Házkutatást tartott a belga rendőrség a magyargyűlölő korábbi uniós biztosnál

A belga szövetségi rendőrség több, Didier Reynders volt igazságügyi biztoshoz köthető címen is razziát tartott kedden pénzmosás gyanúja miatt - nyilatkozta több, a nyomozáshoz közel személy a Follow Money és a Le Soir című belga lapnak. A volt uniós biztost ismerheti a magyar közvélemény; ő volt az, aki a magyar kormány ellen a jogállamisági eljárást vezette.

A házkutatások egy hónapok óta tartó pénzmosási nyomozás részét képezik; a nyomozók a liberális politikus Didier Reynders vasárnapi mandátumának lejártáig vártak a rajtaütéssel, amikor is a vezető politikus elvesztette mentelmi jogát európai biztosként. A brüsszeli főügyészség megerősítette a pénzmosással kapcsolatos nyomozást, de nem kívántak bővebben nyilatkozni. 

A legújabb vizsgálat a liberális Reynders politikai karrierjének végét jelentheti - írta a lap. 

A gyanú szerint évekig mosott pénzt a National Lotteryn keresztül, amely szervezetért 2007 és 2011 között ő volt a felelős.

A gyanú szerint Reynders e-jegyeket vásárolt: 1-100 euró értékű utalványokat, amelyet át lehet utalni a Nemzeti Lottónál vezetett számlára - mondta az ügyben jártas forrás. A tisztára mosott hozamokat pedig privát számlájára utalta át - írta a Follow the money és a Le Soir. 

A liberális Reynderst és régi bizalmasát, Jean-Claude Fontinoyt a múltban többször is megvádolták korrupcióval és kenőpénz felvételével, többek között egy volt belga titkosszolgálati ügynök is. Eddig soha nem volt meggyőző bizonyíték  „Teflon Didier” ellen, ahogyan Reynderst Belgiumban nevezik; a jelek szerint ezúttal nem ússza meg a köztörvényes bűnöző.

Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja az Általános Ügyek Tanácsának brüsszeli ülése után tartott sajtótájékoztatón 2024. november 19-én. MTI/Purger Tamás

Didier Reynders a múlt hétvégéig volt az Európai Bizottság igazságügyi biztosa (2019-2024), ám előtte volt szövetségi külügyminiszter (2011-2019) illetve pénzügyminiszter is. A vizsgálat az ügyben a Le Soir szerint 2023 óta a legnagyobb titokban zajlott hiszen nem került be a rendőrségi adatbázisba sem, kizárólag a nyomozók és bírák szűk köre értesült a volt európai biztos ellen folyó nyomozás létezéséről. Információik szerint az ügyészség hónapok óta várta, hogy elveszítse az európai képviselői tisztségét és a hozzá kapcsolódó mentelmi jogát. 

Ugyanis amennyiben biztosként akartak volna házkutatást tartani nála, arról a belga rendőrségnek előzetesen engedélyt kellett volna kérnie a biztosok kollégiumától, amelynek viszont maga Reynders is tagja volt. 

Ez pedig veszélyeztette volna a nyomozás titkosságát.

Didier Reynders lakóhelyén kedd reggel házkutatást tartottak, arról azonban nem érkezett tájékoztatás, hogy ott a házkutatás során találtak-e készpénzt. 

Aznap délután pedig a volt uniós biztost már ki is hallgatták. 

Amennyiben vele szemben eljárást indítanak vagy bíróság elé akarják vinni az ügyét, arról szavaznia kell a belga parlamentnek is hiszen mint volt belga miniszter, rendelkezik mentelmi joggal így még mindig élvez bizonyos védelmet.

A volt uniós biztos a francia lapok kéréseire még nem reagált. 

A Follow the Money emlékeztetett, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a megbízatásának kezdetén arra kérte őt, hogy „biztosítsa a jogállamiság fenntartását az Európai Unióban”. Majd miután a pártja idén már nem neki adta a biztosi megbízatását, mélységes csalódottságát fejezte ki a belga médiának a döntés miatt. Az FTM szerint nem világos, hogy Reynders honnan szerezhette a pénzt, annak legális eredetét kellene igazolnia. A belga ügyészség attól a Nemzeti Lottótársaságtól és a belga pénzügyi hírszerző egységtől (CTIF-CFI) kapott fülest, ahol olyan tranzakciókat lehet jelenteni, amelyek pénzmosással vagy terrorizmus finanszírozásával hozhatók összefüggésbe. Állítólag Reynders akkor kezdette a pénzmosást, amikor még aktívan részt vett a belga politikában, de már nem volt a Nemzeti Lottótársaság vezetője. 

A gyanú szerint ezt a gyakorlatot biztosi megbízatása alatt is folytathatta.

Ahogy arról az Origo korábban beszámolt, 2019-ben Ursula von der Leyen úgy jelölte Reynders-t az igazságügyi biztosi tisztségre, és annak ellenére ment át az Európai Parlament (EP) jogi szakbizottságának (JURI) a meghallgatásán, hogy - titkosszolgálati források alapján - már akkor is korrupciógyanús ügyekkel, konkrétabban pénzmosással vádolták. 

A liberális politikus a meghallgatásán tagadta az ellene felhozott vádakat, és támogatta az Európai Bizottságot (EB) abban, hogy a 7-es cikkely szerint eljárás alapján fellépjen Magyarországgal, illetve Lengyelországgal szemben.

Reynders konkrétan azzal fenyegetett, hogy

az uniós költségvetési források kifizetését jogállamisági feltételekhez kívánja kötni, és reméli, hogy ebben a témában sikerül megegyezésre jutni az érintett tagállamokkal.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2020-ban közölte, hogy Reynders támadása Magyarország ellen személyes indíttatású és frusztráción alapul, a bosszúhadjárat pedig a migráció miatt indult el. Majd a közösségi oldalán arra is kérte a belga politikust, hogy fejezze be a magyarok és  lengyelek lenézését és sértegetését. 

Varga Judit volt igazságügyi miniszter szintén arról számolt be 2021-ben, hogy az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének nincs jogalapja. Majd közölte az uniós biztossal, hogy "a jelentések Magyarország esetében kormánykritikus, elfogult civil szervezetek véleményére épülnek és a kettős mérce legdrasztikusabb példái".