Több mint 300 gyógyszerből van vagy volt a közelmúltban hiány a horvátországi patikákban – írja a nemzetközi hírügynökség. Január elején például alig lehetett kapni a Maxflu nevű, megfázás kezelésére szolgáló pezsgőtablettát, valamint a hasonló célra használható Coldrex két fajtáját. 1000 milligrammos Lupocetből is hiány volt. A Horvát Gyógyszerügynökség (HALMED) egy egész listát tett közzé a hiánycikkekről.
Ezen számos olyan tétel is szerepel, mely évek óta hiányzik a polcokról.
A termékek többsége esetében azt tüntették fel, hogy nem tudni, mikor térnek vissza a patikákba, de olyanok is vannak, melyek esetében konkrét határidőt közölt az ügynökség.
Az indokok között szerepelnek a gyártási fennakadások, a kereskedelmi nehézségek és a globális hatások is.
A HALMED tájékoztatása szerint egyébként Horvátországban jelenleg mintegy 3 500 gyógyszer van engedélyezve, melyek közül egyeseknél valóban kialakulhat időszakos ellátási nehézség. Hozzátették azonban, hogy jelenleg egyetlen orvosságból sincs kritikusnak mondható hiány, mindegyik termékre létezik ugyanis helyettesítő készítmény.
Az európai gyógyszerhiány rávilágított arra, hogy Horvátországban is komoly gondok vannak a piacon - erről beszélt a Horvát Munkaadók Egyesületének (HUP) tagsági ügyekért felelős igazgatója az N1 televíziónak. Milka Kosanovic szerint a HUP már évek óta kongatja a vészharangot az ellátási gondokkal kapcsolatban, de mindhiába.
Szerinte a probléma az, hogy nőttek az előállítási költségek, melyek miatt az árak is lényegesen emelkedtek, ez pedig az egész ellátási rendszerre nagy terhet rótt.
Mint magyarázta, a piac túl kicsi, az árak túl nagyok, ez pedig nehezen fenntartható. A gyakori gyógyszervisszahívásokra is felhívta a figyelmet:
Horvátországban minden harmadik napon eltűnik egy gyógyszer, mert nem kifizetődő a gyártása. Eddig 1 500 esetben történt ez meg. Mi ez, ha nem a vészharang?
– tette fel a kérdést Kosanovic.
Ana Soldo, a horvátországi orvosi kamara elnöke szerint a hiány ellenére a páciensek ellátása zavartalan, a hiányzó termékek ugyanis pótolhatók más szerekkel vagy más gyártók cikkeivel. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy
a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború miatt a többszörösére nőtt a gyógyszerhiány.
Hozzátette: az Unió igyekszik megfelelő mechanizmusokat találni a helyzet orvoslására.
Szerbiában jelenleg antibiotikum-hiány tapasztalható. Ezt az Egészségügyi Minisztérium is megerősítette. Tájékoztatásuk szerint a Sinacillin és az Ospamox biztosításában léptek fel fennakadások. Ennek oka, mint írják, a felmerülő gyártási nehézségek, valamint a globálisan is tapasztalható amoxicillinhiány. A szakemberek Szerbiában is megerősítik:
a globális körülmények miatt megdrágultak a gyógyszerek előállításához szükséges alapanyagok, valamint emelkedett a gyógyszerek csomagolási költsége is, ami az egész ágazatnak nehézségeket okozott.
Hozzátették: figyelemmel kísérik a piaci változásokat, hogy időben megtegyék a szükséges lépéseket.
A V4NA arról is beszámolt, hogy Európa több országában, illetve az Egyesült Államokban is gyógyszerhiány van.
Franciaországban például több, gyerekek számára gyártott amoxicillin és paracetamol tartalmú készítmény tűnt el a patikák polcairól.
A probléma mostanra olyan mértékűvé vált, hogy a kormány január 31-ig megtiltotta a paracetamol tartalmú gyógyszerek online értékesítését. A francia vezetés azzal indokolta a döntést, hogy
Kína leállította a paracetamol exportját, mert a kiújult koronavírus-járvány miatt nem szeretnék, hogy hiány alakuljon ki, ugyanis a világ laboratóriumait túlnyomórészt ők látják el ezzel az alapanyaggal.
A németországi helyzetről is írtak: ott a Szövetségi Gyógyszer- és Orvostechnikai Intézet (BfArM) szerint novemberben, több mint háromszáz gyógyszer nem állt rendelkezésre, köztük antibiotikumok, lázcsillapítók és szívinfarktus elleni szerek. A radiológiai szűrések fontos gyógyszerei is érintettek voltak. A helyzethez ott is a kínai beszállítóktól való függőség vezetett, ezért Bajorország felszólította a szövetségi kormányt, hogy tegyen valamit ez ellen.
Az Egyesült Államokban tapasztalható ellátási gondok is részben az alapanyagok hiányával magyarázhatók. Emellett az éppen terjedő súlyos betegségekre reagálva a pánikvásárlás is megindult, a gyártók pedig nem bírták el a vásárlók rohamát.