Ezek a leggyakoribb tévhitek a D-vitamin szedésével kapcsolatban

Vágólapra másolva!

A vitaminok, ásványi anyagok jelentősége mára többé-kevésbé mindenki számára egyértelmű, hiszen a tudatos táplálkozásról egyre több tartalom áll rendelkezésünkre. A közelmúlt eseményei miatt jelentősen felértékelődött a D3-vitamin használatának jelentősége, ám alkalmazásával kapcsolatban annyi információ látott napvilágot, hogy egyre bajosabb megkülönböztetni, melyek tudományosan megalapozott tények, és melyek kerültek csupán tévhitként a köztudatba. Cikkünkben bemutatjuk a vitamin szedéséhez kapcsolódó legelterjedtebb állításokat és górcső alá vesszük azok igazságtartalmát is.

Origo ,

PR cikk

Vágólapra másolva!

PR cikk

A D3-vitamin közismerten hozzájárul többek között immunrendszerünk normál működéséhez: egészséges izomfunkcióink, fogazatunk és csontozatunk fenntartásához, a kalcium és a foszfor normál felszívódásához és hasznosulásához, valamint vérünk normál kalcium-szintjének fenntartásához is elengedhetetlen, de jelentős szerepet játszik a sejtosztódásban is: tehát valóban rendkívül jótékony készítmény. Kevéssé ismert tény azonban, hogy a D3-vitamin tulajdonképpen egy hormon, melynek előanyagából az emberi bőrben, napsütés hatására szintetizálódik a vitamin, mely a vesében válik aktív hatóanyaggá. Habár egyes élelmiszerek tartalmaznak D-vitamint, ezzel azért mégsem pótolható teljes egészében napi szükségletünk, ráadásul a Semmelweis Egyetem friss kutatásai alapján megállapítható, hogy egy átlagos magyar étrendje csupán napi 80 NE D3-vitamint tartalmaz, ráadásul a hazai lakosság mintegy fele D-vitamin hiányával küzd még a napsütéses időszakokban is. Nekik jó megoldás lehet a BIOEXTRA Oliva D3 3000 NE olívaolaj tartalmú étrend-kiegészítő készítmény, amely polifenolokban gazdag, emellett az olajban oldott D3-vitamin jól hasznosítható a szervezet számára.

A tudatos táplálkozásról egyre több edukatív anyag áll rendelkezésünkre, sőt, már általános iskolai szinten is szerepet kap a gyermekek egészséges életmódra nevelő oktatása, ezért a vitaminok, ásványi anyagok jelentősége mára mindenki számára egyértelművé vált. A temérdek információ áradatában azonban sokszor nehéz megkülönböztetni, mik a tudományosan megalapozott tények és mik azok az információk, amik csak tévhitként kerültek a köztudatba, ezért most megpróbáljuk számba venni a vitamin szedésével kapcsolatos alapvető igazságokat és tévhiteket.

Az egyik legelterjedtebb tévhit szerint napi táplálékból könnyen tudjuk fedezni D-vitamin szükségletünket, ám ez hamis, hiszen annak ellenére, hogy egyes élelmiszerek valóban tartalmazzák a vitamint, lásd olajos halak, vörös húsok, máj, vagy a tojássárgája; ezekkel nem lehet teljes egészében pótolni a napi D-vitamin-szükségletünket, tehát főként a hidegebb hónapokban a megfelelő mennyiségű „napfényvitamin” bevitele csupán étrendváltoztatással nem lehetséges. Akadnak persze olyan élelmiszerek is, amelyeket D-vitaminnal dúsítanak, ám ezek túlzott fogyasztása nem javasolt, ugyanis ezen termékek esetén a vitamin forrása jóformán ellenőrizhetetlen.

Egy másik, ismert hiedelem szerint a terhesség során megsokszorozódik a szervezet D-vitamin-szükséglete, ám a European Food Safety Authority a terhes- és szoptató nők számára is a nem várandós felnőttek számára ajánlott napi beviteli mennyiséget javasolja: a közelmúltban a világon először hazánkban megtartott reprezentatív kutatás és az ahhoz kapcsolódó szakmai konszenzus értelmében D-vitamin-hiány megelőzése érdekében terhes nők számára napi 1500-3000 NE D-vitamin a biztonságosan szedhető ajánlat, kiegészítő betegségek esetben (pl. jelentős túlsúly, szív- és érrendszeri problémák, stb.) a napi határérték 4000 NE is lehet.

Az a szintén népszerű állítás azonban viszont igaz, miszerint a D-vitamin valójában egy hormon, mely csecsemő- és gyermekkorban a csontozat és a csontok egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen: igaz, hiszen a kisgyermekkori D-vitamin-hiány angol-kórhoz vezethet, mely a csontok lágyságával és ennek következtében azok deformitásával járó betegség. Szintén általános hiedelem, hogy a D-vitamin-pótlás érdekében a lehető legtöbb időt a napon érdemes tölteni. Ez részben igaz, bár a D-vitamin napsugárzás ultraviola-b tartományának hatására keletkezik a bőrben, de nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a túlzott napozásnak jelentős szerepe van a bőr öregedésének felgyorsulásában, a bőrrák kialakulásának fokozódásában, a bőr szerkezetének károsodásában is, aki szerint pedig az ablakon keresztül beszűrődő napfény hatására is termelődik D-vitamin a bőrünkben, az nemcsak részben, hanem teljes egészében téved. Ehhez kapcsolódik még egy másik babona is, miszerint a szoláriumozás elősegíti a D-vitamin termelődését, ám a szoláriumgépek UV-A sugarakat bocsátanak ki, a D-vitamin pedig a napsugarak UV-B tartományának hatására kezd bőrünkben szintetizálódni, tehát nemhogy nem serkenti a D-vitamin termelődését szervezetünkben, hanem fokozhatja a bőr öregedését és a bőrrák kialakulásának kockázatát is. Aki szerint a fényvédő krémek használata gátolja a D-vitamin termelődését, vagy a napozás utáni közvetlen szappanos fürdés lemossa bőrünkről a D-vitamint, szintén téved, ez ugyanis bőrünk középső rétegében, az epidermisben képződik.

Sokan vélik úgy, hogy a D-vitamin nem adagolható túl, és a felesleg távozik a szervezetből, de ez sajnos tévhit, vizelettel nem tud ürülni a felesleges mennyiség, ehelyett a zsírszövetekben raktározódik, így túladagolható, de ez csak hosszan tartó és különösen magas dózisú D-vitamin adagolása következtében fordulhat elő.

Azok a feltevések, melyek szerint viszont a kalcium pótlás hatékonyabb, ha D-vitamint is szedünk mellé, vagy hogy az említett vitamin támogatja a COVID elleni védekezést: igazak, továbbá az IU megjelölés valóban megegyezik a NE értékkel, a D-vitamin napszaki szedésével kapcsolatban pedig nincsenek szigorú iránymutatások.

A sejtfejlődésben játszott szerepe miatt a megfelelő D-vitamin-szint fenntartása különösen fontos természetesen a kisgyermekeknél is, akik főként az erős naptejek miatt nyáron sem jutnak természetes úton elegendő D-vitaminhoz, télen pedig jellemzően a szükségesnél jóval kevesebb vitamindús táplálékot – ételt, italt – fogyasztanak, de a kor előrehaladtával, ahogy a szervezet D-vitamin szintetizáló kapacitása jelentősen lecsökken, az idősek vitaminpótlása is fokozott odafigyelést igényel. A D-vitamin pótlására csak ellenőrzött forrásból származó, a minőségi követelményeknek megfelelő, szájon át bevehető, pontosan meghatározott mennyiségű vitamint tartalmazó készítmények megfelelőek, mint a BIOEXTRA OLIVA D3 3000 NE étrend-kiegészítő lágyzselatin kapszula cukor, titán-dioxid, gluténmentes termék, amely mentes a génmanipulált összetevőktől. Az ajánlott adagolás szerint napi egy kapszula folyadékkal való bevétele javasolt.