Brüsszeli korrupció: mit kért a marokkói titkosszolgálat az EP-politikusoknak fizetett rengeteg pénzért?

Vágólapra másolva!
Egyre több részlet lát napvilágot az Európai Parlament gigantikus korrupciós botrányáról, amelyben több baloldali képviselő is érintett. Mint kiderült, csaknem egy évtizede pénzelhetik az EP egyes tagjait - legalább két arab ország. Sőt, többeket a marokkói titkosszolgálat fizetett. Így már nem is olyan meglepő, hogy az EP balliberális többsége szélsőségesen illegális bevándorlás-párti álláspontot képvisel.
Vágólapra másolva!

A migrációs válság 2015-ös kirobbanása óta a brüsszeli bürokraták és az Európai Parlament balliberális többsége rendre a bevándorlás legalizálását követeli, és azt hangoztatja, hogy Európa gondjaira a migráció a megoldás. Hiába okozott az elmúlt években óriási problémát a nyugat-európai országoknak a tömeges bevándorlás, hiába alakultak ki no-go zónák Európa-szerte, hiába látja mindenki az elszabaduló bűnözési rátákat, az EP továbbra is kiáll az illegális bevándorlók tömegei mellett.

Most kiderült, hogy súlyos pénzek állhatnak egy-egy bevándorláspárti nyilatkozat mögött.

Ahogy arról az Origo is beszámolt, egyre tovább gyűrűzik az a gigantikus európai parlamenti korrupciós botrány, amelynek a főszereplői baloldali politikusok, köztük az Európai Parlament szocialista alelnöke, Eva Kaili. A hírek szerint Katar baloldali EP-képviselőket vásárolhatott meg, hogy lobbizzanak a közel-keleti monarchia érdekében, és egyre inkább képbe kerül Marokkó is. Több információ is napvilágot látott arról, hogy az arab ország hogyan próbált befolyást szerezni az uniós döntéshozatalra. Ráadásul nincs kizárva, hogy újabb arab országok neve is felmerül majd.

A belga rendőrség múlt pénteken letartóztatta Eva Kailit, az Európai Parlament görög szocialista alelnökét Forrás: Bama

A belga rendőrség múlt pénteken letartóztatta Eva Kailit, az Európai Parlament görög szocialista alelnökét: először még csak azzal gyanúsították, hogy Katar megvesztegette. Azóta férje részletes beismerő vallomást tett, amiből kiderült, hogy a marokkói titkosszolgálatnak is dolgoztak.

Három szocialista politikus társáról is kiderült, hogy érintettek az ügyben. Az ügyben letartóztatták Pier-Antonio Panzeri korábbi szocialista európai parlamenti képviselőt, aki jelenleg a „Fight Impunity" civilszervezet (NGO) elnöke, Francesco Giorgit, az Európai Szocialista párt (S&D) asszisztensét - ő Kaili férje - és Luca Visentinit, a nemzetközi baloldalhoz szoros szálakkal kapcsolódó Nemzetközi Szakszervezeti Konföderáció főtitkárát, valamint Niccolò Figà-Talamancát, a „No Peace Without Justice" civilszervezet (NGO) igazgatóját.

A rendőrség gyanúja és a belga föderális ügyészség közleménye szerint egy Öböl-menti ország meghatározó politikai vagy stratégiai pozícióval rendelkező tisztviselőknek fizetett jelentős pénzösszegeket vagy adott ajándékokat és ezzel befolyásolta az Európai Parlament gazdasági és politikai döntéseit.

A Repubblica olasz lap azt írta, hogy Francesco Giorgi, Antonio Panzeri és Andrea Cozzolino Katar mellett a marokkói titkosszolgálattól (DGED) is kapott pénzt. Mint kiderült, a DGED embereivel Rabatban, Brüsszelben és Varsóban is találkoztak.

Josep Borrell, az EP külügyi főképviselője és a marokkói külügyminiszter 2021-ben. Borrell évekig támogatta Marokkó nyugat-szaharai politikáját, a kapcsolat idén augusztusban romlott meg, miután az EU egy spanyol-marokkói vitában - természetesen - Spanyolország mellé állt.

A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy a Politico arról írt, hogy VI. Mohamed marokkói király még 2014 júliusában kitüntetett két személyt: Pier Antonio Panzerit, az Európai Parlament korábbi olasz képviselőjét, aki a közgyűlés Maghreb-országok küldöttségét vezette, és Abderrahim Atmount, az EU-Marokkó parlamenti vegyes bizottság társelnökét. Panzeri neve már fentebb is előkerült, azt feltételezték róla, hogy a marokkói titkosszolgálattól kapott pénzt.

Vagyis már lassan 10 éve pénzelhette Marokkó az európai politikusokat.

Évek óta a migráció mellett állnak

A fentiek fényében egyre világosabbá válik, hogy miért pártolta a brüsszeli baloldali elit az illegális bevándorlást, miért álltak ki rendre az illegális migráció legalizálása mellett.

2015-ben, a migrációs válság kirobbanásakor a brüsszeli baloldal – a magyarországi baloldalhoz hasonlóan – a migrációt még álproblémának nevezte, és üdvözölte az Európába áramló tömegeket. Az azóta eltelt években pedig rendre hangoztatják, hogy Európának ki kell alakítania legális migrációs útvonalakat, Európa demográfiai- és munkaerő problémáira a migráció a megoldás, és a migránsokat el kell osztani a tagállamok között.

Az EP elnöke, Roberta Metsola az elmúlt években szintén többször javasolta az illegális migránsok tagállamok közötti szétosztását: nem az erős külső határvédelmet, hanem a kontrollálatlan bevándorlást támogatja.

Beszédes, hogy évekkel a migrációs válság kirobbanása után is, még 2019-ben és 2021-ben is olyan dokumentumokat szavazott meg az EP, amelyek azt követelik, hogy az EU biztosítson legális lehetőségeket az EU-ba érkező migránsok számára.

A migránsok elosztását például azonban éppen az ezt hangoztató tagállamok nem alkalmazzák. Néhány napja élesen bírálta Giorgia Meloni olasz miniszterelnök Németországot és Franciaországot ennek kapcsán.

Mint elmondta, az idén eddig Olaszországban partra szállt 94 ezer migránsból Franciaországba csupán 38-at, Németországba pedig csak 57 főt helyeztek át az önkéntes újraelosztási program keretében, miközben Olaszország továbbra is küzd migránsok inváziójával.

Rengeteg problémát okozott a mértéktelen bevándorlás

Az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex szerint csak idén októberig mintegy 13 ezer migráns érkezett Európába Marokkóból. Abból az országból, amelynek titkosszolgálata gyanúba keveredett az EP korrupciós botrányában.

A Marokkó és a spanyol enklávé, Melilla közti határkerítést idén is többször megrohamozták az illegális bevándorlók. Az Afrikából érkező illegális bevándorlók nyáron egy kaput is feltörtek a határon. Az erőszakos támadásról videófelvételek készültek, amelyeken csak katonakorú férfiak láthatók. Spanyol médiajelentések szerint a támadás során 140 rendőrt sebesítettek meg, és többen meghaltak.

De a marokkói migránsok balkáni migrációs útvonal mentén is hírhedtté váltak. Novemberben a magyar-szerb határ közelében kirobbant lövöldözésben is főszerepet játszottak. Mint akkor kiderült, a fegyveres összecsapás marokkói és afgán migránsok között tört ki.

Az elmúlt napokban pedig a foci-vb kapcsán kerültek be a hírekbe a marokkói bevándorlók.

A katari labdarúgó-világbajnokságon Marokkó válogatottja a legjobb négy közé került, a csapat szurkolói pedig minden egyes meccs alatt rombolással, tombolással szurkoltak Európában. A mérkőzések alatt és után Párizsban, Brüsszelben és több francia városban is az utcákon tomboltak, gyújtogattak és káoszt okoztak a marokkói migránsok, akik brutálisan összecsaptak a rendőrökkel.

Bár a bevándorlás okozta problémák évek óta láthatóak voltak bárki számára, az EU tisztségviselői úgy tűnt, nem akarnak tudomást venni róla. Az Európai Parlament mostani korrupciós botránya azonban rávilágít arra, hogy valójában pénz és legalább egy arab titkosszolgálat is állhatott a háttérben.