Ez egy idióta, szét fogom törni, tízszer csinálja meg ugyanazt a hülyeséget

A NASCAR kupasorozat vasárnapi állomása kárpótolta a szurkolókat a múlt heti lagymatag Daytona 500 miatt, mert pontosan így kellene kinéznie a superspeedway versenyeknek. Hosszú zöld zászlós szakaszok, igazi tűzijáték, kevés üzemanyag-spórolás és csípős nyilatkozatok mellett még az is belefért, hogy az utolsó méterek izgalmába egy baleset rondítson bele. Hocevarnak kemény kérdésekre kellett válaszolnia a futam után, a Penske pedig megint csalódottan konstatálhatja, hogy hiába vannak a legerősebb autóik, ez valahogy mégsem működik. Körbejárom a legfontosabb kérdéseket.

A teljes atlantai verseny olyan volt, mint egy jól megírt könyv, aminek éppen az utolsó lapjain fogyott el a kreativitás, és hiába várta az olvasó a már karnyújtásnyira lévő katarzist, az végül sosem jött el, mert az író kezéből valaki kitépte a tollat és az utolsó sorokat már ő firkantotta oda. Az elejétől kezdve szépen épültek fel az események és hiába a kezdeti Ford dominancia, újabbnál újabb csavarok jöttek. Már az első szakaszban látható volt, hogy a Penske és a Wood Brothers (két szövetséges csapat) folyamatosan keresik az együttműködés lehetőségét, sokáig Cindric és Logano alkottak párt, majd Cindric és Berry talált egymásra, miután a címvédő elkezdett leszakadni. Később kiderült, hogy az első körökben bivalyerős Logano autója a bolyba kerülve irányíthatatlanná vált. 

Ez más Fordos versenyzőknél is probléma lehetett, de Berry és Cindric nem tartoztak közéjük, ebben a sorrendben zárták az első szakaszt. 

A második felvonás is a Fordok uralmával kezdődött, kisebb meglepetésre Gilliland sodródott Logano és Cindric mellé az élre, több körön át vezetni is tudott, utánuk azonban már gyülekeztek a Chevy-k és a Toyoták. Megjelent Chase Elliott is, mint lehetséges kihívó, aki a friss gumikon rohamtempóban tört utat magának, amíg Ricky Stenhouse Jr. véget nem vetett a versenyének. Azon lehet vitatkozni, hogy mennyire volt Stenhouse és mennyire az alatta közlekedő Chase Briscoe hibája kettőjük összeakadása, de a végeredményen ez nem változtat. 

"A 47-es belenyomott minket a kib.szott falba" - összegezte az eseményeket Chase Elliott spottere.  Ricky a múlt héten Joey Logano-val akadt össze, amivel több esélyest is kiejtettek a Daytona 500-ért folytatott küzdelemből, így kimondhatjuk, hogy Ricky nem szerzett sok barátot a 2025-ös szezon első két futamán. 

A Penske számára ennél lényegesen jobban alakult a verseny ezen felvonása, Logano tökéletes helyzetbe találta magát csapattársával Cindric-kel a háta mögött, meg is próbálta a manővert a vezetésért, de senki nem követte kettőjüket az alsó ívre, így a lendület elfogyott és Kyle Larson Bubba Wallace lökésének köszönhetően meg tudta nyerni a szakaszt. Az 5-ös teljesítménye megsüvegelendő, mert a NASCAR egyik legtehetségesebb pilótája ismert arról, hogy kifejezetten gyengén teljesít a superspeedway versenyeken, 

átlagosan a 26. helyen szokott célba érni, így a szakaszgyőzelem már önmagában is nagy siker Larsonéknak.

Eddig a pontig is egy jó futamot láthattunk, ami viszont ez után jött, az valóban a nagybetűs NASCAR. Ahogy a Fordok estek visszafelé, úgy jött egyre feljebb a veretlenségi sorozatát megszakítani vágyó Kyle Busch, az pedig hamar kiderült, hogy nem lesz címvédés, mert Daniel Suárez saját elmondása szerint nem vette észre az 54-es autót, ezért a felső ívről elkezdett lefelé kanyarodni. Sajnos attól még, hogy ő nem vette észre, Gibbs autója ott volt. 

50 körrel a vége előtt a Penske és a Wood Brothers esélyei kimagaslónak tűntek a végső sikerre, Berry, Blaney, Cindric és Logano is az első hat között helyezkedtek el, csak Busch és Hocevar volt képes megtörni a teljes ford dominanciát, de ahogy közeledtünk a véghajrához, szép fokozatosan tűntek el a Penske autók. Először Logano kezdett el visszacsúszni, majd 26 körrel a vége előtt Hocevar forgatta meg Blaney-t, az újraindítást követően pedig jött a tűzijáték. Gyakorlatilag körönként cserélődött a vezető kiléte, folyamatosak voltak az előzések és úgy tűnt, hogy legalább tíz pilóta is reális eséllyel rendelkezik a végső győzelemre. Két dolog tűnt egyedül állandónak, az pedig Cindric és Berry teljesítménye, akik valahogy az egész futam során az élen, de legalábbis annak a környékén tudtak maradni. 19 körrel a vége előtt úgy tűnt, hogy képesek lesznek szervezetten haladva megszerezni a győzelmet. 

Míg múlt héten Logano, addig most Cindric vetett véget saját futamának azzal, hogy három körrel a vége előtt a felső íven próbált meg elmenni Larson mellett. Ennek az lett az eredménye, hogy magát és Byront is kiejtette a versenyből, pedig lett volna még esélye az előzésre, egyértelműen övé volt a leggyorsabb autó vasárnap. 

A késői baleset egyben azt is jelentette, hogy hosszabbítással kellett eljutni a végeredményig, amit ezen a ponton senki se bánt, még simán elnéztem volna órákig ezt a futamot, szemben a Daytona 500-zal. Arra előzetesen kevesen számítottak, vagy inkább senki, hogy a győzelemért Hocevar, Larson és Bell küzdenek majd, de a körömrágós versenyzésnek a NASCAR idejekorán bedobott sárga zászlója véget vetett épp abban a pillanatban, amikor Bell vezetett. Ha néhány másodpercet várnak, akkor Hocevar nyer, ha pedig még egy kicsit késleltetik a zászlót, akkor Larson. Így ahelyett, hogy egy évekig emlékezetes befutót láthattunk volna, "csak" egy átlagos fölötti jött össze. 

A várakozásokkal ellentétben nem a győztes Bellt rohamozták meg az emberek, hanem Carson Hocevart. Kyle Busch, Ryan Blaney és Ross Chastain sem voltak felhőtlenül boldogok azzal, hogyan Hocevar versenyzett ellenük. Blaney azt kifogásolta, hogy Hocevar nagyon rosszkor és rossz helyen tolta meg az autóját, melynek következtében megpörgött, Busch a késői blokkolások miatt panaszkodott: 

"Mondjátok meg a 77-esnek (Hocevar), hogy már tizedjére csinálja ugyanazt a ki.aszott manővert. Nem érdekel ha a teljes mezőnyt összetöri, de nekem elegem van. Egy ki.aszott s.ggfej, össze fogom törni" - mondta még a verseny közben Busch. 

Chastain, aki korábban Hocevar mentora volt, amiatt elégedetlenkedett, hogy a 77-es a hosszabbításban történt újraindításkor nehéz helyzetbe hozta azzal, hogy középen vágott utat magának a mezőnyön, Chastain véleménye szerint túl agresszíven. Még csak a második héten vagyunk túl, de már most szépen gyűlnek a sérelmek, meglátjuk, mikor indul el a törlesztés. 

A nap nyertese: Kyle Larson 

Larson egész nap szenzációsan teljesített, pedig nem mondható el róla, hogy ez a pályatípus lenne a zsánere. Végig jól pozicionálta magát, elkerülte a baleseteket, türelmes volt és a végén akár meg is nyerhette volna a versenyt, ha a NASCAR tovább vár a sárga zászlóval. Szerencse is kellett a jó szerepléshez, nem sokon múlott, hogy Cindric őt is kisodorja. Ha a győzelem nem is lett meg, egy szakaszt azért sikerült behúznia, szerintem a futam előtt aláírta volna ezt az eredményt. 

A nap vesztese: Team Penske

Az eddigi két futamon mindkét alkalommal a Penske rendelkezett a legjobb autókkal mégsem tudták győzelemre váltani a teljesítményt. Atlantában még szakaszt sem tudtak nyerni, pedig Cincdric és Berry is folyamatosan az élen vagy annak a környékén járt és Logano-nak, illetve Blaney-nek is meg voltak a maguk pillanatai. Blaney a Hocevar-incidens után mentette a menthetőt, a negyedik helyen futott be, de Logano csak a 12., míg Cindric a 28. helyen végzett. A Penske összesen 131 kört ment az élen, de megint nem sikerült a győzelem. 

Értékelés: 10/8

Az első szakasz átlagosnak volt mondható, de a másodikkal már felpörögtek az események, majd a verseny utolsó 40 köre már igazi csemege volt a rajongók számára. Sajnálom, hogy egyetlen zöld zászlós kiállás sem volt a futamon, illetve a NASCAR hagyhatta volna, hogy befejezzék a kört az élen haladók, ahogyan tették Daytonában, így elvették egy hármas célfotó lehetőségét. Összességében sok panaszra nem lehet okunk, ha ennél rosszabb versenyt nem látunk idén, akkor szenzációs szezon elé nézünk. 

Következő verseny: Circuit of the Americas, Március 2