Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A 2015-ös migrációs válság kezdete óta a nyugat-balkáni útvonal vált az egyik legfontosabb átjáróvá az Európai Unió felé tartó menekültek és bevándorlók számára. A régió esetében két fő, illetve egy kevésbé használt migrációs útvonal különíthető el, ám a régió országai között gyakoriak a cirkuláris migrációs mozgások is. Az első útvonal Törökországon és Bulgárián keresztül vezet Szerbiába, ahonnan a migránsok megpróbálnak eljutni a magyar határhoz, azon keresztül pedig az Európai Unió területére. A második útvonal szintén Törökországból indulva Görögországon és Észak-Macedónián át vezet Szerbiába, ahonnan a migránsok megkísérelhetnek illegálisan átjutni Magyarország vagy pedig Horvátország területére. Emellett fontos kiemelni az úgynevezett „tengerparti útvonalat", amely Albánia és Montenegró érintésével jut el Bosznia-Hercegovinába.
Habár a régió államai 2018 óta évről évre egyre több irreguláris migránst regisztrálnak, az elmúlt évben ennek ellenére a térség országai által regisztrált 192 226 irreguláris migráns kiugróan magas érték a 2021/2022-ig megfigyelhető szakaszos emelkedéshez viszonyítva.
A tavaly a Nyugat-Balkánon észlelt irreguláris migránsok száma a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint csaknem 60%-os emelkedést mutat a 2021-ben, és 348%-ost a 2018-ban rögzített adatokhoz viszonyítva.
A második fontos változó a régióban töltött idő kérdése. Míg korábban mind az államok által fenntartott befogadóközpontokban, mind pedig az illegális táborokban élő irreguláris migránsok heteket, esetenként hónapokat töltöttek, mielőtt megkíséreltek átjutni az Európai Unió területére, ez a gyakorlat az elmúlt évben drasztikusan megváltozott.
2022-ben az irreguláris migránsok fő céljává az Európai Unió külső határainak minél gyorsabb megközelítése vált.
Az IOM adatai szerint a Bosznia-Hercegovinán áthaladó irreguláris migránsok az elmúlt év során átlagosan nyolc napot töltöttek az országban működő befogadóközpontokban, szemben a korábbi 58 napos átlaggal.
A térségbe érkezők számának nagyarányú emelkedése ellenére néhány tendencia esetében több éves állandóságról beszélhetünk. Míg korábban gyakoriak voltak az egyedül közlekedők, illetve az azonos lakóhelyről vagy kibocsátó régióból származók kis csoportos mozgása, addig 2018-tól kezdődően ez a tendencia megfordult. Egyre gyakoribbak a nagyobb csoportok, amelyek gyakran tartanak fent kapcsolatot a különböző embercsempész hálózatokkal. Emellett kijelenthető, hogy nem változott döntően a nyugat-balkáni útvonalat igénybe vevők állampolgársági megoszlása. A Frontex adatai alapján
az illegális határátlépések száma 2020-ban 63% ban, 2021-ben pedig 61%- ban szíriai állampolgárokhoz volt köthető. Őket pedig mindkét esetben az afgán állampolgárok követték 20-20%-kal.
Az IOM számításai alapján 2022-ben a régión áthaladó migránsok 28%-a Afganisztánból, míg több mint 26%-a Szíriából érkezett. Ez alapján feltételezhető, hogy a szíriaiak, valamint az afgánok felülreprezentáltsága a nyugat-balkáni útvonalon a továbbiakban is jellemző marad. A 2023-as évhez kapcsolódó becsléseket jelentősen elbizonytalaníthatja, hogy a Frontex január hónapra vonatkozó jelentésében az útvonalon történt 5 751 illegális határátlépés közül 4 429 esetben az adott személyek állampolgársága ismeretlen.
Az irreguláris bevándorlók állampolgárságával kapcsolatban érdemes még megjegyezni, hogy több ország állampolgárai kihasználták a Nyugat-Balkán országaival (elsősorban Szerbiával) fennálló vízummentességi megállapodásaikat is. Így például jelentős számú indiai, kubai, illetve tunéziai állampolgár döntött a régióba utazás mellett, majd pedig innen kíséreltek meg továbbjutni az Európai Unió területére (erről bővebben lásd alább).
A Nyugat-Balkánon realizálódó migrációs nyomás az Európai Uniót is cselekvésre sarkallta. Az Európai Bizottság által 2022-ben elkészített akcióterv öt nagy témakör mentén igyekszik támogatni a régió országait az irreguláris migráció elleni küzdelemben. Az öt témakörből mindenképpen érdemes kiemelni a régiós határőrizet megerősítését célzó lépéseket. Ez az elgondolás a Frontex erőteljesebb regionális jelenlétét, valamint mandátumának kibővítését irányozza elő. Ylva Johansson svéd belügyi biztos elmondása szerint a közelmúltban a régió országaival (Szerbia, Albánia, Montenegró, Észak-Macedóni) megkötött státuszmegállapodások lehetővé teszik a Frontex számára az erőteljesebb regionális jelenlétet műveleti szempontból.
A nyugat-balkáni régió országai közül migrációs szempontból Szerbia kiemelt figyelmet érdemel, mivel földrajzi elhelyezkedése lehetővé teszi a továbbhaladást több EU-ország irányába, ezért az ország 2015-óta a nyugat-balkáni útvonal egyik kiemelt tranzitországává vált. Emellett fontos kiemelni, hogy
Szerbia rendelkezik regionális viszonylatban a leginkább kiépített és felszerelt befogadóközpont hálózattal.
Ennek köszönhetően a szomszédos országokban tartózkodó irreguláris migránsok gyakran szerb befogadóközpontokban várják ki a hideg időszak leteltét, majd pedig innen folytatják tovább útjukat. Szerbia kulcspozícióját szintén alátámasztja a Frontex 2022-re és 2023-ra vonatkozó előrejelzése. A dokumentum szerint az elmúlt időszakban a szerb-EU határszakaszokhoz köthető az illegális szárazföldi határátlépések 69%-a.
Az ország szempontjából emellett kiemelt figyelmet érdemel a vízummentes utazás kérdése, amire fentebb már utaltunk. Szerbia Jugoszlávia jogutódjaként több jelentős kibocsátó országgal tartott fenn hasonló egyezményeket. A vízummentesség elsősorban Tunézia, Burundi, India és Kuba állampolgárainak tette lehetővé, hogy közvetlenül, vagy pedig Törökországot vagy Oroszországot érintve rövid időn belül légi úton Szerbia területére érkezzenek.
Szerbia végül az Európai Unió nyomására 2023. január 1-ig felmondta a vízummentességi megállapodásokat az említett államokkal.
Ezen országok esetében kijelenthető, hogy elsősorban a megállapodások jelentette könnyebbség miatt választották a nyugat-balkáni útvonalat. Az Al-Monitor kutatásai szerint a vízummentességi megállapodást követően a tunéziaiak többsége hosszúnak és veszélyesnek tartja az útvonalat.
A 2022-es év során az irreguláris migránsok legnagyobb számban az elmúlt évekhez hasonlóan az ország déli, Észak-Macedóniával közös határszakaszán keresztül érkeztek az országba. Emellett fontos kiemelni a Bulgárián keresztül Szerbiába irányuló migráció mértékének növekedését is.
A bolgár határőrség bejelentése szerint a hatóságok 2022 során 164 000 illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg, szemben a 2021-ben regisztrált 55 000-es értékkel.
A jelenlegi tendenciák szempontjából érdemes kiemelni a közelmúltban nagy felzúdulást kiváltó Bulgáriában felfedezett kamion esetét. A magára hagyott járműben 18 afgán bevándorló vesztette életét. A túlélők elmondása szerint a kamion végső úticélja a szerb-bolgár határszakasz volt.
A szerb kormány irreguláris migrációval kapcsolatos álláspontjáról elmondható, hogy alapvető célnak tekintik a migránsok feltorlódásának elkerülését Szerbia területén. Aleksandar Vulin korábbi belügyminiszter szóhasználata szerint „Szerbia nem lehet a migránsok parkolópályája". Fontos kiemelni, hogy a növekvő migrációs nyomást nem csak az Európai Unió kísérelte meg enyhíteni. Magyarország, Ausztria és Szerbia két csúcstalálkozó útján igyekezett megoldást találni az irreguláris migráció jelentette kérdésekre.
A 2022. október 3-ai budapesti csúcstalálkozó során Orbán Viktor magyar miniszterelnök ismertette a kérdéssel kapcsolatos álláspontját. Elmondása szerint
a magyar-szerb határon jelentkező migrációs nyomás elsősorban a szerb-észak-macedón határ erősebb őrizetével csökkenthető.
Emellett prioritásként beszélt a visszatoloncolási mechanizmus hatékonyságának javításáról.
A második csúcstalálkozó Belgrádban került megrendezésre 2022. november 16-án. A csúcstalálkozó során Karl Nehammer osztrák kancellár kiemelte a külső határok védelmének fontosságát, valamint szintén kiemelte a visszatoloncolási mechanizmust, mint javítandó területet. Az irreguláris migránsok tartós jelenléte elsősorban a magyarlakta Vajdaság számára okoz nehézségeket. A régióban különösen Szabadka, Horgos, Magyarmajdány és Rábé térségében. A magyar határ fizikai közelsége, valamint a szabadkai befogadóközpont kiváló lehetőséget biztosítanak a különböző embercsempész csoportoknak. A legtöbbször különböző állampolgárságú migránsok alkotta csoportok között gyakoriak az összetűzések, ezt támasztják alá a Szabadka melletti Makkhetes-erdőben, Horgoson, valamint a közelmúltban Palics környékén kirobbant tűzpárbajok.
Az erdő körbe van kerítve, és habár bevándorlókkal nem találkoztunk, az elkerített területen életvitelszerű tartózkodásra utaló nyomokat találtunk. Takarók, párnák, ágyneműk, eldobált palackok hevertek bizonyos részeken. A helyiek szerint ez az egyik legkritikusabb pontja Szabadka vonzáskörzetének, és ahogy már korábban is említettük, a területen sok súlyos bűncselekmény történt az elmúlt időszakban. Ami az eldobált hulladékot illeti, ez károsítja a környezetet, és veszélyt jelenthet az élőlényekre, beleértve a vadon élő állatokat is. Emellett a bevándorlók szabadban való tartózkodása növelheti az erdőben való tűzesetek kockázatát is, különösen a nyári időszakban. Ez nemcsak az erdő és az élővilág pusztulásához vezethet, hanem a környező településekre is átterjedhet, ami adott esetben súlyos károkat okozhat.
A Magyarmajdány és Rábé közötti egykori mezőgazdasági épület területén jelenleg sátrak vannak felállítva, valamint friss ételmaradványok is fellelhetők. Az épületeken számos arab nyelvű felirat látható, amelyek főként ország- és személynevekre utalnak. Továbbá a község jóvoltából egy mobiltöltő-állomást és víztartályokat is elhelyeztek itt.
A helyiek szerint ennek az a legfőbb célja, hogy a bevándorlók ne menjenek be a faluba, és ne zavarják a lakosságot.
Emellett kiderült, hogy a szerb rendőrök gyakran összegyűjtik a migránsokat és elszállítják őket a közterületekről, de a lakosság beszámolója szerint hamar visszaszivárognak
A Rábén található romos épületek már a korábbi terepbejárások során is lakatlanok voltak. Némelyiküket elbontották a szerb hatóságok, azonban még mindig találni belőlük néhányat. Az egész település kihaltnak tűnik, és a helyiek elmondása szerint a bevándorlók az elmúlt években tanúsított jelenlétének és viselkedésének is betudható a falu elnéptelenedése. A tavalyi év összesen hat terepbejárása alkalmával mindössze egyszer találtunk itt migránsokat. Akkor szíriaiak fészkelték be magukat. A hatóságok a tavalyi lövöldözéseket követően kezdték el megtisztítani a terepet. A sokszor bevándorlók által tönkretett házak bontását a Törökkanizsáért Egyesület biztosította magyarországi forrásokból. Nem az összes épület került lebontásra, hanem csak azok, amelyeknek tulajdonosai ebbe korábban beleegyeztek. Éppen emiatt a mai napig találunk olyan üres épületeket, amelyekben egykor bevándorlók tartózkodtak huzamosabb ideig, és korántsem elképzelhetetlen, hogy egyszer még visszatérnek ezekbe.
Az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva megfigyelhető volt, hogy a téli hónapokban némileg csökken az érkezők száma, és ebben a tekintetben nincs ez másképp a 2023-as évben sem, azonban ez nem azt jelenti, hogy számottevően enyhült volna az irreguláris migrációs nyomás. A magyar hatóságoknak ebben az évben már több mint 13 ezer esetben kellett intézkedni a déli határon.
A melegebb időjárás beköszöntével valószínűsíthetően a számok is növekedésnek indulnak.
Most talán annyiban van különbség a korábbiakban megszokottakhoz képest, hogy kevesebb irreguláris bevándorlóval lehet találkozni a közterületeken Szerbiában, mivel egyrészt a hatóságok most mindent megtesznek annak érdekében, hogy a jellemzően Szíriából, Afganisztánból, Marokkóból és Pakisztánból érkezők ne legyenek szem előtt, másrészt ahogy említettük, az időjárási körülmények is befolyásolják a helyzetet. Éppen emiatt a migránsok főként a különböző befogadóközpontokban vészelik át ezt az időszakot és próbálják meg az embercsempészekkel való kapcsolatfelvételt. Ami az irreguláris bevándorlók céljait illeti, azok nem sokat változtak, és továbbra is Nyugat-Európába szeretnének eljutni. A szerb-magyar határ átlépése azonban rendkívül nehéz a magyar biztonsági határzár és a szigorú ellenőrzések miatt.
Az illegális migráció továbbra is komoly kihívást jelent Európa számára, és a hatóságoknak folyamatosan alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez, hogy hatékonyan tudják kezelni a problémát.
