Egymillió halott, lerombolt Közel-Kelet: 20 éve rohanta le Amerika Irakot

20 évvel ezelőtt, 2003. március 20-án robbantotta ki az Amerikai Egyesült Államok a második iraki háborút. A hamisított titkosszolgálati jelentések segítségével elindított háború 8 évig tartott, és egyes becslések szerint legalább 1 millió iraki katona és civil, valamint több mint 4 000 amerikai ─ vagy az amerikaiakkal szövetséges ─ katona halálával járt.

Az amerikaiak által vezetett koalíciós erők élja Száddám Husszein iraki elnök kormányzatának megdöntése volt.

Irak diktátorát tömegpusztító fegyverek birtoklásával és az Al-Kaida nevű szunnita terrorszervezettel való állítólagos kapcsolattartással vádolták. Utólag mindkét vád hamisnak bizonyult.

Száddám Husszeint 2006. december 30-án akasztották fel, egy egészen más vádak alapján hozott ítélettel: egy 1982-es mészárlás levezénylésében találták bűnösnek.

Egy 1987-es fénykép Száddám Husszein iraki diktátorról egy Kalasnyikov gépkarabéllyal Forrás: Origo

Az iraki háború iszonyatos, szinte felmérhetetlen károkat okozott. Az amerikaiak és szövetségeseik beavatkozása a közel-keleti államok destabilizálódásához, az ismert történelem egyik legnagyobb menekültválságához és a DAESH ─ más néven: az Iszlám Állam ─ nevet viselő, zsoldosokból és gyilkosokból verbuválódott, az Al-Kaidához hasonló, szunnita terrorszervezet felemelkedéséhez vezetett.

A „terrorizmust támogató" országok elleni hadjáratok sora

2001. szeptember 11-én az Amerikai Egyesült Államok és az amerikai nép összehangolt terrortámadások sorát szenvedte el. 8:46-kor az American Airlines 11-es számú járata a World Trade Center északi tornyába ütközött. 9:03-kor a United Airlines 75-ös számú gépe belecsapódott a déli toronyba. 9:37 perckor egy harmadik repülőgépet, az American Airlines 77-es járatát vezették neki a Pentagon épületének. A gépeltérítő terroristák egy negyedik gép, a United Airlines 93-as járata fölött is átvették az irányítást, de azt annak utasai megpróbálták visszafoglalni. A történet így is tragikusan végződött: a repülőgép 10:03-kor zuhant le valahol Pennsylvania államban.

A 2001. szeptember 11-ei szörnyű terrortámadásokról készült felvételek egyike (Fotó: Spencer Platt/Getty Images) Forrás: Getty Images/Spencer Platt

A terrortámadásokra reagálva George W. Bush elnök 2001. október 7-én megindította az afganisztáni háborút, mivel az amerikai álláspont szerint a korábban az amerikaiak által támogatott tálibok segítették Oszáma bin Ládent és szervezetét Afganisztán területén. Ez a háború 20 évig tartott. Az amerikai csapatokat végül 2021. augusztus 30-án vonták ki Afganisztánból. A tálibok azonnal újra magukhoz ragadták a hatalmat.

George W. Bush volt amerikai elnök (Photo by WIN MCNAMEE / REUTERS POOL / AFP) Forrás: AFP/Win Mcnamee

Afganisztán után Irak következett a sorban és 20 év elteltével tulajdonképpen még mindig nem tudni biztosan, hogy miért is robbantották ki az iraki háborút.

Fred Kaplan külpolitikai elemző úgy fogalmazott, hogy

Irak alighanem az Egyesült Államok történelmének legnagyobb stratégiai melléfogása volt, és furcsamód mindmáig nem tudni, miért is szálltunk hadba.

Az amerikai neokonzervatívok ─ akiknek politikája ellen legutóbb Donald Trump volt amerikai elnök, a 2024-es választás nagy esélyese is élesen kikelt ─ legfőbb háborús indokai (Száddám Husszein mint „a nemzetközi iszlamista terrorizmus támogatója" és „tömegpusztító fegyvereket gyártó diktátor") mára mind megdőltek. Annyi biztos, hogy

az elnökjelölti vitában még Al Gore-ral, aki azt állította, hogy a demokráciát akár katonai intervencióval is terjeszteni kell, hevesen szembeszálló George W. Bush végül mégiscsak a demokrata elődei által kijelölt útra lépett.

Az Iszlám Állam terroristái

Az Iszlám Állam harcosai Forrás: Twitter

Miután az Amerikai Egyesült Államok lerohanta Irakot, több lépcsőben létrejött a Szíria keleti és Irak nyugati részén tevékenykedő, transznacionális dzsihadista (egy „hitetlenek" elleni „szent háborút" vívó), szunnita terrorszervezet: az Iszlám Állam.

A nemzetközi színtéren is tevékenykedő Iszlám Állam az iraki háború gerjesztette káosz következtében erősödhetett meg annyira, hogy a valaha volt legrettegettebb terrorista szervezetté válhasson. Vezetőjével, Abu Bakr al-Baghdadival az iraki háború következményeit „megöröklő" Donald Trumpnak kellett leszámolnia, 2019 októberének végén. Trump ezzel megtörte a szervezet erejét, ami mára meggyengült.

A történelem egyik legnagyobb menekültválsága

Irak destabilizációja és a szekuláris diktátor, Száddám Husszein eltávolítása jelentős mértékben hozzájárult ahhoz a hatalmas migrációs válsághoz, ami Európát sújtja.

Röszke, 2015. szeptember 7. Illegális bevándorlók sétálnak a síneken a Horgos-Szeged vasútvonalon, Röszke határában 2015. szeptember 7-én. MTI Fotó: Molnár Edvárd Forrás: MTI/Molnár Edvárd

Az amerikaiak további tevékenységei a térségben, a szíriai polgárháború és az „arab tavasz" eseményei, különösen Moammer Kadhadi líbiai rezsimjének megdöntése

csak felerősítették ezt a hihetetlen migrációs nyomást, amely ellen a magyar kormány határkerítés építésével volt kénytelen védekezni.

A káosz világa, avagy Irak most

Irak jelenleg egy rettenetesen instabil és velejéig korrupt állam. A demokrácia exportja teljes csődnek bizonyult.

Irak kormányzata képtelen felügyelni Irak teljes területét, ahol törzsek és klánok, a Kurdisztáni Munkáspárt, és különböző dzsihadista csoportok tevékenykedése nehezíti az állam fenntartását. Az iraki politikai pártok ma is rendszerint etnikai-vallási alapokon szerveződnek. Az iraki alkotmány kimondja, hogy az ország hivatalos vallása az iszlám, de Irak vallási összetétele nagyon megosztott. Területét kettéhasítja az iszlám legnagyobb vallási törése és szembenállása: a szunnita és siíta megoszlás. A lakosság többsége siíta, a második legnagyobb vallási irányzat pedig a szunnita iszlám.

Száddám idejében egy olyan politikai klikk vezette az államot, amely az Irakban a kisebbséget jelentő szunnita iszlám ágához tartozott.

A keresztények száma igen csekély a térségben.

Egymillió halott

Bár az utolsó amerikai katona 2011. december 18-án hagyta el Irakot, az amerikai katonai intervenció hatásait máig érezzük.

A Lancet nevű mértékadó orvosi lap szerint egymillió iraki civil halt meg a háborúban.

Az Amerikai Egyesült Államok akkor több, mint 830 milliárd amerikai dollárt fektetett akkor máig ismeretlen háborús céljainak megvalósításába. Joe Biden amerikai elnök 2023. március 9-én több milliárd dolláros katonai költségvetést kért a következő pénzügyi évre.

Ez a Bloomberg által idézett források szerint az egyik legnagyobb katonai költségvetési terv, amivel az Egyesült Államok békeidőben valaha is előállt. A jelenlegi amerikai kormányzat az orosz-ukrán konfliktusban elfoglalt politikai pozíciója alapján ez nem túl biztató.