Az előzetes várakozásokat messze felülmúló érdeklődés kísérte a múlt héten tartott Atomexpót, amely a globális atomszakma legnagyobb seregszemléje. A koronavírus-járvány miatt 2019 óta most először találkoztak a szakemberek a fekete-tengeri üdülőhelyen, Szocsiban, ahol mintegy hetven ország képviseltette magát. Mindez az atomenergia globális szerepének és súlyának növekedését bizonyítja, hiszen – többek között a globális energetikai válság hatására – egyre több ország ismeri fel, hogy az atomenergia a fenntartható fejlődés egyik alappillére. Nem véletlenül választották ezért az idén 15 éves Roszatom által szervezett XII. Nemzetközi Atomexpo mottójául az Atomtavasz: a fenntartható jövő megteremtése szlogent.

Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterForrás: Szijjártó Péter Facebook-oldala

Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója a rendezvény megnyitóján arról beszélt, hogy az atomenergia globális szerepe felértékelődik az atomerőművek fenntartható fejlődésben betöltött szerepe révén. Kiemelte, hogy a legutóbbi Atomexpo óta több meghatározó tényező is hatott az energetikai iparra. Egyrészt a globális energetikai válság, másrészt ennek közepette a klímavédelmi célok elérésének kérdésessé válása. A globális atomipar tisztában van e súlyos kihívásokkal és készen áll arra, hogy partnereivel kereskedelmi és tudományos együttműködésben megoldja a felmerült problémákat.

Az energiaszuverenitás volt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a fórum plenáris ülésén elhangzott felszólalásának vezérfonala. A miniszter többek között azt hangsúlyozta, hogy a magyarországi energiaellátást semmilyen brüsszeli szankció nem korlátozhatja, hiszen a magyar energiastratégiának – egyezően az Európai Unióval – egyik legfontosabb alapelve, hogy az energiamix összeállítása kizárólagos nemzeti hatáskör.

Emellett szuverenitási kérdés, hogy lehetővé kell tenni azokat a beruházásokat, amelyek az ellátásbiztonság garantálásához feltétlenül szükségesek. Természeti erősforrások, ásványkincsek hiányában a nukleáris kapacitások növelése a megoldás, azaz ennek bármilyen akadályoztatása támadást jelent a nemzeti szuverenitás ellen. A miniszter az atomerőművek megkerülhetetlen szerepével kapcsolatban kiemelte, hogy a nukleáris energia megbízható, olcsó és környezetbarát áramtermelési mód, ezt támasztja alá is, hogy a Paks II. Atomerőmű üzemideje alatt éves szinten 17 millió tonna szén-dioxid-kibocsátása lesz megelőzhető és 4 milliárd köbméter földgáz lesz megspórolható.

Forrás: Hárfás Zsolt

Szijjártó Péter a globálisan tapasztalható extrém energiaárakkal összefüggésben hangsúlyozta, hogy ez ellentétes a nemzeti érdekekkel. Kiemelte, az látható, hogy 2021 első feléig az európai energiapiac az aranykorát élte, döntően az olcsó orosz energiaforrásoknak és a nyugati technológiáknak köszönhetően, de a szükséges fejlesztések elmaradtak. Ezzel szemben Magyarország hosszú távú szerződéseket írt alá, a szomszédos országokkal fejlesztette a határkeresztező kapacitásokat, valamint döntést hozott a két új paksi blokk megépítéséről. Hangsúlyozta, hogy Magyarország az energiára nem politikai vagy ideológiai, hanem fizikai kérdésként tekint.

Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgatójának nemzetközi üzletfejlesztésért felelős első helyettese az Atomexpón tartott sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy az atomenergia szerepe egyre inkább felértékelődik. A Paks II. Atomerőművet is építő Roszatom az elmúlt négy év alatt 13 atomerőművi blokk kivitelezését kezdte meg a világban, jelenleg 23 atomerőművi egységet épít. Az aktuális adatok szerint 11 országból 34 blokk építésére van megrendelése, amelyek a megvalósítás különböző szakaszában vannak.

A Roszatom ezenfelül további atomerőművek építéséről folytat előrehaladott tárgyalásokat. Törökországban például újabb, orosz tervezésű atomerőmű építése van napirenden, amely a Fekete-tenger partján, Sinop mellett létesülne. A Roszatom hamarosan benyújtja a pályázatát Szaúd-Arábia első atomerőművének építésére is. Az orosz atomenergetikai ipar a jelenlegi „szankciós világ" közepette is teljesíti a nemzetközi kötelezettségeit. Oroszország például a szankciók ellenére óriási mágnest szállított Franciaországba a nemzetközi ITER-projekthez. Sokatmondó tény az is, hogy a két új paksi blokk építője 2006-2022 között összesen 19 új atomerőművi egységet adott át, köztük a világ első úszó atomerőművét, és immár öt, a Paks II. Atomerőműhöz hasonló, kereskedelmi üzemben lévő VVER-1200 típusú egységet.

Mindez az orosz technológia kiforrottságát, piacérettségét, versenyképességét, megbízhatóságát és biztonságosságát igazolja. A Roszatom számára fontos alapelv, hogy csak olyan technológiát exportál más országokba, amelyet otthon már kipróbált, és a technológia igazoltan biztonságos és üzembiztos. Ez nem mondható el a nyugati cégekről, hiszen a saját új típusú blokkjaiknak otthoni kereskedelmi üzembe állításával máig adósak.

Paks – az egyik kulcsfontosságú projekt

Alekszandr Merten, a Paks II. projekt igazgatója, a Roszatom új atomerőművi projektekkel foglalkozó leányvállalata, az ASZE társaság alelnöke a rendezvényen magyar újságíróknak hangsúlyozta, hogy a Paks II. Atomerőmű megépítése a Roszatom egyik kulcsfontosságú projektje.

Alekszandr Merten, a Paks II. projekt igazgatója, ASZEForrás: Hárfás Zsolt

A magyar cégek bevonása a projekt megvalósításába már most is számottevő. Jó példaként említhető a Duna Aszfalt, amely a megfelelő minőségben és gyorsan kitermelte a földet mínusz 5 méterig az 5-ös blokk alapozásának előkészületeihez, illetve a KÉSZ Csoport, amely az üzemeltetési épületeket építi. A magyar–orosz megállapodásban leírtak alapján a jövőben még több magyar cég kapcsolódhat be a projektbe.

A rendezvényen kiemelt hangsúlyt kapott a törökországi Akkuyu Atomerőmű mint a világ legnagyobb atomerőművi beruházása is, hiszen a török projekt keretében egyszerre négy – a paksi új blokkokhoz hasonló – VVER-1200 típusú egység épül. A beruházás a terveknek megfelelően halad, az első blokk már 2023-ban elkészülhet. A törökök és az oroszok nyitottak arra, hogy az itt szerzett értékes tapasztalatokat megosszák más országokkal is.

Szabó Péter, Paks polgármestereForrás: Hárfás Zsolt

A rendezvényen képviseltette magát Paks városa is. Szabó Péter, a város polgármestere a Roszatom okosváros programjáról tartott panelbeszélgetésen bemutatta Paks mint atomváros okos fejlesztéseit, köztük az e-mobilitáshoz köthető projekteket is. A Paks II. Atomerőmű Zrt. főtanácsadója, Hugyecz Attila pedig – többek között – arról beszélt, hogy a projekt épít a nemzetközi tapasztalatokra, a két új paksi blokk üzembe helyezése előtt pedig a NAÜ és a WANO szakértői fogják véleményezni az üzemelésre való felkészülést.

Az Atomexpo fókuszában olyan témák is voltak, amelyek alapvetően határozhatják meg a fenntartható és karbonsemleges jövőt. Így a szakemberek megismerhették az új, innovatív fejlesztéseket, az üzemanyagciklus zárását lehetővé tevő, már üzemelő technológiák mellett a kis moduláris reaktorokban rejlő hatalmas lehetőségeket is. Kirill Komarov ennek kapcsán elmondta, hogy növekszik az érdeklődés a kis moduláris reaktorok iránt. Az első ilyen reaktorok 2020 óta működnek Oroszországban, a Lomonoszov Akadémikus nevét viselő úszó atomerőmű Oroszország távol-keleti, Északi-sarkkörön túli részén Pevek városát és üzemeit látja el árammal és hőenergiával. Négy további úszó atomerőmű van tervben, illetve szárazföldi erőmű is épül az atomjégtörők új generációja számára fejlesztett RITM-200-as reaktorok módosított változatával.

Fókuszban a világ első úszó atomerőműve

Kirill Komarov beszélt arról is, hogy a Roszatom rendelkezik az úgynevezett kiegyensúlyozott üzemanyagciklust lehetővé tevő technológiával. Ennek lényege, hogy a termikus neutronos erőművekben, mint amilyen a paksi is, a kiégett fűtőelemekből kivonják az újra hasznosítható hasadóanyagot, amely az uránnal közösen a REMIX-üzemanyagot alkotja, és amely például a Paks II. Atomerőműben is használható lesz. A világban eddig felhalmozott 290 ezer tonnányi kiégett üzemanyag ily módon újrahasznosítható. Különválasztva a kis felezési idejű aktinoidákat, mint a stroncium vagy a cézium, azok hulladékként háromszáz év múlva már „lecsengenek", ami azt jelenti, hogy sugárzási szintjük ekkor szinte megegyezik a természetes uránéval, szemben a nagyon sokáig sugárzó ameríciummal vagy a neptúniummal, amelyeket viszont az orosz gyorsneutronos reaktorokban ki lehet égetni és nem kell föld alatti tárolóka helyzeni sok ezer évre.

A Paks II. Atomerőmű látványterve a jelenlegi atomerőmű mellettForrás: Paks II. Atomerőmű Zrt.

Ezzel megoldódik a kiégett üzemanyag problémája, nem hagyjuk örökségként a jövő generációkra a nagy aktivitású hulladék kezelését, ráadásul olcsóbb üzemanyaghoz jutnak az atomerőművek, és végső soron sokkal tovább kitartanak a földi uránkészletek. Így azoknak az országoknak is vonzóbbá válik az atomenergia használata, amelyek eddig idegenkedtek tőle a kiégett üzemanyag kérdésének megoldatlansága miatt.

Kirill Komarov vázolta azt is, hogy a Roszatom az atomenergetikai üzletágai mellett miként hasznosítja a vállalatnál felhalmozott tudást a perspektivikus ágazatokban. A szélenergetikát tekintve eddig 720 MW teljesítményű szélerőművet épített Oroszországban, a kapacitást 2027-ig 1,7 GW-ra tervezik bővíteni. A vállalat az energiatárolás mellett a hidrogéngazdaságba is befektet. Kalinyingrádban épül egy 4 GW-os teljesítményű energiatároló gyár, amelynek éves akkupakktermelése 50 ezer elektromos gépjárműhöz elegendő. A Roszatom az északi-tengeri hajózási útvonal kezelőjeként az útvonalat is fejleszti, továbbá új generációs jégtörőket is épít. Az Atomexpo alatt bocsátották vízre a Jakutyija atomjégtörőt, illetve vonták fel az orosz zászlót az Urálra. Az Európa és Délkelet-Ázsia közti legrövidebb hajózási útvonalon tavaly rekordot döntött a forgalom, csaknem 35 millió tonna árut továbbítottak rajta. Az útvonalon áthaladt hajók jelentős része külföldi zászló alatt hajózott.

Az Atomexpo 2022 legfőbb üzenete a világnak, hogy a globális klímavédelmi, ellátásbiztonsági és nemzeti versenyképességi célok elérése érdekében elengedhetetlen az egyes országok energiamixében az atomerőművek részarányának jelentős növelése a megújuló energiaforrások egyidejű, jelentős fejlesztésével. Hazánk a nemzeti érdekeket szolgáló Paks II. projekt megvalósításával a világ többi, a jövő energetikai kérdéseiről racionálisan döntő országával együtt halad a kitűzött globális célok elérése érdekében.

Hárfás Zsolt
atomenergetikai szakértő,
az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője