Az ukrán elnöki iroda vezetője, Andrij Jermak nemrég találkozott Donald Trump csapatának képviselőivel. A megbeszélésen jelen volt Mike Waltz, aki nemzetbiztonsági tanácsadói posztot tölthet majd be a Trump-kormányban, illetve Keith Kellogg, aki az Ukrajnáért és Oroszországért felelős különleges követ szerepét töltheti be a jövőben.
A Reuters jelentése szerint Jermak legfőbb célja az volt, hogy még Trump beiktatása előtt javítsa a kapcsolatot az amerikai republikánusokkal.
A Wall Street Journal pedig arról számolt be, hogy Ukrajna kész bejelenteni elkötelezettségét a béke iránt, azonban ehhez Kijev azt követeli, hogy a születendő békemegállapodás stabil lábakon helyezkedjen el. Az nem derült ki, hogy Ukrajna megváltoztatta-e álláspontját a NATO-csatlakozással kapcsolatban.
Mint ismert, Kijev egyik legfőbb feltétele a béketárgyalások megkezdéséhez a NATO-tagság megszerzése. Szerintük ugyanis csak így kerülhető el, hogy a jövőben Oroszország nem támadja meg őket ismét. Moszkva számára azonban mindez vörös vonal, semmiképp nem akarják, hogy Ukrajna csatlakozzon a szövetséghez. Vagyis addig, amíg ezen a területen nem jutnak konszenzusra a felek, nehéz lesz megteremteni a feltételeket a sikeres tárgyaláshoz.
Ráadásul hiába akarja Kijev a NATO-tagságot, egyelőre a tagok között sincs egyetértés abban, hogy meghívják-e Ukrajnát a szövetségbe. A Reuters szerint Trump csapata három fő tervet dolgozott ki a békemegállapodásra és mindhárom kizárja, hogy Kijev a közeljövőben NATO-tagságot kapjon.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a napokban Washingtonban tartózkodott, ahol tárgyalt a kijelölt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval, Mike Waltz-cal, ezt követően beszélt arról, hogy
az amerikai elnökválasztás nyomán soha nem volt ilyen jó esély az ukrajnai háború gyors lezárására, másrészt azonban minden eddiginél erősebb jelenleg az eszkaláció veszélye.
Orbán Viktor is arról beszélt, hogy a béke most kézzelfogható közelségbe került. Ugyanakkor aláhúzta:
veszélyes heteket élünk, amikor a háború továbbterjedhet. Közösen kell visszatartanunk a világ vezetőit a visszafordíthatatlan döntésektől. Mielőbbi tűzszünetre van szükség, hogy megragadhassuk a béke esélyét.
Azonban nem mindenki a béketeremtésen dolgozik. Joe Biden, az Egyesült Államok demokrata elnöke az utolsó heteit kihasználva mindent elkövet annak érdekében, hogy még Trump beiktatása előtt világháborús helyzetet teremtsen, ebben pedig Volodimir Zelenszkij, Ukrajna háborúpárti elnöke is közreműködik.
Ismert, hogy Biden novemberben engedélyezte Kijev számára az Egyesült Államoktól kapott fegyverek bevetését orosz területek ellen, korábban pedig amerikai hozzájárulással a britek is hasonlóan döntöttek. Az Origo is megírta, hogy November 19-én éjszaka Ukrajna több ATACMS típusú rakétát lőtt ki orosz területekre.
A nemrég elfogadott, Putyin által aláírt orosz nukleáris doktrína értelmében ezzel minden eddiginél közelebb sodródott Európa egy esetleges világháború irányába. Oroszország ugyanis egy ilyen cselekedet után az atomfegyverekhez nyúlhat válaszul. A doktrína értelmében bővült azon katonai fenyegetések listája, amelyek semlegesítése érdekében Moszkva megengedettnek tekinti nukleáris fegyverek alkalmazását. Ráadásul a dokumentum értelmében
bármely nem nukleáris állam által, de egy nukleáris ország részvételével vagy támogatásával elkövetett agresszió Oroszország elleni közös támadásnak minősül.
A világháborús eszkalációt a Nyugat nemrég fokozni kezdte. A Bloomberg jelentése szerint az elmúlt hetekben a britek több tucat Storm Shadow típusú rakétát juttattak el Kijevnek. Ezen rakétákat a britek először november 20-án vetették be orosz területek ellen.
Moszkva a nyugati eszkalációra válaszul a nukleáris robbanófejeket is szállítani képes Oresnik ballisztikus rakétával támadta meg Ukrajnát. Ez a kísérleti szuperfegyver rendkívüli pusztításra képes, ezzel kívánta jelezni Oroszország, hogy mindent meg fog tenni a külső támadások elhárítása és megtorlása érdekében. Maxim Starchakkal, az orosz nukleáris politika szakértője, a Queens Egyetem Nemzetközi és Védelmi Politikai Központjának kutatója a Meduzának adott interjújában beszélt arról, hogy az Oresnik, amennyiben azt nukleáris robbanófejekkel szerelik fel, tízszer nagyobb pusztítást képes végezni, mint ami Hirosimában történt.
"Háború folyik, és Putyin minden lehetséges lépést felhasznál a nyugati részvétel csökkentésére és tervei megvalósítására" - fejtette ki a szakértő.
Jól mutatja Biden és Zelenszkij háborúpárti elszántságát, hogy Anthony Blinken a Reutersnek adott interjújában arról beszélt, hogy Ukrajnának a fiatalabbakat is be kell vonnia a hadseregbe, hogy sikerrel vegyen részt a háborúban. A katonai behívás jelenleg 25 éves kortól történik, de a Biden-kormány abban reménykedik, hogy Zelenszkij hamarosan már a 18 éveseket is a frontra küldi meghalni.
Úgy gondoljuk, hogy a fiatalabbak bevonása szükséges. Jelenleg a 18-25 évesek nem vesznek részt a harcban - mondta Blinken.
Mark Rutte NATO-főtitkár anélkül, hogy konkrét korcsoportot említett volna, ugyanennek az általános véleménynek adott hangot: „Valószínűleg több emberre van szükségünk ahhoz, hogy a frontvonalba vonulhassunk”. A háborúpárti erők tehát abban látják a megoldást, ha fiatalokat küldenek a frontra meghalni, miközben még több fegyverrel és pénzzel lökik közelebb Európát a világháborúhoz.