Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A V4NA arról ír, hogy a német exportipar több mint 70 milliárd euróval kevesebbet keres majd külföldön, ami azt is előre jelzi, hogy a világgazdaság is problémás télre számíthat. Másik hír, hogy Németországban a szokásosnál is melegebben fel kell öltöznie a híveknek a szentmiséken, ugyanis a fűtési időszak kezdete óta alig van olyan templom, ahol fűthetnek. Mire számíthatnak télen a németek, és az európai országok lakói?
Ahogyan esik a hőmérséklet, úgy apadnak a gáztározók, és a kérdés az, hogyan tudják újratölteni őket. Mivel felrobbantották az Északi Áramlat gázvezetékeket, így fizikailag is sokkal kevesebb gáz tud Európába érkezni, mert a meglévő csővezetékeknek nincs akkora kapacitása, ráadásul az LNG szállítási kapacitás sem akkora mértékű. Ez a fizikai ellátási probléma akár energiahiányhoz is vezethet. A másik az árprobléma, mert
amikor az energiaszankciókat elkezdték lebegtetni Brüsszelben, már akkor az egekbe szöktek az árak, és azóta is folyamatosan ezt teszik.
Így továbbra is magas – 100-120 euró között van egy egységnyi gáz ára, szemben a háború előtti 20-30 euróval – az energia ára, ami azt jelenti, hogy ha tartósan magas az energia ára, akkor az ipart reakcióra készteti: így drágábban tudják megvenni, és ezzel csökken a külkereskedelmi többlet. A németeknek, osztrákoknak, hollandoknak mindig is magas volt ez a többlete, mert az olcsó energiából prémium termékeket állítottak elő, és ha drága az energia, akkor kisebb az árrés is.
Milyen helyzetet idézne elő Európában, ha Brüsszel elfogadna egy újabb szankciós csomagot?
Ha ez megtörténne, rögtön újra emelkednének az energiaárak, illetve
eddig csak arról volt szó, hogy a szankciókkal a háború végét akarták kikényszeríteni, most már viszont arról van szó, hogy tartósan le akarnak válni az orosz energiáról.
Egyértelművé válik tehát, hogy Brüsszel átkeretezi a szankciókat, ugyanis már nem az oroszok hadi kasszájának kiürítése a cél, mondván energiabevétel nélkül nem tudja miből finanszírozni a háborút. Most már arról van szó, hogy „meg kell büntetni" Oroszországot, illetve, hogy a szankciókkal meg akarják akadályozni, hogy Oroszország 10-20 év múlva újra akkora hadsereget építsen, hogy újrakezdhesse a háborút. Ez egy végleges leválást feltételez minimum a gáz és az olaj szempontjából.
Egyre inkább megváltozik a mindennapi élet az európai emberek számára a háború miatt. Nemcsak az élelmiszerválság, hanem az infláció is megnehezíti az életet.
A szankciós infláció hatását csak most kezdik érezni Nyugaton, ezért sem igaz, hogy az oroszokat jobban érinti a szankció, mert Nyugaton is egyre inkább érződik. Nagyon sok 20-30 éves fiatal ragad „mamahotelben", és a szankciós infláció miatti magas energiaárak miatt az energiaintenzív termelés elvándorol. Ez abból is látszódik, hogy
a BASF Kínába viszi az alapanyaggyártást, vagy a német acél- és alumíniumgyárak az USA-ba, mert ott a negyedébe kerül az energia. Van tehát egy új jelenség, ez a dezindusztrializáció, ráadásul a magas energia- és élelmiszerárak miatt az embereknek kevesebb pénze marad, így a szolgáltatószektor is károsul, mert ha nincs pénze valakinek, nem tud költeni.
Minden pénz a rezsire és ételre megy, és így kevesebb jut félretenni vagy nyaralásra. Ez leginkább az egyébként is eladósodott déli országokat sújtja, ahol a szolgáltatószektornak és főként a turizmusnak van nagyobb a súlya a GDP-ben.
Igazából a szankciós infláció elszívja a pénzt a szolgáltatószektortól, és ez is növeli a munkanélküliséget. Ami igazán baj, hogy ez a családalapítást nehezíti meg.
Többen kénytelenek a szüleiknél lakni, mert nincs pénzük önálló életet kezdeni, vagy nem tudnak költeni szórakozásra, plusz félnek a jövőtől. A szankciós infláció miatt mindenhol kamatot emelnek, így a lakáshitelek kamata az egekben van, pláne az elmúlt 20 évhez képest, és ez is megnehezíti az önálló otthon megszerzését és a családalapítást.
A nyugat-európaiak ezzel most barátkoznak, és ami a legfontosabb, és nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy nem ehhez szoktak hozzá. Egyrészt nem ezt ígérték nekik, másrészt tehát nem ehhez szoktak.
Most döbbennek rá, hogy késő, mert elfogadták a szankciókat a háborúpárti kormányok, így decembertől Nyugatra nem fog érkezni orosz olaj, a most két eurós üzemanyag nemsokára már 2,50 lesz literenként.
Más országokhoz képest a magyar kormány újabb árstopokat vezetett be, és láthatóan sokat segít a magyar embereknek. Példává válhat a magyar modell, illetve érdemes párhuzamot vonni a 2015-ös migrációs válsággal vagy sem?
E kettő között nem kell párhuzamot vonni, mert a migránsválságnál az volt a lényeg, hogy nemet mondtunk az egészre, ott egy fundamentális ellentét volt: a magyar kormány nem akart beengedni idegen kultúrájú embereket, főleg nem egy kötelező kvóta alapján, ráadásul megkérdezte róla a magyar emberek véleményét.
A magyar modellnek az a lényege, hogy a hagyományos európai életformát, a keresztény hagyományokat megőrzi, ezen felül megkérdezi az embereket nemzeti konzultáción, népszavazáson, és ezzel a felhatalmazással következetesen küzd Brüsszelben a nemzeti érdekért.
Akár ellenállásokkal szembeni is, ezért végül igaza lesz, mert a józan ész talaján áll, és van egy erős felhatalmazása.
Most nem a válságkezelés, hanem a békepártiság teszi sikeressé a kormány politikáját:
nem a háború finanszírozását, a fegyverszállításokat támogatja, hanem következetesen békepárti a kormány, és erre szavaztak a magyarok áprilisban. Ezen felül azt látjuk, hogy a pápa és Kissinger is követelte már a fegyverszünetet, a békét. Az amerikaiak is – ahogyan fogy a lelkesedésük, a fegyverük, a lőszerük és más konfliktusokra is kell figyelniük – és Biden elnök is egyre inkább áthelyezte a hangsúlyt, miszerint az oroszok nem győzhetnek, de a háború se érjen véget...
A magyar kormány 2015-ben is elsőként mondta ki a lényeget, mert a józan ész talaján állt, plusz megvan a magyaroknak az a történelmi tapasztalata, amely révén sejtjük, mi fog történni. A magyar kormány hangsúlyozta, hogy atomhatalmak között a háború nem vicc, ezt láthattuk Lengyelországban. Ráadásul a helyzet bármikor eszkalálódhat is.
Ha több nyugati ország, az EU vagy a NATO belecsúszik a háborúba, az pláne nem játék, és ezért a magyar kormány konstruktív tartózkodással elutasította, hogy részt vegyünk abban, hogy az Unió 15 ezer ukránt kiképezzen a saját területén, plusz az energiaszankciók alól is felmentést kértünk.
Miért? Mert a józan ész talaján állva most még nem lehet kiváltani az orosz vezetékes energiát, és addig nem is szabad leválni, mert az csak nekünk árt többet, és nem az oroszoknak, akik Kínában, Indiában, Törökországban eladják azt az energiát, amit mi nem veszünk meg.
Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett a visegrádi országok miniszterelnökeinek kassai csúcstalálkozóján. A találkozó miért volt fontos?
Morawieczki mondta nemrégiben, hogy sürgetni fogja a finn és svéd NATO-csatlakozásnak a magyar parlament általi elfogadását. A magyar kormány kijelentette, hogy támogatja a csatlakozást, de jelenleg egy társadalmi egyeztetés van Magyarországon, és ez még zajlik. Az Országgyűlés most le van terhelve a brüsszeli kérések teljesítésével (17 pont), plusz még a társadalmi egyeztetés is zajlik. Ami fontos, hogy a háborús környezetben láthatóak azok a pontok, ahol a V4-ek továbbra is egyetértenek, plusz több, ami összeköti őket, mint ami elválasztja. Rengeteg ilyen van: a mezőgazdaság, az atomenergia, az ukrán menekültek ellátása, a migráció.
Ezen a találkozón meg tudták vitatni a kormányfők, hogyan tudják az ellentétek mellett a pragmatikus együttműködést a reálpolitika talaján tovább vinni. Ez jó alkalom volt arra, hogy kipuhatolják a felek, hogy a háborús körülményekhez hogyan tudják a V4-együttműködést igazítani és pragmatikus alapokra helyezni.
