A szerb csapatösszevonás Koszovó határán, valamint a szerb kormány retorikája és "módszerei" azt a magatartást idézik, amelyet Oroszország tanúsított Ukrajnával szemben a háború megindítása előtt - jelentette ki hétfőn Donika Gervalla-Schwarz koszovói külügyminiszter.

A Deutschlandfunk német közszolgálati rádiónak adott interjúban a tárcavezető egyúttal felszólította az Európai Uniót, hogy tegyen lépéseket, és akár Szerbia tagjelöltségének felfüggesztésével kényszerítse csapatai visszavonására Belgrádot.

A politikus szerint "az elmúlt években példátlan méretű csapatösszevonás rossz érzéseket kelt" Koszovóban, mivel nem tudni, hogyan reagál arra a nemzetközi közösség.

Aleksandar Vucic szerb elnök "nem fogja annyiban hagyni, hacsak nem hangzanak el világos szavak tetteinek várható következményeiről" - fogalmazott Gervalla-Schwarz, megjegyezve, hogy ez magában foglalhatja akár a Szerbiának szánt uniós források és az ország tagjelölti státuszának felfüggesztését is.

Vucic a múlt héten leszögezte, hogy nem áll szándékában a hadsereget Koszovó területére vezényelni és visszahívja a csapatokat, a konfliktus további eszkalációja ugyanis ártana Szerbia európai uniós törekvéseinek. Kijelentette továbbá, hogy Szerbia nem növelte a koszovói határ közelében állomásozó katonák számát: tavaly 14 ezer, jelenleg csak 7500 szerb katona tartózkodik ott, a tervek szerint pedig hamarosan ezt a számot négyezerre csökkentik.

A NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó haderő, a KFOR katonái összecsapnak a helyi szerbekkel a polgármesteri hivatal épülete előtt az észak-koszovói Zvecanban 2023. május 29-énForrás: MTI/EPA/Georgi Licovszki

Az amerikai kormány a múlt pénteken közölte, hogy Washington figyelemmel kíséri a szerb katonáknak a koszovói határon történő, feszültséget keltő felvonultatását, a NATO pedig további békefenntartó haderő mozgósítását engedélyezte Koszovóba, valamint a feszültségek azonnali csökkentésére szólította fel a feleket.

A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban éleződött ki. Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat.

A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak.

Észak-Koszovóban vasárnap lövöldözés tört ki szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között. A tűzpárbaj egész nap tartott, egy rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót lelőttek, hatot megsebesítettek, ötöt pedig letartóztattak a rendőrök. A koszovói rendőrség később nagy mennyiségű fegyvert talált a faluban.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Aleksandar Vucic vasárnap ismét leszögezte, hogy Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét.