Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz Egyesült Államok átvenné a Gázai övezetet – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök kedden Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján, Washingtonban. Hogyan értékelhető ez a lépés, miért fontos ez?
Amióta Donald Trump az Egyesült Államok elnöke, megjelent egy teljesen új kül- és biztonságpolitika, amit nem lehet összehasonlítani a demokraták politikájával. Trump többek között bejelentette, hogy vissza akarja szerezni a Panama-csatornát, és sok más intézkedést is hozott már beiktatása óta.
A Gázai övezettel kapcsolatban fontos szempont, hogy az Egyesült Államok legfontosabb stratégiai szövetségese Izrael. Miután másfél évvel ezelőtt a Hamász megtámadta Izraelt, az ország két stratégiai célt tűzött ki maga elé: egyrészt megsemmisíti a Hamászt, amelyet végül nem tudott elérni. Másrészt célul tűzte ki az izraeli foglyok kiszabadítását, de ezt sem tudta elérni. Jelenleg Izrael harcban áll Ciszjordániában a palesztinokkal, és a Hezbollahhal szemben Libanon déli, Izrael határközeli területein.

Az Egyesült Államok számára a jelenlegi cél megoldani valamilyen módon a gázai konfliktust. Az amerikai elnök úgy gondolja, hogy ez a megoldás az lesz, hogy a területen élő palesztinok települjenek át másik két szomszédos arab államba, Egyiptomba és Jordániába.
Az egyiptomi válasz az volt erre az elképzelésre, hogy azért nem vesznek át palesztinokat, mert annyira bizonytalan az egyiptomi belpolitikai helyzet, hogy nincs szükségük a Hamász terroristáira. Jordánia pedig azt mondta, hogy annyira bizonytalan a jordán helyzet, miután a lakosság kétharmada már így is palesztin, hogy nem akarnak több palesztint átvenni. Az amerikai elképzelés tehát az, hogy néhány arab vezetővel megbeszélik, hogy ezt a relatív kis számú palesztint átveszik,
az USA átveszi a Gázai övezetet, és oda a világ egyik legcsodálatosabb turisztikai központját építi ki. Mindig el szoktam mondani, hogy Trump elképzelései érdekesek,
Netanjahu elnök is így gondolja, de hogy ebből mi fog megvalósulni, azt szörnyen nehéz most megmondani, hiszen Trumpnak négy éve van hátra, ez a második elnöki ciklusa.
A sajtótájékoztatón Donald Trump hozzátette, hogy hamarosan több országgal is bővülhet majd az izraeli-arab megbékélésről szóló békeegyezmények rendszere, az Ábrahám-egyezmények köre. Mely országokkal, és ezzel mit lehetne garantálni?
Az első Trump-adminisztráció alatt Izrael kibékült néhány arab országgal, ilyen Szaúd-Arábia Jordánia, Egyiptom, Marokkó. Trump most pedig azt jelentette be, hogy az Ábrahám-szerződéseket, magyarul az arab országok és Izrael további kibékülését tovább viszi, és újabb országokat akar ebbe bevonni. Nagyon sok arab ország, többek között Szaúd-Arábia máris bejelentették, hogy abban a pillanatban, amikor a közel-keleti belső gyűrűben béke lesz, ők felveszik a diplomáciai és egyéb kapcsolatokat Izraellel.
Tehát Donald Trump célja Izrael elfogadtatása az arab világ nagy részével.
Ez egyébként felső szinten lehetséges, de a lakosság szintjén olyan Izrael-ellenes érzelmek dúlnak – elegendő megnézni a nyugat-európai, amerikai, ausztrál tüntetéseket –, hogy ezt véghez vinni sokkal nehezebb feladat lesz.

Az Arab-liga országai már bejelentették tiltakozásukat az amerikai elnök tervei ellen. Ezt hogyan értékeli?
Valóban, és nevesítve az Arab-liga legfontosabb államai, így Kuvait, Egyiptom, Jordánia és Szaúd-Arábia is bejelentették, hogy nem fogadják el azt, hogy létrejön egy üres terület, ahová az amerikaiak benyomulnak, és nem lehet tudni, meddig maradnak ott. Ezek az országok nem hajlandóak Gázából a gázai palesztinokat befogadni, ettől kezdve várható lesz a jövőben egy diplomáciai húzd meg-ereszd meg, meglátjuk majd, ki fog engedni.
A Hamász egyik magas rangú tisztviselője, Szami Abu Zuhri szerdán kijelentette, hogy Donald Trump amerikai elnök Gázai övezetre vonatkozó kijelentései „nevetségesek” és „abszurdak”, valamint destabilizálhatják a Közel-Keletet. Miért aggódik a Hamász?
Most gyakorlatilag a Hamász az egyetlen szervezet, amelyik a gázai térséget uralja. Az egyéb palesztin szervezetek, többek között a korábbi Palesztínai Felszabadítási Szervezet nem tud érdemlegesen beavatkozni, az élén álló idős vezetőnek már semmilyen jelentős politikai befolyása nincs. Tehát jelenleg a Hamász abból indul ki, hogy ha őket innen kiszorítják, akkor elveszítik a befolyásukat, mert az ott élő palesztinokat szétszórják különböző arab országokba, és innentől kezdve a Hamásznak a jordán, egyiptomi, szaúdi vagy egyéb hatalommal szemben nem lesz esélye.
Irán is téma volt Trump és Netanjahu között. Az amerikai elnök legfőbb törekvése az, hogy megakadályozza, hogy Irán atomfegyverhez jusson. Miért?
1979-ben Iránban forradalom volt, és a siíták kerültek hatalomra. Hosszú éveken át tartott az iraki-iráni háború. A következő lépés az volt, hogy 11-12 év tárgyalás után Irán kibékült az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával és Németországgal, és megszületett az atomalku. Ebből Trump első elnöksége idején az Egyesült Államok kilépett, Irán ekkortól kezdte meg az atomprogramjának végrehajtását.
Az USA most látva, hogy Irán az orosz-ukrán háborúban egyértelműen Oroszország mellett van, és hogy a közel-keleti belső gyűrűben a Hamászt, a Hezbollahot támogatta Izraellel szemben, újabb szankciókat vezet be Iránnal szemben, és mindent megtesz, hogy megállítsa az iráni atomprogramot. Ez a trumpi elképzelés.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK
A témában elemzést készített az Oeconomus. A teljes elemzés ITT tekinthető meg.