –végre is szándékozik hajtani azt a programot, amelyre a választóktól felhatalmazást kapott. Rosonczy-Kovács Mihály szerint
Meloni első nyilatkozatai, megszólalásai is azt vetítik előre: hű marad a választóknak tett ígéretekhez, a képviselőházban elmondott beszédében egyértelműen utalt arra, hogy nem külső erők kénye-kedve szerint fogja irányítani az országot:
„Az elmúlt napokban többen voltak olyanok, a határainkon túl is, akik azt mondták, hogy felügyelni szeretnék a kormányunkat. Azt mondanám nekik: jobban is el tudják tölteni az idejüket" – idézte a szakértő az olasz miniszterelnököt.
Láthatóan megelőlegezett bizalommal fordul az európai intézményekhez Meloni, abból kiindulva, hogy az olasz választóknak köszönhetően most egy nagy, alapító tagállamban nemzeti kormány alakult – jegyezte meg Rosonczy-Kovács Mihály –, Giorgia Meloni pedig, teljesen jogosan, az európai intézmények viselkedésében is tükröztetni szeretné az olasz választók akaratát.
Mindez nem álnaivság a részéről, hanem kinyújtott jobbkéz. Kérdés, mit kezdenek vele az uniós intézmények
– fogalmazott a szakértő.
Olaszország szempontjából a leginkább aktuális EU-s kérdéskör a Helyreállítási Alap körül összpontosul: Meloni szeretné az olasz tervet módosítani és az aktuális energetikai, inflációs kihívásokhoz igazítani. Ehhez – hívta fel a figyelmet a szakértő – kelleni fog a Bizottság együttműködése. Meloni szeretne európai szintű ársapkát – ez az álláspontja megegyezik a Mario Draghi által vallottal, de ezt már a kampányban is elmondta. Rosonczy-Kovács Mihály szerint
a migrációs kérdésekben ütköznek ki várhatóan leghamarabb a nézetkülönbségek a globalista erőkkel. Ennek első jelei már meg is mutatkoztak az elmúlt napokban.
„Az új olasz kormány ragaszkodik ahhoz, hogy ellenőrizze, ki lépheti át az ország határát. Ahogyan azt Meloni most is elmondta brüsszeli sajtótájékoztatóján: érvényt kell szerezni a külső határok védelméről szóló kötelezettségnek. Hamarosan pedig a zsidó-keresztény értékek megjelenítése lehet egy olyan vissza-visszatérő elem az olasz politikában, amely miatt feszültség alakulhat ki egyes globalista politikusokkal, csoportokkal" – vetítette előre a Nézőpont külügyi igazgatója.
Az új olasz kormány lépéseit Rosonczy-Kovács Mihály szerint sajátos módon értelmezi a globalista médiumok egy része. „Ahogyan azt láttuk a magyar–lengyel viszonnyal kapcsolatban, ezen orgánumok egy része igyekszik bizalmatlanságot szítani az európai jobboldali szövetségesek között" – hívta fel a figyelmet. Rosonczy-Kovács Mihály szerint a médiumok ezen köre
a véleménykülönbséget tükröző nyilatkozatokat jellemzően felhangosítja, a pozitív hangvételűeket azonban sokszor egyáltalán nem idézi.
Az is elő-előfordul, hogy az idézett nyilatkozatokat saját értelmezéssel egészítik ki, „ami az olvasóban azt a benyomást kelti, mintha a politikus is magáénak vallaná az újságíró értelmezését, és más hasonló eszközöket használnak."
Ilyen eszköz a szakértő szerint a brüsszeli vélt vagy valós viszonyok láttatásának árnyalása is. „Tény ugyanis, hogy a magyar és lengyel álláspontok között is vannak különbségek, az olasz és a magyar között is vannak és lesznek. Egy-egy konkrét kérdésben is más és más lehet a távolság a jelenleg még fősodratú álláspont és a három ország álláspontjai között.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Budapest, Varsó és Róma ne működhetne együtt ott, ahol egyeznek a víziók, értékek és érdekek – amelyekből pedig nagyon sok van"
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a globalista médiumok a sokszor sportszerűtlen magatartásukkal a saját világképüknek próbálnak érvényt szerezni, ezen pedig „nem érdemes túlzottan berzenkednie az olvasóknak".
Annál inkább elősegítendőnek tartja, hogy a három ország jobboldali médiumai között egyre több közvetlen kapcsolat alakuljon ki, ebben az esetben ugyanis „nem a globalisták értelmezései határoznák meg azt, mit gondol például az olasz jobboldal a magyar kormányról, és fordítva."
Rosonczy-Kovács Mihály összegzése szerint Giorgia Meloni csütörtöki brüsszeli látogatásának elsősorban szimbolikus jelentősége volt. Érzékelhető, hogy egy hatvanmilliós tagállamot nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni; Meloni nyilatkozata szerint az őt fogadók „nyitottak voltak arra, hogy meghallgassák", amiből
a szakértő szerint arra lehet következtetni, hogy számos kérdésben egyelőre távol esnek az álláspontok.
Az olasz kormányfő állítása szerint jó hangulatban teltek a találkozók, amelyeknek fő célja az volt, hogy „lássák, hogy mi is hús-vér emberek vagyunk". Egyelőre nem oldódott fel azonban az a feszültség, amelynek létére von der Leyen elhíresült nyilatkozata utalt az olasz választás előtt: miszerint megvannak az eszközeik, ha „rossz irányba mennek a dolgok Olaszországban".
Meloni tehát továbbra is kész a kölcsönös tiszteletre alapozó párbeszédre – szögezte le Rosonczy-Kovács Mihály, felidézve: a szeptemberi elnökjelölti vitában Magyarországra és Lengyelországra utalva úgy fogalmazott, hogy az elmúlt évek kihívásai során kiderült, talán azok viselik jobban a szívükön Európa sorsát, akik egy-egy kérdésben mernek kritikával élni.
A mostani olasz kormány politikája megerősítheti azt a magyar és lengyel gyakorlatot, amely megmutatta: a nemzeti érdekek képviselete visel valódi felelősséget Európáért
– zárta a beszélgetést Rosonczy-Kovács Mihály Olaszország- és Lengyelország-szakértő, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója.
