Nógrádi György elmondta, mikorra születhet meg a béke

A müncheni találkozó egyértelművé tette, hogy a Trump-féle politika alapvetően fordulatot jelent a bideni politikával szemben, és látszódik, hogy az európai vezetők erre nem készültek fel – mondta el az Origónak Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő szerint komoly oka van annak, hogy az Egyesült Államok Európa nélkül akarja rendezni az ukrajnai konfliktust. A szakértő kifejtette: a párizsi találkozó bizonyíték arra, hogy az európai, háborúpárti vezetők kapkodnak, és nem értik, hogy az új amerikai elnök beiktatása óta teljesen új helyzet van. Nógrádi György értékelte azt is, miért utasította el Zelenszkij ukrán elnök Trump legújabb ajánlatát, és azt is, miért kizárt, hogy Ukrajnát felvegyék az EU-ba és a NATO-ba.

A legutóbbi Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia miért fontos az orosz-ukrán háború lezárásának tekintetében? 

A müncheni fórumot 1963 óta mindig megrendezik, egy von Kleist nevű arisztokrata hozta létre azzal a céllal, hogy elkerüljék a világháborút, és legyen egy kelet-nyugati fórum. Ez kibővült később egy kelet-nyugati, észak-déli fórumra, és minden év februárjában péntektől vasárnapig tart, nem kell közös közleményt kiadniuk a végén, bárki bármiről beszélhet. A világ legfontosabb fóruma, amelyen részt vett már amerikai alelnök, francia államfő, német kancellár, orosz államfő, tehát aki a világban számít, az Münchenben ilyenkor ott van.

A mostani találkozó egyértelművé tette, hogy a Trump-féle politika alapvetően fordulatot jelent a bideni politikával szemben, és azt is egyértelművé tette, hogy az európai vezetők erre nem készültek fel. 

Ha megnézzük, akkor az amerikai alelnök, J. D. Vance felszólalását nem tapsolták meg, míg Zelenszkij ukrán elnök felszólalását, amiben azt mondta, hogy egy év múlva Oroszország valószínűleg megtámadja a NATO-t – ami ostobaság –, és egy év múlva beköszönt a világbéke – az egyik fogalom kizárja a másikat –, ez vastapsot kapott. 

Párizsban összeültek azok az európai vezetők, akik úgy érezték, hogy ki akarják őket hagyni a rendezésből. Európa fontosságát és egységét úgy akarta megmutatni a párizsi találkozón Macron francia elnök, hogy csak néhány állam volt meghívva, Közép-Kelet Európa államait és a Balti-államokat nem hívták meg, csak a lengyeleket. Hogyan értékelhető ez? 

Nagyon-nagyon érdekes volt még a müncheni konferencián, hogy a franciák azt érezték, hogy az egész fórum meglehetősen elégtelen, valamit csinálniuk kell, ezért Párizsban tartottak egy találkozót, ahová meghívták az európai középhatalmakat, Nagy-Britanniát és néhány kisebb országot. 

Óriási hangsúlyt fektettek arra, hogy milyen dolog az, hogy orosz-amerikai csúcstalálkozó van Szaúd-Arábiában, és nem hívták meg Ukrajnát. Zárójelben mondom: Párizsba sem hívták meg Ukrajnát. 

Tehát annyira fura lett ez a világ, és ami még furcsa, hogy az ott lévő vezetők jelentős része nem fogta fel, hogy új világhelyzet van Trump beiktatása óta.

Tehát sikertelenül zárult az európai vezetők párizsi csúcstalálkozója, ahol a britek előálltak azzal az ötlettel, hogy békefenntartó csapatokat kellene küldeni Ukrajnába. A hírek szerint erre Olaf Scholz német kancellár úgy reagált, hogy idő előtt elhagyta a tanácskozást. Ez miért érdekes, mire utal?

Scholznak egyrészt vissza kellett mennie Németországba, hiszen választási harc van, most vasárnap előrehozott választásokat tartanak. Másrészt kudarcos találkozó volt a párizsi, hiszen semmiben nem állapodtak meg. 

Nem állapodtak meg többek között arról, hogy a béke létrejötte után küldenek-e csapatokat az orosz-ukrán határra. A lengyelek elzárkóztak, a németek azt mondták, hogy ez a kérdés ma nem kérdés. A franciák azt mondták, ők küldenek csapatokat, és a britek is, de ők csak akkor, ha amerikai támogatást kapnak. 

Tehát ahány ország, annyi álláspont, ezért mondta azt Trump, hogy nem vehetnek részt az orosz-amerikai találkozón európaiak, hiszen ha 27 ország 27 álláspontot képvisel, és ezzel bármikor előállnak, azzal akadályozzák a háború lezárásának folyamatát.

Donald Trump amerikai elnök beiktatásával teljességgel új világpolitikai korszak köszöntött be – ahogyan Ön is említette –, a nyugati világ ugyanis olyan vezetőt kapott, aki az eddigivel homlokegyenest ellentétes stratégiát követ. Mondható, hogy ez összezavarja az európai vezetőket, és kapkodás zajlik a szemeink előtt?

Abszolút így van, kapkodás van, nem fogták fel, hogy január 20. óta egy új amerikai politika következett be, ahol az oroszokkal egyeztetnek, és csak az oroszokkal az orosz-ukrán háborúról. Az amerikaiak célja az orosz-kínai szövetség megtörése (az oroszok eltávolítása Kína mellől), a G7-ek kibővítése (Oroszország visszavétele) – Európa számára ez felfoghatatlan.

Trump és Putyin találkozójáról, a tűzszünet feltételeiről és egy esetleges ukrajnai választásról egyeztetett az amerikai és az orosz külügyminiszter Rijádban. Mi volt a rijádi találkozó legfontosabb eredménye?

Az oroszok és az amerikaiak megállapodtak arról, hogy a világ számos kérdésében lehetséges az együttműködés. A hosszú évek amerikai-orosz szembenállása véget ért, és az új világrendben újra három meghatározó hatalom lesz: az Egyesült Államok, Oroszország és Kína. Európa pedig újra perifériára került.

Európa tehet ez ellen valamit?

Gyakorlatilag Európának rengeteg kérdésben egységesülnie kellene, felfogni azt, hogy új világhelyzet van, de erre úgy néz ki, hogy képtelen – ennek minden ezzel járó problémájával együtt.

A kép illusztráció!
Fotó: Anadolu via AFP / Anadolu via AFP/2024 Anadolu

Volodimir Zelenszkij úgy tűnik visszautasítja Donald Trump ajánlatát Ukrajna kritikus ásványkincseiért, hogy visszafizesse a háború kezdete óta kapott amerikai milliárdokat. Ez hogyan értékelhető?

Donald Trump egy üzletember, aki azt mondta, hogy Ukrajnának annyi amerikai pénzt adtak, amennyit már soha nem fognak látni, mert nem fogják azt az ukránok visszaadni. Papíron 2027-től vissza kellene fizetni ezeket a pénzeket, de a realitás az, hogy ez nem fog megtörténni. Ezért az a trumpi álláspont, hogy 500 milliárd dollár értékben különleges nyersanyagokra tart igényt Ukrajna területéből, és ehhez ragaszkodik. Ez Zelenszkij számára elfogadhatatlan. 

Trump közben ragaszkodik ahhoz is, hogy Ukrajnában választások legyenek, és ez azt jelenti, hogy neki fel kellene készülnie arra, hogy a választásokat vagy elveszíti, vagy elcsalja. Tehát új helyzet van, és az ukrán elnöknek az új amerikai politika nem imponál.

Trump az elmúlt órákban tartott beszédében pedig már azt mondta, hogy Zelenszkij akadályozza a békefolyamatot.

Mikor jöhet létre a várva várt Putyin-Trump találkozó annak tükrében, hogy a két vezető telefonon már egyeztetett egymással?

Abban a pillanatban, amikor a külügyminiszterek előkészítik a közös nyilatkozatot, tető alá hozzák. Tehát az amerikaiak álláspontja az, hogy belátható időn belül, május 9-ig békét kell teremteni, hogy a győzelem napjára az oroszoknak valóságos megállapodása legyen Ukrajnával.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint semmilyen előfeltétele nem adott Ukrajna NATO-tagságának, így az szóba sem jöhet. Miért kizárt az ukrajnai NATO-tagság?

Egy olyan korrupt országról van szó, amely semmilyen tényében nem felel meg a követelményeknek. Zelenszkij azt mondta, ha most nem veszik fel a NATO-ba, akkor újra kérni fogja. Hiába kéri, nem lehet a NATO tagja, és semmilyen realitása nincsen annak, hogy Ukrajna belátható időn belül bekerüljön akár az Európai Unióba, akár a NATO-ba.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK