A közös európai migrációs politikában az elmúlt években alig történt érdemi változás. Az Európai Parlamentben többséget alkotó három nagy pártcsalád a migránsok emberi jogait és a tagállamok közti szolidaritást hangsúlyozta, míg a tőlük jobbra álló Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) és Identitás és Demokrácia a határok védelmének és a kitoloncolásoknak a fontosságát.
Az Európai Tanács február 9-10-ei ülése előtt a legfontosabb fejlemény, hogy immár az Európai Néppárt (EPP) is a jobboldali pártcsaládok narratíváját képviseli. A múlt heti európai parlamenti plenáris ülésen tartott vitában ez világosan megmutatkozott. Később a néppárti álláspontot maga az elnök-frakcióvezető Manfred Weber (német Kereszténydemokrata Unió) és képviselőtársa, David Casa (máltai Nacionalista Párt) foglalták össze a Times of Maltában írt véleménycikkükben. Ebben a migrációs politika változtatásának szükségességét a 2022- es számokkal magyarázzák:
tavaly 330 000 illegális migráns érkezett Európába [megj.: a Frontex adatai szerint ez az illegális határátlépések száma] – ez több mint 60 százalékkal több, mint 2021-ben, és több, mint 2015 és 2016 óta bármikor.
Azt írják: ezek a számok elfogadhatatlanok, és az EU eddigi politikájának kudarcát jelzik. Weber és Casa szerint az új politikának két pilléren kell nyugodnia. Az egyik a külső határok erős védelme négy intézkedés által: Frontex megerősítése, kerítések építése és azok EU általi finanszírozása a külső határokon, kitoloncolások felgyorsítása, a kutatási-mentési műveleteket végző civil szervezetek részére magatartási kódex kidolgozása. A másik pedig a tagállamok közötti szolidaritás és a védelemre szorulóknak nyújtott segítség, itt két intézkedést említenek: több embert kell átvenni a leginkább érintett mediterrán országokból, a származási országoknak nyújtott támogatásokkal és az EU-n kívül felállított regisztrációs és befogadóközpontokkal pedig meg kell előzni a migránsok útra kelését Európa felé.
Az EPP fordulata mögött az a stratégia is felsejlik, miszerint a 2024-es európai parlamenti választások után a megerősödött ECR-re cserélné a korrupciós botrány tépázta Szocialistákat és Demokratákat, a szigorúbb bevándorlás- és menekültügyi elképzelések pedig közös alapot jelenthetnek a majdani együttműködéshez.
(Persze, e két formációnak valószínűtlen a többsége az EP-ben, így a jelenleg is harmadik erőt képviselő liberálisok meggyőzése a velük való kooperációról nem kis feladat lenne.) Az Európai Tanács ülésén több olyan miniszterelnök is részt vesz majd, akinek a kormányában az EPP és az ECR egy vagy több tagpártja koalíciós vagy támogatói partneri viszonyban van egymással: az olasz Giorgia Meloni, a cseh Petr Fiala, a svéd Ulf Kristersson, a lett Krišjāniš Kariņš.
Várhatóan azonban a többi néppárti állam- és kormányfő is a megrekedt bevándorláskezelési folyamat újraindítása mellett fog felszólalni az ülésen, a weberi gondolatok mentén. A leggyorsabb eredményt a határvédelmi, köztük a kerítésépítési költségek EU általi finanszírozásának ügyében lehet majd elérni, mely Románia és Bulgária schengeni övezethez csatlakozását is elősegítené.