A közelmúltban két merénylettől is hangos volt a média. Először Robert Fico szlovák miniszterelnököt támadták meg egy kormányülést követően. Robert Ficot többször meglőtték, az elnök életveszélyes állapotban került kórházba. A merénylő azért támadott, mert nem értett egyet Fico politikájával. A legutóbb pedig Donald Trump amerikai elnökjelöltre támadtak rá egy félautomata lőfegyverrel Pennsylvaniában egy választási gyűlésén szombaton. Az elkövető nyolc lövést adott le, de a volt elnöknek csak a fülét súrolta a lövedék. A támadót a helyszínen agyonlőttek.
Most pedig arról érkezett hír, hogy Orbán Viktor elleni merényletről szavaztattak egy baloldali Facebook-csoportban.
Ezek fényében Ifjabb Lomnici Zoltán, a Századvég Intézet tudományos igazgatója a Magyar Nemzetnek rámutatott arra,
aki egy Facebook-bejegyzésben azt írja, hogy gyilkosságot fog elkövetni, és ezt több személy megismeri, az emberölés előkészületének minősül."
Ezért akár öt év szabadságvesztés is kiszabható – tette hozzá.
A Századvég tudományos igazgatója az internetes gyalázkodás kapcsán rámutatott:
a Kúria büntető jogegységi határozata rögzítette, a büntetőjogi elmarasztaláshoz nem szükséges, hogy az üzenetet küldő személyt azelőtt valaki más megbízza a tett elkövetésével."
"Elegendő az is, ha az érintett saját maga dönt úgy, hogy szándékát megosztja másokkal is" – emelte ki, majd hozzátette: "a határozat alapján az elkövető egyaránt felelős, ha biztatásra cselekedett vagy ha saját elhatározásból fenyegetőzött. Hangsúlyozta: felelősségre vonni általában azt lehet, aki az elkövetéskor a 14. életévét már betöltötte."
Az emberölésnél a büntethetőség korhatára 12 év, ugyanakkor meg kell vizsgálni, a potenciális elkövető felismerte-e, magatartása milyen következményeket vonhat maga után"
– magyarázta az igazgató. Ifj. Lomnici Zoltán. Az igazgató szerint a jogi megközelítés kiemelt jelentőséggel bír bűnmegelőzési szempontból, ugyanis halálos fenyegetéseknél is kiemelten fontos a bűncselekmények megelőzése.
Szerinte bár az online médiumok vonatkozásában a közvélemény sokszor megengedőbb, valójában ugyanaz vonatkozik rájuk, ami egy közterületen véleményt nyilvánító személyre.
Ifj. Lomnici Zoltán felidézte, az Alkotmánybíróság 2014 tavaszán született döntését, amely leszögezi: a honlapokon található kommentekért vállalt felelősség független attól, hogy moderált vagy moderálatlan a kommentelés a honlapon, és a honlap működtetője mindkét esetben felelős a hozzászólás tartalmáért.
Az internet sem jogmentes terület”
– fogalmazott akkor a döntésről szóló alkotmánybírósági közlemény.