Egyre többen támogatják az atomenergiát Európában

Az energiaválság hatására jelentős mértékben csökkent a nukleáris technológiát elutasítók aránya az EU-ban. Míg 2021 őszén az európai polgárok 26 százaléka ellenezte az atomenergia felhasználását, 2022 őszére ez az arány 15 százalékra mérséklődött – derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásának eredményeiből.

A szakmai szervezetek sorozatos figyelmeztetéseit követően az energiaválság a gyakorlatban is megmutatta, hogy Európának szüksége van atomerőművekre, mert azok megbízható, olcsó és alacsony károsanyag-kibocsátású energiát képesek biztosítani a súlyos kapacitáshiánnyal küzdő kontinensen.

A nyugati politikai elit egy része azonban továbbra is ragaszkodik ideológia-vezérelt, atomenergia-ellenes álláspontjához; a meglévő erőművek bezárását sürgeti, és akadályozza az új beruházások indítását.

A European Social Survey (továbbiakban: ESS) 2016-os, valamint a Századvég – energiaválságot megelőző – 2021-es Európa Projekt-kutatásának eredményei közötti különbség már korábban is rámutatott, hogy az atomenergia-ellenes politika társadalmi támogatottsága folyamatosan csökken. A Századvég 2022-es, őszi adatfelvételének eredményei alapján pedig kijelenthető, hogy az energiaválság felgyorsította a tendenciát:

egyetlen év alatt annyival csökkent az atomenergia elutasítottsága az európai polgárok körében, mint az azt megelőző öt esztendőben.

Az energiaválság hatására drasztikusan csökkent az atomenergia-ellenesek aránya az EU-ban

Az elmúlt egy évben jelentős mértékben felgyorsult az európai közvélemény elmozdulása a nukleáris energia támogatásának irányába.

Az atomenergia-pártiak aránya – akik szerint a technológiával nagyon sok, vagy sok energiát kellene előállítani – 26 százalékról 40 százalékra nőtt.

A mérsékelt álláspontot képviselők körében – akik a nem túl sokat vagy a keveset választ jelölték meg – az arány változatlan, 35 százalék. A korábbi 26 százalékos elutasítottsághoz képest az atomellenesek aránya pedig 15 százalékra csökkent.

Az atomenergia-pártiak aránya – akik szerint a technológiával nagyon sok, vagy sok energiát kellene előállítani – 26 százalékról 40 százalékra nőtt Forrás: Origo

Hosszabb időtávon a változás még inkább szembetűnő. Hat év alatt az atomenergiát pártolók és ellenzők arányai megfordultak:

míg 2016-ban 41 százalék utasította el és 15 százalék támogatta a technológiát, az atompártiak aránya mára 40 százalékra nőtt, az atomelleneseké pedig 15 százalékra csökkent.

Érdekesség, hogy a mérsékelt álláspontot képviselők aránya időben stabilnak tekinthető: 2016-ban 36 százalék, 2021-ben és 2022-ben pedig 35 százalék volt.

Valamennyi EU-tagállamban növekszik az atomenergia támogatottsága

Az uniós tagállamokban továbbra is nagy eltérések figyelhetők meg a nukleáris energia támogatottságában, azonban a különbségek – az atomenergiát elutasító tagállamokban zajló drasztikus átalakulással – folyamatosan csökkennek. A „nagyon sokat” választ – a 2021-es eredményekhez hasonlóan – a 2022-es kutatásban is Csehországban (32 százalék), Bulgáriában (30 százalék) és Franciaországban (27 százalék) jelölték meg a legtöbben. Figyelemreméltó, hogy a két egyértelműen támogató lehetőséget (nagyon sokat és sokat) Magyarországon kimagaslóan sokan, a lakosság több mint kétharmada (68 százaléka) választotta.

Az uniós tagállamokban továbbra is nagy eltérések figyelhetők meg a nukleáris energia támogatottságában, azonban a különbségek folyamatosan csökkennek Forrás: Origo

Az atomenergia-ellenes tagállamok egy része továbbra is tartja a relatív helyzetét az országok közötti sorrendben, azonban az elutasítottság mértéke egy év alatt ezekben az országokban is jelentős mértékben csökkent: Ausztriában 57-ről 47 százalékra, Cipruson 41-ről 37 százalékra, Görögországban 45-ről 30 százalékra, Portugáliában pedig 46-ról 29 százalékra.

A leginkább tanulságos Németország példája Forrás: Origo

Más – korábban szélsőségesen atomellenes – tagállamok esetében pedig felzárkózás figyelhető meg az EU átlagához: Lettországban például 34 százalékról 12 százalékra csökkent a „semennyit” választ megjelölők aránya, amivel a tagállam a korábbi atomellenesnek tekinthető kategóriából az EU „középmezőnyébe” került.

A leginkább tanulságos Németország példája, ahol – az évtizedes atomellenes politikai kampány ellenére – hat év alatt kevesebb mint harmadára csökkent a nukleáris technológiát elutasítók aránya, így mára a lakosság mindössze ötöde képviseli a korábban többségi álláspontot.

Összességében kijelenthető, hogy a 2022-es adatfelvétel eredményei – mind a 2016-os, mind a 2021-es kutatáshoz viszonyítva – valamennyi tagállamban az atomenergia támogatottságának növekedését mutatták.