Franciaországban már a népesség tíz százaléka bevándorló hátterű

Párizs, 2023. március 17. A francia kormány nyugdíjreformja ellen tüntetők egy építkezés anyagait dobják lángoló barikádra a párizsi Concorde téren, a parlamenti alsóház, a nemzetgyűlés közelében 2023. március 17-én. A nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelését előirányzó törvényt a francia elnök parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki, mert elfogadásához nincs biztosítva a többség a nemzegyűlésben. MTI/EPA/Teresa Suárez

A franciaországi népesség nagyjából tíz százalékát tették ki a bevándorlók 2021-ben - közölte az INSEE francia nemzeti statisztikai intézet csütörtökön.

A 7 millió bevándorló több mint egyharmada, 36 százaléka érkezése óta megszerezte a francia állampolgárságot.

Közel felük, 47,5 százalékuk Afrikában, 33,1 százalékuk Európában, 13,6 százalékuk pedig Ázsiában született.

Származási országaik sorrendben a következők: Algéria (12,7 százalék), Marokkó (12 százalék), Portugália (8,6), Tunézia (4,5), Olaszország (4,1), Törökország (3,6) és Spanyolország (3,5).
Átlagosan egy kivándorló jut négy bevándorlóra. A kivándorlók többsége felsőfokú tanulmányai befejezése után távozik az országból.

Franciaországban jelenleg viták folynak egy új bevándorlási törvényjavaslatról, amely megkönnyítené a nemkívánatos bevándorlók kitoloncolását, elsősorban azokét, akik bűncselekményt követtek el. A javaslat célja emellett a munkaerőpiac szabályozása a feketén foglalkoztatott illegális bevándorlók kiszűrésére.

A törvényjavaslatot a bal- és jobboldal egyaránt bírálja. A jobboldal - amely azt szeretné, hogy csökkenjen a bevándorlók száma - azért, mert túl enyhének, a baloldal pedig azért, mert túl szigorúnak találja.