A Kisida Fumio vezette kormány még a szankciók jövő csütörtöki lejárta előtt gondoskodott azok meghosszabbításáról.
A szankciók megtiltják a Phenjannal történő kereskedést, valamint leszögezik, hogy egyetlen olyan hajó sem köthet ki japán kikötőben, amely előtte észak-koreai kikötőt is érintett.
A döntésben szerepet játszott, hogy Észak-Korea minduntalan rakétakísérleteket hajt végre a térségben:
Phenjan csak márciusban hét rövid- és hosszú hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt ki.
A kormány emellett a japán állampolgárok eltűnése miatt is neheztel Észak-Koreára, akik vélhetően emberrablás áldozatai lettek.
"Minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy a nemzetközi közösség szoros együttműködésében megoldást találjunk mind az emberrablások, mind pedig a nukleáris- és rakétaprogramok okozta kérdésekre" - nyilatkozta Macuno Hirokazu, a kabinet főtitkára.
Japán régóta küzd azért, hogy hazahozhassa azokat az állampolgárait, akiket az 1970-es és 1980-as években észak-koreai ügynökök elhurcoltak, ám egyelőre nem történt előrehaladás e téren.
Kisida miniszterelnök már korábban jelezte, hogy
előfeltételek nélkül készen állna találkozni Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel,
Phenjan részéről azonban nem mutatkozott még érdeklődés a kétoldalú tárgyalások iránt.
Tokió 2006-ban vezette be a szankciókat Észak-Korea ellen, azóta ugyanakkor kiterjesztette a büntetőintézkedések körét.