Az infláció miatt egyre többen vannak egzisztenciális veszélyben Németországban

Járókelők München belvárosában 2021. március 16-án .

A V4NA arról számolt be legújabb összefoglalójában, hogy az alacsony jövedelmű német háztartásokat különösen súlyosan érinti az infláció. Azok közül, akik havonta 2500 eurónál kevesebbet keresnek, 26,1 százalékuk került egzisztenciális válságba. Az ennél többet kereső háztartások körében pedig minden tizedik. Németországban 1949 óta nem tapasztaltak akkora mértékű vásárlóerő-csökkenést, mint ebben az időszakban.

Az élelmiszerárak emelkedése sok polgár létét fenyegeti Németországban. A legtöbben már majdnem felélték a tartalékaikat – derült ki a németországi Postbank reprezentatív felméréséből. Mintegy 2100 felnőtt állampolgárt kérdeztek meg arról, hogy az infláció hogyan hat a pénzügyeikre. A válaszadók 58,1 százaléka azt mondta, hogy kiadásaik jelentősen megnőttek. Közel 17 százalék pedig azt mondta, hogy a megnövekedett árak miatt alig tudja fizetni a megélhetési költségeit.

Az infláció különösen az élelmiszerárakban érezhető; februárban 21,8 százalékkal voltak drágábbak, mint az előző év azonos hónapjában.

A V4NA szemléjében arról is írnak, hogy a legkilátástalanabb helyzetben az alacsonyabb jövedelmű háztartások vannak jelenleg. Azok körében, akiknek a nettó jövedelme havi 2500 eurónál kevesebb, a felmérés szerint 26,1 százalékuk került egzisztenciális válságba. Az ennél többet kereső háztartások körében minden tizedik ember.

Kevesen bíznak a jobb jövőben

A Postbank vezető befektetési stratégája, Ulrich Stephan szerint többek között azért is aggasztók ezek a fejlemények, mert a brutális vásárlóerő-visszaesés nemcsak gazdasági krízist okoz, hanem társadalmi feszültségeket is szíthat. Az ilyen feszültségek veszélye azért is növekszik, mert a gazdasági helyzettel kapcsolatos pesszimizmus terjed. A felmérés szerint mindössze

11,6 százalék gondolja úgy, hogy életszínvonala a jövőben javulni fog, és 51,6 százalékuk számol azzal, hogy az életszínvonala a jövőben tovább romlik majd.

Sokan küzdenek megélhetési válsággal Németországban Forrás: NurPhoto via AFP/Alexander Pohl

Béremelést szorgalmaznak

Németországban 1949 óta nem tapasztaltak akkora mértékű vásárlóerő-csökkenést, mint ebben az időszakban. A legtöbb munkavállaló esetében a bérek jelenleg nem tudják tartani a lépést a drágulás mértékével.

Számos szakszervezet próbál inflációt követő béremelést kierőszakolni a munkaadóktól, például a közszférában vagy a postán.

#DeutschePost AG: Wir rufen die Beschäftigten in allen Brief- u Paketzentren (Verteilzentren) bundesweit für Donnerstag, den 19.1., u Freitag, 20.1.23, ganztägig zum #Streik auf. In den folgenden Tagen werden weitere Streiks folgen. Details: https://t.co/yEu1c1oEgKpic.twitter.com/2EIDaqO0wK

— ver.di - Vereinte Dienstleistungsgewerkschaft (@_verdi) January 19, 2023

A közelmúltban a postások is több napon keresztül sztrájkoltak, mert a munkáltató a több mint nyolcmilliárdos nyereség ellenére egyáltalán nem volt hajlandó kompenzálni a reálbércsökkenést. Akkor mintegy 15 000 munkavállaló vett részt a sztrájkban. A Deutsche Post 82 postaközpontot, 38 csomagközpontot és két nemzetközi postaközpontot üzemeltet Németországban, így a többnapos sztrájk miatt az sem volt ritka, hogy 1-2 hetet csúszott a csomagok és levelek feladása és kézbesítése.