Káosz Romániában: ezrek vonultak utcára, az elnök nemzetbiztonsági problémákról beszél

Egy szavazó leadja voksát a romániai elnökválasztás elsõ fordulójában az erdélyi Csíkszentkirályon 2024. november 24-én.

Fotó: Veres Nándor

Az elnökválasztás első fordulója után, a titkosszolgálatok „aggasztó” jelentései nyomán a Legfelsőbb Védelmi Tanács megállapította, hogy az elnökjelöltek egyike kampánycsendsértéssel és illegális finanszírozással törvénytelen előnyre tett szert, kampányához ráadásul egy, „a román érdekektől távol álló” országtól kapott támogatást. A román Alkotmánybíróság – a két forduló között - törölte az elnökválasztást, az eredményeket megsemmisítette. Mi az ördög történik Romániában? – teszi fel a kérdést összefoglalójában a Politico.

A lap felidézi: most vasárnap – holnap – került volna sor a romániai elnökválasztás második fordulójára. A két jelölt Elena Lasconi volt, egy jobbközép kisvárosi polgármester, illetve Călin Georgescu, az a szélsőjobboldali „független” politikus, aki a november 24-ei első fordulóban az ismeretlenségből egyenesen az élre ugrott. 

Mint ismeretes,

a román Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a választás első fordulójának tisztasága olyan súlyosan sérült (egy állítólagos, az eredményeket befolyásoló orosz akció miatt), hogy az eddigi eredményeket törölni kell, és a teljes elnökválasztást meg kell ismételni.

A történtek miatt Klaus Iohannis hivatalban lévő elnök meghosszabbította mandátumát, a politikai jelöltek pedig megpróbálják forrásaikat átcsoportosítani és felkészülni az igen drága kampányok megismétlésére. A választók milliói pedig eközben elbizonytalanodtak, nem tudják, hogy bízhatnak-e egyáltalán a választási folyamat tisztaságában. 

Mi történt Romániában?

A Politico cikke szerint a szélsőjobboldali „független” jelölt, Călin Georgescu egy hónapja még szinte teljesen ismeretlen volt Romániában, párttámogatás nélkül indult, és a médiaszerepléseinek száma sem volt számottevő.
Az elnökválasztás első, november 24-ei fordulója előtti két hétben azonban történt valami: 

berobbant mintegy 25.000 Georgescu-párti TikTok-fiók, ami – román elemzők szerint – összehangolt kísérlet volt a választás befolyásolására. 

Klaus Iohannis román elnököt arról tájékoztatta a titkosszolgálat, hogy állami és nem állami szereplők egyaránt beavatkoztak a választásokba. Az „agresszív, hibrid” támadások felelőseként Oroszországot jelölték meg. Az információkat a Politico szerint az Egyesült Államok is megerősítette. 

Calin Georgescu (Photo by Daniel MIHAILESCU / AFP)

Az elnök nyilvánosságra hozott bizonyos aktákat, amelyek szerint Georgescu jogtalanul részesült támogatásban olyan időszakokban, amikor tilos volt kampányolni. A dokumentumok szerint kampánya külföldi pénzügyi támogatást kapott. Georgescu ezt tagadja. 

Iohannis, az információ nyomán, miszerint Georgescu kampányát „törvénytelenül támogatták Románián kívülről”, arra a következtetésre jutott, hogy 

Románia nemzetbiztonsági problémával áll szemben.

A két jelölt

Romániában ezt a választást a Kelet és a Nyugat közötti csatának tekintették. Az EU-párti Lasconi a hagyományos centrista pártok támogatását élvezte, míg Georgescu mögött három olyan szélsőjobboldali csoport állt, amelyek közül kettő nemrég jutott be a parlamentbe. Georgescu NATO-val és az EU-val kapcsolatos álláspontja – élesen bírálta Románia szerepvállalását – arra utalt, hogy 

az országot a nemzetközi szövetségei helyett inkább Moszkva felé fordítaná. 

A jelölt többször hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz elnök hazafiságát, egyúttal azt ígérte, hogy megszünteti az Ukrajnának nyújtott romániai segélyeket. 

A Politico szerint 

románok milliói szimpatizáltak Georgescu „tradicionalista” kampányához, és készek voltak rá szavazni a vasárnapi, Lasconi elleni második fordulóban is.

Az első fordulóban több mint 2,1 millió szavazatot szerzett, akkor hét másik jelölt is „versenyben” volt. Most azt állítja, hogy politikai összeesküvés áldozata, és a cél az, hogy távol tartsák a hatalomtól és meghiúsítsák a nép akaratát. 

Az Alkotmánybíróság döntését még ellenfele, Lasconi is elítélte. A jelölt szerint a romániai demokráciát az állam „lábbal tiporja” – Georgescu ugyanezt a kifejezést használta. A bíróság döntése valóban azt a kockázatot hordozza, hogy ezután a román választók elveszíthetik a bizalmukat az ország politikai rendszerében. 

Marcel Ciolacu román miniszterelnök, államfőjelölt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke leadja szavazatát a romániai elnökválasztás elsõ fordulójában Bukarestben 2024. november 24-én. Fotó: MTI/Baranyi Ildikó

Teljes a káosz, tiltakozók ezrei vonultak utcára

Bukarest központjában péntek este erős volt a rendőri jelenlét, az elmúlt napokban ugyanis több ezer ember vonult utcára. 

Georgescu bejelentette, hogy panaszt nyújt be a román legfelsőbb bírósághoz, ám egyértelmű jogi lehetőség nincs az alkotmánybírósági döntés megváltoztatására. 

A politikus azt még nem közölte, hogy szándékában áll-e újraindulni a megismételt választásokon.

December 1-jén a román választók új parlamentet választottak: hamarosan egy négy pártból álló koalíció alakít kormányt, amelynek feladata lesz az új elnökválasztás megszervezése is. A koalíció megnevezi a miniszterelnököt, akit a hivatalban lévő elnök hagy jóvá. Iohannis mandátuma december 21-én járt volna le, ám bejelentette, hogy hivatalban marad, amíg utódját be nem iktatják.

Eközben bűnügyi nyomozati vizsgálat indult a választási infrastruktúrát ért kibertámadások ügyében, amelyeket részletesen ismertettek a feloldott titkosszolgálati aktákban. Ez a harmadik nyomozás, amelyet a román ügyészek indítottak: két másik vizsgálat is folyik választási korrupció, számítástechnikai rendszerekkel való visszaélések és a kampánypénzek – legalább egymillió euró – tisztára mosása ügyében.