Joe Biden a bűnözőket védi a rendőrökkel szemben

amerikai félidős választások, választás, Biden,  vote politics Horizontal PORTRAIT-AMERICAN SHOT
US President Joe Biden speaks during a rally for gubernatorial candidate Wes Moore and the Democratic Party on the eve of the US midterm elections, at Bowie State University in Bowie, Maryland, on November 7, 2022. (Photo by Mandel NGAN / AFP)
Vágólapra másolva!
A Magyar Nemzet arról számolt be, hogy Joe Biden amerikai elnök átalakítaná a rendőrök kiképzését, hogy azok a legégetőbb helyzetekben is a gyanúsítottak végtagjait és ne a mellkasukat célozzák. Konzervatívok szerint az elnök csak tovább szítja a fegyveres testület elleni liberális ellenszenvet, miközben egyre több pénzt vonnak el a rendfenntartóktól, akik leszerelése szinte folyamatos.
Vágólapra másolva!

Joe Biden amerikai elnök a minap egy polgárjogi szervezet (National Action Network) eseményén úgy fogalmazott, hogy

Az elnök szerint a rendőröknek

Biden tehát változtatna a rendfenntartók eddigi képzésén, amely előírja a rendőröknek a test közepére való célzást, ha „úgy döntenek, hogy a fegyverükkel szükséges megállítani" a gyanúsítottat.

A Kootenai megyei seriff helyettese őrzi Brenda K. Groene otthonát, 2005. május 25-én, Coeur D' Alene-től északra, Idaho államban Forrás: Getty Images/Jeff T. Green

Tavaly 331 rendőrt lőttek meg szolgálat közben, 64-et halálosan

A Magyar Nemzet arról is beszámol, hogy a rendőrök által elkövetett erőszakot összesítő oldal (mapping police violence) szerint tavaly 1185 személlyel végeztek a rendfenntartók – az adat évről évre enyhe növekedést mutat.

Az elmúlt hét évben a lelőtt személyek 83 százalékánál volt lőfegyver, és csupán hat százalékuk bizonyult fegyvertelennek.

Mindeközben tavaly 331 rendőrt lőttek meg szolgálat közben, 64-et halálosan; az adatok az elmúlt tíz évet tekintve meredek emelkedésről tanúskodnak. Az egyik rendőrszakszervezet alelnöke, Joe Gamaldi szerint mindez azért történik, mert a

Ha a társadalmat nem is, a rendőröket azért elszámoltatják. Az elnök beszédében emlékeztetett, korábban aláírt egy rendeletet amely megtiltotta a rendőröknek az elfogottak nyakán való térdelést, szigorúbb keretek közé szorította az ingatlanban való rajtaütést és a rendőrök által használható erőszak mértékét, továbbá az adminisztráció létrehozott egy országos adatbázist azon rendőrökkel, akik „helytelen magatartást" tanúsítottak – mindezt a 2020-ban nagy vihart kavaró, George Floydot és más feketéket ért rendőri visszaélések okozta halálos kimenetelű intézkedésekre válaszul.

Rendőrök a floridai Fort Pierce-ben elkövetett lövöldözés helyszínén 2023. január 17-én hajnalban. Nyolcan megsebesültek egy Martin Luther King-nap alkalmából tartott rendezvényen, amikor a hatóságok szerint két társaság kezdett egymásra lövöldözni egy köztük kirobbant nézeteltérés miatt Forrás: MTI/EPA/Cristobal Herrera Ulashkevich

Be akarja tiltani a lőfegyvereket

– utalt a nyári iskolai lövöldözések után elfogadott szigorításokra az amerikai elnök. Több, a rendfenntartókat támogató szervezet és kutatóintézet részéről is reagáltak az elnök szavaira, „felelőtlennek" nevezve Bident. Hangsúlyozták, hogy „ott okozna problémát, ahol nincsen", és

az intézkedéseivel csak fokozza a rendőrök leszerelési hullámát.

George Floyd halála indította el a lavinát

A Fox News konzervatív hírtelevízió egyik munkatársa, Greg Gutfeld szerint mindez csak erősíti a rendőrök és határőrök elleni gyűlöletet, miközben a bűn üldözése és a rendőrök támogatása immár egyenesen rasszizmus.

George Floyd halálát követően ugyanis megerősödött a rendőrséggel szembeni ellenszenv a tengerentúlon, és számos szervezet a fegyveresek költségvetésének csökkentése mellett szólalt fel, amely javaslat több demokrata politikus támogatását is élvezte.

Gutfeld hozzátette: hamarosan oda jutunk, hogy azok, akik megengedhetik maguknak, magánrendőrséget fizetnek, míg mindenki másnak megmarad a kizsigerelt, gyengekezű városi rendőrség.

Cipőboltból távozik egy fosztogató a kaliforniai Santa Monicában a George Floyd fekete bőrű férfi halála miatt tiltakozó tüntetés közben, 2020. május 31-én. Május 25-én Minneapolisban négy rendőr igazoltatás után földre teperte a 46 éves férfit, aki csak annyit tudott mondani, hogy nem kap levegőt, amikor az egyikük a nyakára térdelt, majd később, a kórházban meghalt Forrás: MTI/EPA/Etienne Laurent

Mint ismert, az Egyesült Államok alkotmányának második kiegészítése a fegyverviselési jogot mondja ki, így az ezt érinteni látszó mindennemű változás széles körű társadalmi vitát vált ki.

Nem ritka a tömeglövöldözés

A tengerentúlon az idén már csaknem kétezren haltak meg fegyveres erőszakban, míg tavaly több mint 44 ezren.

Joe Biden éppen aznap mondta el a beszédét, amikor Florida és Kalifornia államban ismét tömeglövöldözés történt. Amíg Floridában nyolcan sérültek meg, addig Kaliforniában hat emberrel – köztük egy 17 éves fiatallal és hat hónapos gyermekével – végeztek a támadók. A rendőrség szerint

Az Egyesült Államokban nem ritka a tömeglövöldözés; a legtöbb, 58 halálos áldozatot követelő mészárlásra 2017-ben, egy Las Vegas-i koncertteremben került sor. Még tavaly Texas államban, a Robb általános iskolában egy 18 éves fiatal 21 emberrel, köztük 19 diákkal végzett, ami megrázta az országot.

A tragédiák ellenére sokak szerint nem a fegyverviselési jogot kellene elvenni az amerikaiaktól, hanem arra kellene ügyelni, hogy labilis, erőszakot mutató, mentális betegségben szenvedők ne juthassanak lőfegyverhez.