A NATO-tagországok külügyminiszterei december 3-án és 4-án találkoznak Brüsszelben, azonban több forrás szerint sem fog döntés születni Ukrajna meghívásáról a szövetségbe, mivel hetekre, hónapokra is szükség lehet a konszenzus kialakítására.
Ennek ellenére Ukrajna minden bizonnyal újra napirendre szeretné majd tűzni a témát, amikor is december 3-án összeül a NATO-Ukrajna Tanács.
Ezen a találkozón előreláthatólag elsősorban Ukrajna pénzügyi és katonai támogatásáról lesz majd szó, hogy 2025-ben a lehető legjobb helyzetbe hozzák Kijevet az esetleges béketárgyalások megkezdése előtt. Ehhez a legjobb megoldás a nyugati országok szerint a pénzügyi támogatás drámai növelése, az ukrán lakosság mozgósítása, valamint biztosítani, hogy az ukrán hadseregnek elég lőszere legyen.
Nemrég azonban Ukrajna jelezte, hogy minden olyan békemegállapodást el fognak utasítani, ami nem vonja magával az ország NATO-ba történő felvételét. Az ukrán külügyminiszter annak a félelmének adott hangot, miszerint, ha NATO-tagság nélkül köt békét Kijev, az oroszok néhány éven belül ismét megtámadhatják őket.
Mint ismert, az orosz-ukrán háború az elmúlt hetekben rohamosan eszkalálódik, és egyre nagyobb az esélye a világháború kitörésének. Joe Biden, az Egyesült Államok leköszönő demokrata elnöke mindent megtesz annak érdekében, hogy még a békepárti Donald Trump beiktatása előtt visszafordíthatatlan helyzetet idézzen elő Ukrajnában.
Ennek érdekében nemrég engedélyezte, hogy Kijev amerikai fegyvereket használva támadjon orosz területeket. November 18-án az ukránok be is vetették az első ATACMS rakétákat Oroszországban, amire válaszul Vlagyimir Putyin kísérleti, közepes hatótávú ballisztikus rakétával, az Oresnikkel bombázta Ukrajnát egy nappal később.