Korábban kiderült, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség jelentős lépéseket tett az Integritás Hatóság elnöke ellen, akit hűtlen kezeléssel és hivatali visszaéléssel gyanúsítanak. Biró Ferenc állítólag több luxusautót is bérelt, és a hivatal pénzén építtetett kerítést a hatalmas ingatlana köré. Az Integritás Hatóságot Brüsszel kérésére hozták létre, és már korábban is sok kritika érte a működési költségei miatt. Szakmai berkekben már korábban is arról lehetett hallani, hogy például az államigazgatásban dolgozók béréhez képest kiugróan magasak a fizetések, amelyeket Biró Ferenc kérésének megfelelően állapítottak meg.
Az Integritás Hatóság működése évről évre komoly összegeket emészt fel az adófizetők pénzéből.
A hatóság költségvetéséről már régebben is szó esett, különösen a magas vezetői fizetések kapcsán, amelyek egyesek szerint az állami szektor bérszínvonalához képest túl magasak. Biró Ferenc egy korábbi nyilatkozatában azzal indokolta a magas működési költségeket: „A bűnüldözés drága tevékenység” – válaszolta az Economx.hu cikkében azoknak, akik kifogásolták az Integritás Hatóság fenntartásának költségeit.
Mindezzel párhuzamosan az EU-ban is hatalmas mennyiségű korrupciógyanús eset lát napvilágot, de Brüsszel ezekben nem lát kivetnivalót és nem is vizsgálódik. A korrupciós ügyek csúcsa von der Leyen COVID vakcinabeszerzési botránya. Mint arról az Origo többször is beszámolt, a Pfizergate-botrány egyre sötétebb árnyékot vet Ursula von der Leyenre, az Európai Bizottság elnökére. A 2021 májusában kötött 35 milliárd eurós szerződés a Pfizerrel, amely kilencszázmillió vakcina beszerzését célozta meg, továbbá lehetőséget biztosított újabb kilencszázmillió adag megvásárlására, vitákat és kérdéseket szült az Európai Unió átláthatóságáról.
Az ügy különös érdekessége, hogy a megállapodás részleteiről a bizottság elnöke közvetlenül, sms-üzenetek révén egyeztetett Albert Bourlával, a Pfizer vezérigazgatójával.
A botrány kivizsgálására az Európai Ügyészség indított vizsgálatot, amelynek során kiderült, hogy von der Leyen stábja akadályozta a nyomozást, amikor azt állította, nem találtak semmiféle releváns üzenetet az elnök és Bourla között. Később azonban elismerték, hogy csak a belső dokumentum-nyilvántartást tekintették át, az sms-eket nem. Ez újabb aggodalmakat vetett fel az Európai Bizottság átláthatósági elkötelezettségét illetően.
Az Európai Bizottság nem biztosított „kellően széles körű hozzáférést” a nyilvánosság számára a Covid–19-vakcina-szerződésekhez, és szabálytalanságokat találni a dokumentumok egyes részeinek szerkesztésére vonatkozó indoklásban – derült ki még 2024 júliusában.
Emlékezetes: az ügyet a Zöldek európai parlamenti képviselőinek egy csoportja terjesztette elő, akik az Európai Bizottság és a Covid–19 elleni vakcina gyártói közötti 2021-es megállapodás megértése érdekében hozzáférést kértek a vakcinaszerződésekhez és bizonyos kapcsolódó dokumentumokhoz. A Bizottság csak részben volt hajlandó betekintést adni bizonyos szerződésekbe, kereskedelmi érdekek védelmére és adatvédelmi okokra hivatkozva.
Az EP-képviselők ezt nem hagyták annyiban, majd a brüsszeli bírósági határozat értelmében az Európai Bizottság azon döntése, miszerint a szerződések egyes szakaszait kivágták a publikált verzióból, szabálytalan. A testület megállapította azt is, hogy az Európai Bizottság nem bizonyította: az említett záradékokhoz való szélesebb körű hozzáférés ténylegesen aláásná az említett vállalkozások kereskedelmi érdekeit.
Arról is írtunk, hogy nemrégiben három újabb vádemeléshez vezetett 2024 végén a "Katargate" néven ismert nyomozás, amelyet Belgiumban folytatnak az Európai Parlamentben felmerült korrupciós gyanú ügyében. A vádlottak a Szocialisták és Demokraták (S&D) uniós parlamenti frakció csoportjának kötelékében, illetve a botrány két kulcsfigurájának - a volt olasz szocialista EP-képviselő, Pier Antonio Panzeri és Francesco Giorgi - környezetében dolgoztak. Az újonnan megvádolt három férfi személyazonosságát nem hozták nyilvánosságra. A belga Le Soir azt írta, a három férfit azzal gyanúsítják, hogy kihasználták a katari meghívásokat - például a 2022-es labdarúgó-világbajnokság egyik mérkőzésére -, illetve készpénzt fogadtak el Marokkótól és Katartól.
E két országot azzal gyanúsítják a hatóságok, hogy a korrupciót használták fel annak érdekében, hogy javítsák hírnevüket emberi jogi kérdésekben.
A botrány 2022 decemberében robbant ki, amikor Brüsszelben többeket letartóztattak és jelentős készpénzösszegeket foglaltak le, amelyeket többek között Pier Antonio Panzeri, valamint Eva Kaili, az Európai Parlament görög alelnöke otthonában találtak. Eva Kaili, Pier Antonio Panzeri és korábbi asszisztense, Francesco Giorgi - Kaili korábbi élettársa - mellett vádat emeltek két másik volt szocialista európai parlamenti képviselő, a belga Marc Tarabella és az olasz Andrea Cozzolino ellen.
A három új vádemelést - amelyekkel az ügyben érintettek száma "nagyjából tizenötre" emelkedett a Le Soir szerint - a bírák Brüsszelben zárt ajtók mögött tartott meghallgatáson jelentették be, amelyen a nyomozati eljárás szabályosságát vizsgálták. A nyomozást több mint egy éve hátráltatják különböző ügyvédek által benyújtott, a büntetőeljárás szabályosságát érintő kifogások. Az esetleges bírósági tárgyalás időpontjáról eddig nem esett szó.
Időközben újabb korrupciós vádak merültek fel a Manfred Weber vezette Európai Néppárt (EPP) háza táján, nem először, de annál nagyobb erővel: Belgiumban nyomoznak a német politikus eddigi kabinetfőnökével, Ouarda Bensouag-val kapcsolatban, aki a pártcsoport főtitkári tisztét tölti be. Az Európai Ügyészség eközben uniós forrásokkal való visszaélés miatt vizsgálódik az EU legnagyobb pártcsaládjánál.
Egyébként Brüsszel-párti Politico hírportál hírlevelében is megjelent, hogy az Európai Ügyészség korrupció miatt vizsgálatot indított az EPP-hez tartozó személyekkel szemben, amelyet az ügyészség meg is erősített; vádemelés ugyanakkor – mint közölték – egyelőre nem történt.
A La Gaceta konzervatív spanyol lap nyíltabban is írt arról, miről lehet szó. A belga ügyészség nyomoz Ouarda Bensouag-val, Manfred Weber eddigi francia kabinetfőnökével szemben, aki november 1-jétől a pártcsalád, illetve annak frakciója főtitkárának tisztét tölti be. Azért vizsgálódnak vele kapcsolatban, mert egyszerre vehetett fel pénzt a Néppárttól és az Európai Parlamenttől, amelyet pedig tilt az uniós szabályozás. Bővebb részletek erről egyelőre nem váltak ismertté – írták. A lap szerint az ügyről a Europe Unfiltered hírportál is ír, mégpedig abban az összefüggésben, hogy az európai szocialistákat tavaly sújtó Eva Kaili-gate korrupciós botrány után a néppártiaknak a legkevésbé sem hiányzik egy hasonló, miközben Webert – az EU intézményrendszerének Ursula von der Leyen bizottsági elnök utáni legbefolyásosabb emberét – személyi ambíciók is fűtik.
Megjegyezték, hogy az ügyek az EPP-n belüli belharcokkal is összefüggenek. Weber Kaili botrányával összefüggésben korábban maga is a szigorúbb szabályok szükségességéről „papolt”. Bensouag-val kapcsolatban a hírek szerint most azt is mérlegelhetik, hogy Michael Alexander Speiser befolyásos, igazgatói beosztású, CDU-közeli német uniós tisztviselő a férje. A Gaceta.es emlékeztet: az EPP-vel kapcsolatban előzőleg is merültek fel korrupciós vádak az utóbbi időben. 2022-ben Mario Voigtot, Weber 2019-es uniós kampányának online megjelenésekért felelős igazgatóját eljárás alá vonták a németországi Erfurtban, és mentelmi jogának felfüggesztését is kérték.
Mégpedig azért, mert a koronavírus-járvány idején arcmaszkok értékesítéséből húzhatott hasznot.
A belga rendőrség 2023-ban ezzel kapcsolatban razziát is tartott az EPP brüsszeli irodáiban. Az EPP-ben szintén igazgatói beosztásban lévő belga Tom Vandenkendelaerével szemben – akit Weber a kabinetfőnökének nevezett ki – olyan hivatalos úttal kapcsolatban folytattak vizsgálatot, amelyet kívülről fizettek, de ő ezt nem vallotta be. Vádat nem emeltek ellene.
Nem ez az első korrupciós ügy a magyargyűlölő Weber körül. 2019-ben derült ki, hogy Manfred Weber miközben a korrupció elleni harc fontosságáról is beszélt, a korábbi években trükkös eszközökkel, ravaszkodva, joghézagokat kihasználva zsebre vágott legalább 400 000 eurót, azaz hozzávetőleg 160 millió forintot.
Havi 4332 euró, azaz hozzávetőleg 1 millió 750 ezer forint. Minden egyes hónapban ennyit kaptak még 2019 előtt az Európai Parlament képviselői általános költségtérítésként, az iránymutatás szerint elsősorban egy hivatalos iroda fenntartására. Elszámolniuk nem kell, számlákat nem kérnek tőlük, Weber ebben a joghézagban látta meg a nagy lehetőséget.
Az ügyeskedő néppárti politikus a saját családi házát nevezte ki pártirodának, hogy ez az összeg is nála maradhasson.
Egy apró alsó-bajorországi falucskában, Wildenbergben áll a háza, amiben életvitelszerűen lakik. Ebben az épületben a földszinti részt keresztelte át irodának, nyilvánvalóan azért, hogy így saját maga tarthassa meg azt a pénzt is, amit irodabérletre kellene fordítania. 2004-től 15 év, azaz 180 hónap alatt – ha csak a 4332 euró felét számítjuk megspórolt bérleti költségként – száznyolcvanszor 2150 eurót, forintra átszámítva több, mint 150 milliót sikerült zsebre vágnia. A teljes összeg több mint 300 millió forint.
Az EPP-csúcsjelöltjéről az is kiderült, a profi tolmácsok költségét is megspórolta. A honlapján (manfredweber.eu) az Európai Unió összes nyelvére lefordították a propagandaszövegeket, de hogy spóroljanak néhány ezer eurót, valamiféle primitív fordítóprogramot használtak. Például már a nyitóoldalon így sikerült a magyar fordítás 2019-ben:
Vissza akarom hozni Európát az embereknek! Olyan Európát akarok, ahol minden ország népe egy jobb jövőt alkot.
Hasonló hibákat lehetett találni más nyelveken is.
Németországban a Cum-Ex adócsalási botrány árnyékolta be az ottani kormányt, miszerint tőzsdei vállalatok osztalékfizetése után fizetendő adót törvénytelen módon igényelték vissza az érintettek, s ez az ügy a mai napig napirenden van Olaf Scholz érintettsége miatt.
A vádak szerint ez a séma akár 66 milliárd dollárral is megkárosíthatta az adófizetőket Európa-szerte.
Hamburg városvezetőjeként a mai német kancellár, Olaf Scholz a gyanúba keveredett Warburg Banknak 47 millió eurónyi adó-visszatérítés kifejezését nem akadályozta meg, amelyet a banknak a botrány kirobbanása után vissza kellett fizetnie. Az üggyel kapcsolatban a törvényhozó testület vizsgálóbizottsága több alkalommal is kihallgatta Olaf Scholzot.
2023 végén, 2024 elején Dániában egy fegyverbeszerzéssel kapcsolatos korrupciós botrány robbant ki. A Transparency szerint a világ legkevésbé korrupt országa az izraeli Elbit vállalattól kívánt harcászati eszközöket beszerezni, anélkül, hogy az ajánlatot a felelős minisztérium végig vitte volna a rendes közbeszerzési procedúrán, és alternatív gyártókkal felvette volna a kapcsolatot. A vádak szerint mindez lehetőséget nyitott az eszközök felárral történő értékesítésére. A botrány közepette, de egészségügyi okokra hivatkozva lemondott Dánia miniszterelnökhelyettese és hadügyminisztere, Jakob Ellemann-Jensen.
Litvánia sem jelent kivételt a korrupcióval való érintettségben.
A litván legfelsőbb bíróság például az MG Grupe (korábban MG Baltic) csoport ügyében vizsgálódik – vádak szerint a csoport, amely ingatlan-, ipari és médiaportfolióval is rendelkezik, tisztességtelen eszközökkel befolyásolta a litván törvényhozatalt. Az ügyben Eligijus Masiulis korábbi parlamenti képviselőt több mint 5 év börtönbüntetésre ítélték, míg további három jelenlegi és volt képviselőt is elítéltek. Az ügyben pénzbírságra ítélték a Liberális Mozgalmat és a litván Munkáspártot is, mint jogi személyeket.