Román bíróság: el kell távolítani a törvénytelenül felállított betonkereszteket az úzvölgyi magyar katonatemetőből

magyar katonai temetőben, Úzvölgye
Csíkszentmárton, 2019. április 30. Magyar katonai temető, a háttérben betonkeresztek Úzvölgyében, Magyarország egykori keleti határánál az erdélyi Csíkszentmárton közelében 2019. április 29-én. A Bákó megyei Dormánfalva (Darmanesti) önkormányzata román katonasírok parcelláját hozta létre a Székelyföld keleti határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település magyar katonai temetőjében anélkül, hogy engedélyt kért volna a temetőt fenntartó és gondozó Csíkszentmárton önkormányzatától - számolt be április 29-én a Székelyhon.ro portál. Az előkészületek részeként 52 betonkeresztet és egy szintén betonból öntött, nagyméretű ortodox keresztet állítottak a temetőben, ahol május 17-én készülnek felavatni az első és második világháborúban elesett román katonák emlékhelyét. MTI/Kátai Edit
Vágólapra másolva!
Alaptalannak ítélte a Bákó Megyei Táblabíróság pénteken az úzvölgyi katonatemető egyik perében benyújtott fellebbezést, és megerősítette a Csíkszentmártonnak kedvező alapfokú ítéletet. Eszerint a fellebbezés nem megalapozott, és az alapfokú ítélet lép jogerőre. A napra pontosan egy éve hozott alapfokú ítélet érvénytelenítette a temető román parcellájának az építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el. 
Vágólapra másolva!

Az alapfokon eljáró Bákó Megyei Törvényszék a 2022. február 10-én hozott ítéletében kimondta:

"érvényteleníti a 2018.12.17/69-es építési engedélyt, amelyet Dormánfalva (Darmanesti) polgármestere állított ki a nemzetközi temető emlékművének és a román hősök ötven keresztjének a felállítására, és elrendeli az engedély alapján elvégzett munkálatok megszüntetését".

A vesztes felet 350 lej perköltség kifizetésére is kötelezte.

"A mai nap jogerős döntés született abban az úzvölgyi perben, melynek tárgyát a keresztek elbontása képezi. Vagyis ennek a döntésnek értelmében a kereszteket el kell bontani"

- reagált pénteken a jogerős ítéletre közösségi oldalán a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat. A szervezet korábban Csíkszentmárton község oldalán próbált belépni a perbe, de a bírák a székelyföldi felek közül csak Csíkszentmárton község érdekeltségét ismerték el. Hargita megye számára azonban jóváhagyták, hogy Csíkszentmárton segítőjeként vegyen részt az eljárásban.

- írta Facebook-oldalán Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke is a pénteki döntésre utalva. Mint fogalmazott, a székelyföldiek a törvény erejével folytatták a harcot az igazukért, csendben tették a dolgukat.

A végleges döntést több székelyföldi elöljáró is üdvözölte.

Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere korábban az MTI-nek azt nyilatkozta:

mindig tudták, hogy igazuk van, és bíztak abban, hogy az igazukat a bíróságon is megtalálják.

Előzmények dióhéjban

Ahogy arról az Origo már számos alkalommal írt, Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, a székelyföldi Csíkszentmártonhoz tartozó, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében.

KORÁBBAN A TEMETŐT MAGYAR KATONATEMETŐKÉNT TARTOTTA SZÁMON A MAGYAR KÖZÖSSÉG, ÉS CSÍKSZENTMÁRTON KÖZSÉG GONDOZTA.

2019. június 6-án többezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni azt.

Erről akkor a Székelyhon videóriportot közölt.

Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának.

A TEMETŐFOGLALÓK KÖZÜL TÖBBEN AZ ELLENZÉKBEN POLITIZÁLÓ, SZÉLSŐSÉGESEN MAGYARELLENES ROMÁNOK EGYESÜLÉSÉÉRT SZÖVETSÉG (AUR) SZÍNEIBEN NYERTEK PARLAMENTI KÉPVISELŐI MANDÁTUMOT.

A temetőfoglalás ügyében számtalan per indult, amelyek egy része még folyamatban van.