„Annak ellenére, hogy az úgynevezett kalinyingrádi területhez tartozó Kis-Litvánia eredeti lakói már régen eltűntek, a litván kultúra utolsó nyomait meg kell őrizni.
Bármennyire is igyekszik Oroszország, Karaliaučius soha nem lesz Kalinyingrád!
Karaliaučius a litván neve annak a területnek, ahol Kalinyingrád található. Ez „történelmi toponímia” és „nyelvi identitás” - közölte a litván parlament állami történelmi emlékezettel foglalkozó bizottsága 2023-ban. A XIII. században ezen a helyen jelent meg Königsberg erődítménye, amely körül három város alakult ki. Később egyetlen név alatt, ugyanezen a néven (Königsberg) egyesültek. A város 1945-ig Németország része volt, a második világháború befejezése után a Szovjetunióhoz csatolták, és átnevezték Kalinyingrádra - írja a Meduza.
Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő bírálta a litván elnököt a Kalinyingráddal kapcsolatos szavai miatt. „És már megint itt tartunk. Egy újabb kartonbolond lépett a mikrofonhoz történelmi fantáziákkal” - írta Zaharova január 10-én Telegram-csatornáján.
Csak emlékeztetem arra, hogy Litvánia fővárosát mért hívják Vilniusnak, nem pedig Vilnának és Kaunasnak. Így döntött J. V. Sztálin, aki 1939-ben megállapodást kötött a litván féllel Vilna városának és Vilna régiójának a Litván Köztársasághoz való átadásáról, valamint a Szovjetunió és Litvánia közötti kölcsönös segítségnyújtásról.
Az orosz külügyminisztérium szóvivője hozzátette, hogy „a Balti-tenger legnagyobb litván kikötőjét végül Memelről Klaipedára nevezték át, és 1945-ben a Vörös Hadsereg önzetlen hőstettének köszönhetően lett végleg litvániai”.
„A Szovjetunió mindezen „ajándékait” Litvániának, amelyeket a meg nem ölt „erdei testvérek” helyi leszármazottai még mindig nem tudnak megbocsátani Moszkvának, Vilnius is visszaadhatja, ha a történelem ennyire fájdalmas a litván elnöknek” - mondta Zakharova.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő Nauseda megjegyzéseit kommentálva azt mondta, hogy Litvánia „területi követelései” a kalinyingrádi régióra vonatkozóan „igazolják” Oroszország aggodalmát.
Litvánia egy hazánk számára barátságtalan állam, egy velünk szemben ellenséges állam, amelynek - mint kiderült - többek között területi követelései is vannak. Ez indokolja mélységes aggodalmainkat , és indokolja a jelenlegi és jövőbeli intézkedéseket államunk biztonságának szavatolására”
- mondta Peszkov újságíróknak.
Leonyid Szluckij, az Állami Duma külügyi bizottságának vezetője Gitanasz Nauseda szavait „provokációnak” nevezte. „Nauseda a fantomfájdalmaival és fantáziálásával jobb lenne, ha pszichiáterhez fordulna” - mondta Szluckij a RIA Novosztyi hírügynökségnek.
Alekszej Csepa duma-képviselő arra figyelmeztetett, hogy bármilyen „bonyodalom, esetleges provokáció a Kurszki-szoroson vagy máshol... nagyon súlyos következményekkel járna rájuk nézve”. „Bármennyire is igyekszik a Nauseda, Vilnából soha nem lesz Vilnius” - mondta Jevgenyij Popov, az Állami Duma képviselője, a Rosszija 1 televíziós csatorna 60 perc című műsorának műsorvezetője. Szergej Perminov, a Szövetségi Tanács tagja szerint „
szórakoztató„ történelem és földrajz a litván elnök szájából a poszt-irónia korában csak egy reakciót vált ki - a sajnálkozás mosolyát.
Alekszej Zsuravlev (Rodina párt), az Állami Duma védelmi bizottságának első elnökhelyettese azt mondta, hogy minden balti államnak „Oroszországhoz kellene tartoznia, mint a forradalom előtt”. Hozzátette, hogy Oroszországnak „hasznára válna” a Suwałki-folyosó - jelentette a RIA Novosztyi.