Brüsszelben sokszor "idegből" reagálnak a brit felvetésekre, egyes döntések inkább nehezítik az együttműködést az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, miközben a mostani nehéz helyzetben fontos lenne a jó kapcsolat - jelentette ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Londonban.

A tárcavezető a frissen kinevezett brit kollégájával, James Cleverlyvel folytatott egyeztetését követően óriási veszteségnek nevezte a szigetország távozását az EU-ból, és leszögezte, hogy a károkat valahogy minimalizálni kellene, amihez észszerű, kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködésre lenne szükség. 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterForrás: MTI/Máthé Zoltán

Sokszor látjuk azt, hogy Brüsszelben inkább idegből reagálnak brit felvetésekre, azt látjuk, hogy olyan döntések születnek Brüsszelben, amelyek inkább nehezítik a brit-EU-s együttműködést" - közölte.

Erre példaként hozta fel és bírálta az Egyesült Királyság kizárását a Horizont programból és a digitális együttműködésből.

Majd hozzátette: a mostani helyzetben, amikor az Európai Unió gazdasági versenyképessége nagyon sok kárt szenvedett, ez egy rendkívül rossz irányvonal, hiszen a britekkel való szoros együttműködés segítene az EU-nak, hogy erősebbek és versenyképesebbek legyünk".

Szijjártó Péter aláhúzta: abban maradtak, hogy Magyarország folytatni fogja a fennálló viták mielőbbi megoldását célzó konzultációkat Brüsszelben.

A jelenlegi nemzetközi helyzetben kifejezetten ellentétes az Európai Unió és Magyarország érdekeivel is a konfliktusok fennmaradása az Egyesült Királysággal - figyelmeztetett.

Arról is beszámolt, hogy a találkozón az ukrajnai háború is téma volt, és ennek kapcsán megismételte, hogy hazánk a mielőbbi békében érdekelt.

Megértjük azt, hogy ha néhány száz vagy akár több ezer kilométerre a háborús konfliktustól vannak másfajta szempontok is, de mi, akik a háború szomszédságában élünk, abban vagyunk érdekeltek, hogy minél előbb béke legyen" - fogalmazott.

A miniszter a nap folyamán tárgyalt a Magyarországon befektető legnagyobb brit vállalatok vezetőivel is. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy ki kell maradni a recesszióból, amihez pedig ösztöntözni kell az újabb beruházásokat, hiszen így hozhatók létre a gazdasági növekedés megőrzéséhez szükséges új munkahelyek.

Emlékeztetett, hogy a brit vállalatok alkotják hazánkban a hatodik legnagyobb beruházói közösséget, miután nagyjából 800 cég több mint 50 ezer embernek ad munkát, és a velük való együttműködés segít abban, hogy Magyarország kimaradhasson az európai recesszióból.

Végezetül kitért még két stratégiai fontosságú területre, amelyben a magyar és a brit kormány hasonló álláspontot képvisel. Az egyik a nukleáris energia, valamint az azzal szembeni negatív diszkrimináció felszámolása, míg a másik a fellépés a két országot egyaránt sújtó illegális bevándorlás ellen.
Utóbbiról szólva aláhúzta: Magyarország mintegy 1,6 milliárd eurót költött eddig határvédelemre, és ehhez az EU-tól mindössze 1,2 százaléknyi támogatást kapott, ami "világosan mutatja, hogy Brüsszel továbbra is migrációt támogató állásponton van sajnos".