Ahogyan azt már megírtuk, komoly veszélyt rejt magában a közel-keleti helyzet, ugyanis elmenekült Damaszkuszból Bassár el-Aszad szíriai elnök, a lázadók pedig bevonultak Szíria fővárosába. Azóta kiderült az is, hogy a volt szíriai elnök Moszkvában tartózkodik, és már meg is kapta a menedékjogot Oroszországban. Most a tálib rezsimhez hasonló iszlamista berendezkedés jöhet létre a közel-keleti országban.
Arról eddig kevés szó esett, hogy a hatalomátvétel hatására tömegek indulhatnak meg Európa felé. A francia ellenzéki jobboldali pártok már aggodalmuknak adtak hangot a migránsáradat veszélye miatt, és ennek megelőzésére már fel is szólították az Európai Uniót.
Most azt látjuk, hogy az Iszlám Államtól és az al-Kaidától megörökölt milíciák veszik át a hatalmat Szíriában"
- mondta Jordan Bardella, a Patrióták Európáért európai parlamenti képviselőcsoportja és a francia Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke vasárnap a France 3 közszolgálati televíziós csatornán.
Lehetséges, hogy néhány hónap múlva az iszlamista fundamentalisták hatalomátvételének következményeiért nagy migrációs hullámokkal fogunk fizetni"
- tette hozzá az ellenzéki politikus. Eric Zemmour, a Visszahódítás nevű parlamenten kívüli párt elnöke hasonlóan vélekedett, azt állítva, hogy "ez az új instabilitás azzal a kockázattal jár, hogy egy új iszlamista kalifátus jöhet létre a régióban", amely veszélyezteti a helyi keresztény lakosságot, amely szerinte "egy olyan rezsim túsza lett, amely Allah nevében gyilkol".
Arról a Mandiner készített összeállítást hogy több mint tíz év vérzivataros harcai után Szíria ma is a világ legnagyobb menekültválságának középpontjában áll. A számok megdöbbentőek:
2011 óta több mint 14 millió ember menekült el otthonából."
Az országon belül is drámai a helyzet: 7,2 millióan élnek belső menekültként, miközben a lakosság 70 százaléka humanitárius segítségre szorul, és 90 százalékuk a szegénységi küszöb alatt tengődik. A szíriai menekültek milliói közül körülbelül 5,5 millióan a közvetlen szomszédos országokba menekültek: Törökország, Libanon, Jordánia, Irak és Egyiptom viselik a terheket. Európa sem maradt ki: Németország például több mint 850 ezer szíriait fogadott be, ezzel a legnagyobb nem szomszédos befogadó országként vállalva kulcsszerepet. Egyértelmű, hogy a szíriai tragédia nem csak a Közel-Keletet, hanem az egész világot megrengette.
Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója a lapunknak adott interjúban elmondta, hogy egy Európába tartó újabb migrációs hullám esélye a későbbiekben korántsem kizárt a szíriai események nyomán, habár ennek most pont az ellenkezője zajlik. A szakértő szerint Bassár el-Aszad bukását követően sok szíriai próbál visszatérni hazájába, és Törökországból, valamint a Közel-Kelet egyéb államaiból nagy konvojokban haladnak Szíria felé.
Azonban hozzá kell tenni, korántsem biztos, hogy hosszú távon ez a tendencia fog érvényesülni. A felkeléseket irányító egyik szervezet, a Tahrír al-Sám nem rendelkezik tapasztalattal egy pluralista állam vezetésében, így az országban fokozódhatnak az ellentétek a világi hatalmat követelő csoportokkal szemben. Ez újabb belső feszültségekhez és akár polgárháborúhoz vezethet."
A szakértő arról is beszélt az Origónak, hogy
amennyiben a szélsőséges iszlamista körök hatalmuk megszilárdítására törekednek, a radikalizáció, az emberi jogok megsértése és az erőszakos konfliktusok eszkalációja további lakossági elvándorlást idézhet elő, és nagy tömegek indulhatnak útnak, akik a stabilitást keresve Európa felé vehetik az irányt."
Hozzátette: egy újabb nagyobb méretű migrációs hullám súlyos társadalmi és gazdasági problémákat okozhat az európai országokban, különösen a már most is túlterhelt befogadó rendszerekben. A szíriai történések tehát nem csupán regionális, hanem globális következményekkel is járhatnak.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK