Iratkozzon fel hírlevelünkre Robert C. Castel az Origónak: Szíria tragédiája a Közel-Kelet "Trianonja"
Ezen az Izrael által elcsatolt Golán-fennsíkon készült képen füst gomolyog a szíriai Quneitra kormányzóság felett egy izraeli bombázás után, 2024. december 9-én.
Fotó: AFP
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huRobert C. Castel izraeli biztonságpolitikai szakértő elemezte lapunknak adott interjúban a szíriai helyzetet. A szakértő szerint az Aszad-rezsim bukásával az Irán vezette síita tengely drámaian meggyengült, mivel elvesztette a legfontosabb proxyját. Robert C. Castel szerint akár egy újabb polgárháború törhet ki Szíriában, de beszélt Izrael szerepéről is, valamint azt is megemlítette, miért éppen most döntötték meg el-Aszad hatalmát.
Ahogyan arról az Origo már korábban beszámolt, elmenekült Damaszkuszból Bassár el-Aszad szíriai elnök, a lázadók pedig bevonultak Szíria fővárosába. Azóta kiderült az is, hogy a volt szíriai elnök Moszkvában tartózkodik, és már meg is kapta a menedékjogot Oroszországban. Most a tálib rezsimhez hasonló iszlamista berendezkedés jöhet létre a közel-keleti országban. Közben a legnagyobb szíriai felkelőcsoport, a Hayat Tahrir al-Sham (HTS) terrorszervezetté minősítésének feloldását tervezik a britek, amely új helyzetet hozhat el-Aszad megbuktatása után Szíriában.
Mit jelent a Szíriában kialakult helyzet a térség egészére vonatkozóan?
Robert C. Castel izraeli biztonságpolitikai szakértő az Origónak adott interjúban elmondta, hogy a Szíriában kialakult helyzet geopolitikai kihatásai három pontban foglalhatóak össze.
- Az Asszad-rezsim összeomlása egy hatalmi vákuumot kreált a térségben. A lázadók katonai ereje képes volt arra, hogy megsemmisítse a rezsim katonai erejét, de ebből még nem következik automatikusan, hogy arra is képesek lesznek, hogy teljesen vagy akár részben új tartalommal töltsék ki a kialakult vákuumot. Ez a vákuum örvényként szívja magába a környező hatalmakat, elsősorban Törökországot és Izraelt, akik a biztonságukat féltik a kialakult káosztól.
- Az Asszad-rezsim bukásával az Irán vezette síita tengely drámaian meggyengült, mivel elvesztette a legfontosabb proxyját. Szíria azért volt a legfontosabb bástya, mert egy államról van szó, és nem egy gerilla vagy terrorszervezetről. Szíria mint állam, egy állam erőforrásaival rendelkezett, és az általa felhalmozott katonai meg hírszerzési erőforrások stratégiai fenyegetést jelentettek úgy önmagukban, mint az iráni koalíció részeként a régióra. Ugyanakkor Szíriával együtt veszett el az a szárazföldi híd, ami összekötötte Iránt a libanoni csatlósaival. E nélkül a híd nélkül a Hezbollah elvesztette a katonai és logisztikai hátországát, és egy elszigetelt és megsebezhetőbb szervezetté vált.
- A szunnita lázadók győzelme ihletet és reménységet ad a térség szunnita szélsőségeseinek, és komoly fenyegetést jelent Jordánia, Egyiptom és a többi mérsékelt arab ország számára.
Fotó: RALF HIRSCHBERGER / AFP
A fundamentalisták előretörése mit jelent a szíriai keresztény lakosságra nézve?
Robert C. Castel meglátása szerint kérdés az, hogy a lehetséges forgatókönyvek közül melyik fog megvalósulni Szíriában. Leszögezte:
ha a forgatókönyvet úgy hívják, hogy polgárháború 2.0, akkor ugyanazokat a folyamatokat fogjuk látni, mint az első polgárháború idején, amikor alig egy évtized alatt az ország keresztény lakossága 10%-ról 2.5%-ra zsugorodott. Szomorú lábjegyzete az elhúzódó közel-keleti válságnak, hogy a Nyugat már régóta elengedte a régió keresztény közösségeinek a kezét, és ősi közösségek pusztultak el sokszor hónapok leforgása alatt.
Irán nyúlhat nukleáris eszközökhöz saját védelme érdekében?
A szakértő kérdésre azt is elmondta, hogy 2023. október 6-án érte el Irán és az Irán által vezetett síita félhold a hatalmának a csúcsát. A befolyása az Ádeni-öböltől a Latakiai-öbölig és Pakisztántól Libanonig terjedt. A térség joggal tarthatott attól, hogy a síita félholdból fokozatosan síita telihold lesz, ami kiterjeszti a befolyását a régió egészére. Az a folyamat, amit az Izrael elleni gázai támadás beindított, a feldőlő dominók köveinek hullámát indította be.
Egy év leforgása alatt Irán elvesztette a csatlósai közül a legfontosabbakat: az Iszlám Dzsihádot és a Hamászt Gázában, a Hezbollahot Libanonban és Szíriát. A még intakt proxyk, az iraki síita milíciák és a húszik teljesen irrelevánsnak bizonyultak a regionális háború központi hadszínterein.
A szakértő elmondta, hogy ezzel párhuzamosan az iráni stratégia második oszlopa, a hosszú hatótávolságú csapásmérő erő (ballisztikus rakéták, drónok, robotrepülőgépek) szintén papírtigrisnek bizonyult. Az Izraellel folytatott „légi háborúban” Irán elvesztette a stratégiai légvédelmi rendszereit is. Az iráni stratégia már csak egyetlen lábon áll, ez pedig az atomfegyverprogram.
Fotó: RALF HIRSCHBERGER / AFP
Hogy milyen nukleáris eszközökhöz nyúlhat Irán? Legjobb tudomásunk szerint per pillanat semmilyenhez, kivéve persze a kétes hatékonyságú radiológiai fegyvert, aminek a hadrendbe állításához kétségtelenül rendelkezik a szükséges alapanyagokkal. De én ennél sokkal valószínűbbnek tartom azt, hogy más fog Irán nukleáris eszközeihez nyúlni, gondolok itt egy izraeli megelőző csapásra az iráni atomfegyverprogram ellen.
Oka van, hogy most döntötték meg el-Aszad hatalmát
Robert. C. Castel arra a kérdésre, hogy hogyan befolyásolja ez Izrael helyzetét, valamint kimondható-e, hogy Izrael annyira meggyengítette a Hezbollahot, hogy ez lett a következménye, a szakértő azt mondta, hogy egyértelműen ki kell mondanunk, különben nem tudjuk megmagyarázni, hogy miért pont most érezték a lázadók úgy, hogy elég erősek ahhoz, hogy megbirkózzanak az Asszad-rezsimmel. Úgy véli, hogy ez egy szükséges feltétel volt, de semmiképpen sem elégséges. A további feltételek között meg kell említeni Oroszország lekötöttségét Ukrajnában, a lázadóknak nyújtott török támogatást, és azt az elhúzódó csendes háborút, amit Izrael viselt Szíriában az iráni befészkelődés ellen.
Az izraeli biztonságpolitikai szakértő arra a kérdésre, hogy a történések okán Izrael biztonságosabb vagy kevésbé biztonságos hely lesz-e, azt válaszolta, hogy
inkább úgy mondanám, hogy a geopolitikai cselekvés célja, hogy a rossz problémákat kevésbé rossz problémákkal váltsuk fel. Izraelnek sikerült egy stratégiai problémát egy olyan problémára lecserélnie, ami egyelőre még csak taktikai.
Mire számíthatunk a következő néhány napban?
Robert C. Castel szerint a legfontosabb kérdés jelen pillanatban, hogy a lázadóknak sikerül-e egy olyan rezsimet kialakítaniuk, ami stabilitást nyújt, és ami érvényesíti az új damaszkuszi kormány szuverenitását az ország területe felett. Ha ez nem következik be, akkor az előttünk álló forgatókönyv a polgárháború 2.0. Hozzátette:
azt is érdemes megemlíteni, hogy mielőtt Hafez el-Asszadnak sikerült stabilizálnia a helyzetet, Szíria a régió egyik leginstabilabb országa volt, ahol puccs, puccsot követett. Szíria tragédiája csupán egy hosszú folyamat része, ami a Közel-Kelet „Trianonja”, a Sykes–Picot-egyezmény által mesterségesen kialakított államainak széthullásáról szól.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK
