Kitörölné a szélsőbal a keresztény és a porosz kulturális örökséget Németország történelméből

20 April 2021, Berlin: The sculpture by Karl Friedrich Schinkel can be seen in front of the dome of the Humboldt Forum in Berlin Mitte. The cross on the dome as a Christian symbol was not originally planned. A historic inscription band around the dome calls for the submission of all people to Christianity. The building was erected on the site of the historic Berlin Palace. Photo: Jens Kalaene/dpa-Zentralbild/ZB (Photo by JENS KALAENE / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP)

Kórosan nincs kibékülve saját nemzete történelmével a német kormánykoalícióban helyet foglaló Zöldek Pártja. Claudia Roth kultúráért és médiaügyekért felelős miniszterhelyettes (ezt Németországban hivatalosan államminiszternek nevezik) most azzal állt elő, hogy át kell nevezni a Porosz Kulturális Örökség Alapítványt. A radikális baloldali politikus korábban egy bibliai idézetet és egy keresztet akart levetetni a városi berlini palota épületéről. Roth párttársa, Annalena Baerbock zöld külügyminiszter is igyekszik „eltemetni" a német történelmet. Baerbock legutóbb azzal okozott botrányt, hogy a münsteri G7-csúcstalálkozó idején eltávolíttatta a helyi városháza egyik terméből az 1540 óta ott álló keresztet – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség. A német zöldek kultúrpolitikája kísértetiesen emlékeztet az amerikai radikális baloldalnak az eltörés kultúrája (cancel culture) néven emlegetett gyakorlatára. Ennek legerőszakosabb megnyilvánulása a szobordöntögetések hulláma volt, amelyet a radikális baloldalon belül elsősorban a korrupciós botrányokba keveredett Black Lives Matter (BLM) képviselt.

A berlini baloldali kormány egyáltalán nincs kibékülve sem a német történelemmel, sem pedig a kereszténységgel, legalábbis erre utal az az ámokfutás, amelybe a Zöldek kormánykoalíciós párt kezdett 2022-ben. Claudia Roth kultúráért és médiáért felelős államminiszter legutóbb azt jelentette be, hogy

át kívánja nevezni a Porosz Kulturális Örökség Alapítványt.

Claudia Roth Forrás: NurPhoto via AFP/Ying Tang/NurPhoto/Ying Tang

A Porosz Kulturális Örökség Alapítvány egy szövetségi kormányzati szerv, amely összesen 27 múzeumot és kulturális szervezetet felügyel Berlinben és környékén. Hatáskörébe tartozik az összes berlini állami múzeum, a Berlini Állami Könyvtár, a Porosz Állami Levéltár, valamint számos intézet és kutatóközpont. Hatalmas művészeti gyűjteményt birtokol, amely az ókori Egyiptomtól egészen napjainkig tartalmaz tárgyakat.

Rothnak az a problémája, hogy a jelenlegi elnevezés, amelyet az egykori Poroszországtól örököltek, nem fejezi ki a kiállított kulturális tárgyak „kozmopolitizmusát", vagyis a világpolgári szemléletet.

Nem is akkora csoda, hogy a zöldpárti miniszter javaslata nem nyerte el a nagyközönség tetszését, akik elítélték a tervet, és

azzal vádolták meg a radikális baloldali pártot, hogy kultúrharcot vív a német történelem ellen.

A zöldek megpróbálják „ledobni magukról a nem kívánt történelmi terhet" – mondta Wolfgang Thierse, a német parlament korábbi elnöke, azt állítva, hogy egyetlen más európai állam sem foglalkozik ilyen módon a történelmének eltemetésével.

A bibliai idézetek is zavarják a zöld politikust

Roth nemcsak a történelemmel áll hadilábon, hanem a kereszténységet is el akarja törölni Németországban. Legalábbis erre utal az, hogy

a nemrég újjáépített berlini városi palota bibliai idézetek ötvözetéből álló feliratát is le akarta vetetni.

A kultúrharcos zöld politikus az alábbi idézetet radikálisnak és a többi vallással szemben kirekesztőnek ítélte meg: „Nincs üdvösség másban (...), mint Jézus nevében, az Atyaisten dicsőségére. Hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, amely a mennyben és a földön és a föld alatt van".

A berlini városi palota épülete Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Jens Kalaene

Claudia Roth úgy véli, hogy a keresztény szimbólumok a gyarmatosítás (!) jelképei, idejétmúltak, kizárják a többi vallást, ezért sokak érzékenységét sértik.

Ráadásul, szerinte nem fejezik ki a mai Németország világra nyitottságát sem. Így fordulhatott elő, hogy az épületen lévő keresztet is le akarta vetetni.

Rothnak egyébként nem sok köze van a kultúrához, fiatalkorában két egyetemi szemeszter után véget is ért a tanulmányi pályafutása.

Ahogy arról az Origo korábban beszámolt, Roth karrierjét a hetvenes években egy anarchista rockzenekar, a „Ton, Steine, Scherben" managereként kezdte, majd elvitte egészen a Bundestag (a parlament alsó háza) elnökhelyettesének pozíciójáig, amit 2013 és 2021 vége között töltött be, tavaly decemberben lett államminiszter. E tisztségei nem akadályozta meg őt abban, hogy például

A „NÉMETORSZÁG, TE ROHADT SZAR" („DEUTSCHLAND, DU MIESES STÜCK SCHEISSE") TRANSZPARENS ALATT AZ ERŐSZAKOS ANTIFÁVAL EGYÜTT MENETELJEN.

A nyugatnémet születésű Claudia Rothról korábban előkerült egy felvétel, amelynek alapján

A ZÖLD POLITIKUS „SOHA TÖBBÉ NÉMETORSZÁG!" JELSZÓ ALATT TÜNTETETT 1990 MÁJUSÁBAN, FRANKFURTBAN NÉMETORSZÁG ÚJRAEGYESÍTÉSE ELLEN.

A fotón ráadásképpen a kommunista NDK-nak a zászlója látható...

Eltávolította Bismarck nevét a zöld külügyminiszter

Nem Roth az egyetlen, aki mindenáron szeretné „eltemetni" a német történelem neki nem tetsző fejezeteit. Párttársa,

Annalena Baerbock külügyminiszter eltávolította a modern Németország megalapítójának, Otto von Bismarck kancellárnak a nevét a minisztérium központi szobájának ajtajáról.

Otto von Bismarck Forrás: AFP/Roger-Viollet

A Bismarckkal és Poroszországgal kapcsolatos német nézetek egyébként ma erősen polarizáltak. Míg egyesek a kemény munka és a vallási tolerancia porosz erényeit tekintik követendő modellnek, addig mások szerint Poroszország azt képviselte, amely lehetővé tette a nácik számára, hogy uralják a társadalmat. Ez utóbbi álláspont eléggé abszurd, ami Bismarckot illeti: ő 1898-ban meghalt, tehát nem lehetett köze semmilyen értelemben az 1930-as években színre lépő nácikhoz.

Bismarcknak elvitathatatlan érdemei vannak, hiszen ő teremtette meg 1871-ben az egységes Németországot.

A zöld külügyminiszter levetette a közel 500 éves keresztet

A zöld külügyminiszter a kereszténységet is ki szeretné törölni a német kultúrából. A legfejlettebb ipari országokat összefogó G7-csoport tanácskozását azért tartották idén novemberben Münsterben, mert az Észak-Rajna–Vesztfália tartománybeli város volt az Európa jelentős részét földig romboló harmincéves háborút lezáró, 1648-as vesztfáliai béke kidolgozásának egyik fő helyszíne.

Baerbock óriási botrányt okozott azzal, hogy eltávolíttatott egy 1540 óta ott álló feszületet a münsteri történelmi városháza béketerméből a csúcstalálkozó idejére, mondván, hogy a keresztény jelkép sértő lehet más vallásúak számára.

A münsteri városháza béketerme 2022 novembere előtt Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Guido Kirchner

Ahogy a Magyar Nemzet beszámolójából kiderül: a münsteri vezetés a Westfälische Nachrichten regionális lapnak adott nyilatkozatában arról beszélt, korábban még soha nem érkezett kérés a városhoz arról, hogy szedjék le a keresztet.

A münsteri városháza béketerme a G7-csúcstalálkozó ideje alatt Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Rolf Vennenbernd

A Bild akkor szavazást is indított cikkében arról, helyeslik-e az emberek, hogy elvitették a 482 éves keresztet a helyéről.

A válaszadók 90 százaléka helytelenítette a német külügyminiszter döntését.

Amióta 2021 decemberében, Berlinben a szociáldemokrata-zöld-liberális kormánykoalíció hatalomra került,

az országban kultúrharc indult meg a német történelem és a keresztény örökség ellen.

Az amerikai mintájú, a cancel culture-re (eltörlés kultúrája) emlékeztető szélsőséges szemléletet elsősorban a Zöldek Pártja képviseli.

A zöldek pedig a tengeren túli radikális baloldal gyakorlatából inspirálódnak,

különös tekintettel az erőszakos fellépéseiről ismert, később korrupciós botrányokba keveredő Black Lives Materre (BLM). A berlini baloldal nemes egyszerűséggel kitörölne mindent a német történelemből, ami a kereszténységre, illetve az országot egységbe fogó Poroszországra emlékeztet.