Trump mindenképpen lezárja a háborút és Európának nem lesz ebbe beleszólása

Az orosz-ukrán béketárgyalásokkal kapcsolatban a Professzorok Batthyány Köre és a Batthyány Lajos Alapítvány által szervezett Háború és béke kerekasztal-beszélgetés résztvevői szerint Donald Trump amerikai elnök mindenképpen le fogja zárni az ukrajnai háborút, amibe a rossz döntéseket meghozó Európának nem lesz beleszólása.

A Professzorok Batthyány Köre a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával konferenciát szervezett Háború és béke címmel. A kerekasztal résztvevői, Kalmár Ferenc, miniszteri különmegbízott, főtanácsadó (Külgazdasági és Külügyminisztérium), Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója, Horváth József, ny.á. vezérőrnagy, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója és Dr. Robert C. Castel, biztonságpolitikai szakértő, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója arra keresték a választ, hogy a béketárgyalások megindulása mennyiben értékelhető már egy önmagában is pozitív fejleménynek. 

Fotó: Batthyány Lajos Alapítvány/Facebook

A beszélgetés középpontjában az állt, hogy 

mennyiben tekinthető pozitív fejleménynek az amerikai-orosz béketárgyalások megkezdése, valamint hogy milyen globális és geopolitikai hatásai lehetnek a békefolyamatnak.

Összességében a kerekasztal beszélgetés résztvevői arra a következtetésre jutottak, hogy a béketárgyalások megkezdése önmagában pozitív lépés, de a konfliktus mögött meghúzódó globális hatalmi játszmák miatt a megállapodás elérése rendkívül nehéz lesz. Az USA, Oroszország és Kína stratégiai törekvései, valamint az Európai Unió belső problémái ugyanis tovább bonyolítják a helyzetet. Ugyanakkor az tűnik most valószínűnek, hogy Ukrajna álláspontjától függetlenül vagy békemegállapodás vagy fegyverszüneti megállapodással de véget ér hamarosan az ukrajnai háború.

A kerekasztal beszélgetésen Kiszelly Zoltán arról beszélt kiemelten, hogy a háború egyik fő kérdése az, hogy ki uralja a 21. századot, és az USA, Oroszország, valamint Kína közötti hatalmi egyensúly kulcsszerepet játszik. A Századvég politikai elemzési igazgatója úgy vélte, hogy a már önmagában a békecsúcs találkozójának a helyszínválasztása is jelzésértékű, hiszen a világ három legnagyobb olajkitermelője ült tárgyalóasztalhoz az Öböl-menti országok és Venezuela nélkül. 

Fotó: AFP 

A politológus szerint jelenleg egy fordított Kissinger folyamatnak lehetünk a szemtanúi, mert a 70-es évekkel ellentétben, most nem az amerikai-kínai együttműködés áll a világpolitika középpontjában, hanem a kínai-orosz együttműködés. 

Az Európai Unió háború párti vezetői ráadásul olyan erőforrásokból akarják támogatni az orosz-ukrán háború folytatását, amelyek nem léteznek. 

A Századvég politikai elemzési igazgatója ugyanakkor arról is beszélt, hogy Európában nincs társadalmi támogatottsága a háború folytatásának és sem pénz, sem hadseregek nincsenek ahhoz, hogy az EU folytathassa az orosz-ukrán háborút.

Kalmár Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a magyar álláspont szerint a tárgyalások elindulása mindenképpen előrelépést jelent, mivel a háborús konfliktusok csak diplomáciai úton oldhatóak meg. A miniszteri különmegbízott, főtanácsadó szerint a béke irányába tett lépéseknek egyébként van egy nemcsak politikai, hanem morális alapú megközelítése is, amelyet a magyar kormány és Ferenc pápa is támogat. 

Jól látható, a tárgyalások kapcsán az is, hogy Európa szerepe gyengül a nemzetközi politikában, és az USA és Oroszország tárgyalásai inkább kétoldalú stratégiai érdekeket szolgálnak.

 A külügyminisztériumi főtanácsadó szerint az, hogy az európai vezetők és főleg Macron valamint más háborúpárti politikusok továbbra is fegyverszállításokkal támogatják Ukrajnát, az hozzájárul ahhoz, hogy Európa a globális döntéshozatalban egyre hátrébb szorul.

Robert C. Castel ugyanakkor azt emelte ki, hogy az amerikai perspektíva egyre ázsiaibb, amit kifejez a béketárgyalás megszervezése és annak a helyszíne is. Az izraeli szakértő szerint fájdalmas, hogy Európa vezetői annyira nem voltak képesek felismerni a békekötés fontosságát, hogy teljesen lemaradtak a béketárgyalások első köréről. Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója kitért arra, is, hogy egész Európa egyfajta késői szovjet szenilitás jellemzi a biztonságpolitika és honvédelem területén. Jól mutatja ezt az a tény például, hogy brit hadsereg haditengerészetének több tábornoka van, mint bevethető hajója. Robert C. Castel kiemelten szólt arról is, hogy 

az EU vezetői az orosz-ukrán háború kapcsán sorozatban úgy hozta meg rossz döntéseket ami ahhoz hasonlít, min amikor egy ember úgy akar kiszabadulni egy gödörből, hogy egyre mélyebbre ássa magát. 

A biztonságpolitikai szakértő ugyanakkor arra is kitért, hogy szerinte előbb vagy utóbb, de mindenképpen megszületik majd az amerikai-orosz békemegállapodás, mivel Oroszország számára annak az elfogadása az egyenlő a Moszkva által tervezett új világrend megvalósulásával.

Horváth József pedig azt hangsúlyozta, hogy az amerikai és orosz külügyminiszter tárgyalása egy korábban titkos kapcsolat napvilágra kerülését jelenti most. A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója szerint a béketárgyalásokkal az oroszok célja az lehet, hogy minél nyugatabbra tolják határaikat, elkerülve azokat a katonai fenyegetéseket, amelyeket a történelem során mindig az észak-európai síkság felől kaptak. A nyugalmazott vezérőrnagy kiemelte, hogy a békemegállapodás melletti komoly érv az, hogy a rakéta-elhelyezések mindkét oldalról veszélyes helyzetet teremtenek, hiszen néhány percen belül képesek elérni stratégiai célpontokat Moszkvában vagy Nyugat-Európában. Horváth József arról is szólt, hogy Európa mind a technológiai fejlesztések, mind a működő ipar területén el van maradva Amerikától és Kínától is. A volt vezérőrnagy szerint ezt a lemaradást jól szimbolizálja, hogy Elon Musk cégeinek több műholdja van, mint az EU összes tagállamának összesen. Horváth József ezek mellett arról is beszélt, hogy Zelenszkij és rendszere korrupciója miatt Ukrajna végül minden ellenkezése ellenére is bele fog egyezni az amerikai-orosz békemegállapodás elfogadásába. 

A szakértők egyetértettek abban, hogy Ukrajna jövője és a béketárgyalások végeredménye még bizonytalan a jelenlegi tárgyalási kiindulópontok alapján. Oroszország olyan követelésekkel lépett be a tárgyalásokba, mint például, hogy Ukrajna soha sem lehet NATO tag és, hogy az orosz közigazgatásúvá nyilvánított területek mind Oroszországhoz kerülnek, illetve, hogy az orosz nyelv hivatalos státuszának a visszaállítása Ukrajna egész területén meg kellene történjen. Ukrajna viszont Zelenszkij vezetésével továbbra sem akar lemondani hivatalosan az Oroszország által már megszállt területekről. 

A beszélgetés során az is elhangzott, hogy szemmel láthatóan az európai politikai elit egy része most arra számít, hogy az ukrajnai helyzet rendezésén túlmutatóan Donald Trump elnöksége alatt megpróbálják majd kivárni, hogy az amerikai belpolitikai helyzet miként alakul. Ha Trump elveszíti a kongresszusi többséget 2026-ban, a demokraták újra dominálhatják az amerikai külpolitikát, amely befolyásolhatja az európai stratégiákat is.