Századvég: Megosztott az európai közösség a fegyvervásárlás kérdésében

Az ukrán hadsereg légvédelmi ágyúja a donyecki régióban található Bahmut városától nem messze

Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta Brüsszel – Oroszország katonai törekvéseinek megfékezése céljából – szankciófókuszú politikába kezdett, valamint több európai ország fegyverek küldésével támogatja Ukrajnát. A fegyvervásárlás, illetve a fegyverszállítmányok küldése a segítségnyújtás egyik legkockázatosabb formája, amely egyre közelebb viszi az adott országot a háborús érintettséghez. Ebből fakadóan az uniós tagállamok lakosságának a kormányukkal való elégedettségét jelentős mértékben befolyásolja, hogy a politikai vezetés a helyi közvélemény elvárásait figyelembe véve alakítja-e politikáját a fegyvervásárlás kérdésében. A Századvég Európa Projekt-kutatása alapján készült elemzés az Ukrajnának történő fegyvervásárlással összefüggésben megvizsgálta, hogy az európai polgárok mennyire elégedettek saját kormányuk válságkezelő teljesítményével az orosz–ukrán háború vonatkozásában.

Habár számos uniós tagállam politikai vezetése elkötelezett Ukrajna felfegyverzése mellett,

a kontinens közvéleménye erősen megosztott a fegyver- és hadianyag-szállítások megítélésében.

Az ukrán hadsereg légvédelmi ágyúja a donyecki régióban található Bahmut városától nem messze Forrás: AFP/Anatolii Stepanov

A Századvég januári elemzése kiemelte, hogy 13 uniós tagállamban az Ukrajna felfegyverzését ellenzők aránya meghaladja a lépést támogatók hányadát, ebből 9 tagországban (egyebek mellett Magyarországon, Csehországban, Görögországban) a válaszadók több mint fele elutasítja a fegyvervásárlást. 5 uniós tagországban (köztük Spanyolországban és Franciaországban) az Ukrajnának történő fegyvervásárlást támogatók hányada ugyan meghaladja a lépést ellenzők táborát, viszont arányuk nem éri el az összes válaszadó 50 százalékát. Az Európai Unió 27 tagállamából 9-re tehető azon tagországok száma, melyekben a megkérdezettek több mint fele Ukrajna felfegyverzése mellett áll (többek között Lengyelországban, Hollandiában, Portugáliában).

Fontos hangsúlyozni, hogy

az európai országok egy része annak ellenére támogatja fegyverszállítmányokkal Ukrajnát, hogy a saját lakosságuk ellenzi ezt.

Egyebek mellett Németország, Belgium, Szlovénia, valamint Szlovákia kormánya a saját polgárai elvárásaival szembehelyezkedve küld fegyvereket Kijevnek. Ezen felül Csehország Ukrajna legnagyobb hadianyag-szállítói közé tartozik, holott a cseh lakosság körében jelentős a fegyvervásárlás elutasítottsága.

Forrás: Századvég Alapítvány

Elégedetlenséghez vezet a lakosság véleményével szembehelyezkedő politika

A Századvég kutatása alapján egyértelműen kijelenthető, hogy

számos európai országban, ahol a kormányzat lépései – a fegyvervásárlás tekintetében – nincsenek összhangban a lakosság elvárásaival, a megkérdezettek inkább elégedetlenek azzal, ahogyan az országuk kormánya az orosz–ukrán válság következtében kialakult helyzetet kezelte.

A fegyver- és hadianyag-szállítás jelentős mértékben növeli a háború kiszélesedésének, illetve további elhúzódásának veszélyét, ezért a háborúval összefüggő kormányzati teljesítmény megítélésének egyik meghatározó fokmérője.

Ennek megfelelően többek között

Németországban, Csehországban, Szlovákiában, Görögországban és Belgiumban – mely országok a saját polgáraik elvárásait figyelmen kívül hagyva fegyvereket küldenek Ukrajnába – a válaszadók inkább elégedetlenek a saját országuk kormányának teljesítményével az orosz–ukrán fegyveres konfliktussal összefüggésben.

Ugyancsak elégedetlenség tapasztalható ebben a kérdésben Spanyolországban, ahol a kormányzat annak ellenére áll Ukrajna felfegyverzése mellett, hogy az összes spanyol megkérdezett kevesebb mint fele támogatja a harci eszközök vásárlását Kijev számára.

Kijelenthető, hogy

az európai országokban a helyi közvélemény akaratával ellentétes lépések politikai következményekkel, a lakossági elégedetlenség fokozódásával járnak.

Forrás: Századvég Alapítvány

Ezzel szemben egyebek mellett Magyarországon, Svédországban, Finnországban, Észtországban, Lettországban és Litvániában – ahol a kormányzati politika iránya a fegyvervásárlás tekintetében követi a lakosság elvárásait – a megkérdezettek elégedettségüket fejezték ki a saját kormányuk orosz–ukrán válsággal összefüggő teljesítményével kapcsolatban.