Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA dél-afrikai kutatócsoportot a Sanae IV állomásra küldték 10 hónapra. A szélsőséges időjárás szinte lehetetlenné teszi a ki- és bejutást, ez azt jelenti, hogy a kutatók kizárólag egymásra vannak utalva.

A múlt héten az egyik kutató aggasztó e-mailt küldött, amelyben leírta, hogy egy csapattársuk fizikailag bántalmazta egyik kollégájukat, és gyilkossággal fenyegetőzött. Az üzenet szerint a kutatók rettegnek a férfitól, aki az egész expedícióra veszélyt jelenthet. Az elkövetőt azzal is megvádolták, hogy szexuálisan zaklatott egy másik kutatót – írja a Daily Mail.
Az e-mailben, amelyet a dél-afrikai Sunday Times szerzett meg, a kutató így fogalmazott:
Sajnálatos módon a viselkedése olyan szintre eszkalálódott, amely rendkívül nyugtalanító. Különösen, hogy szexuálisan bántalmazta az egyik kolléganőnket. Ráadásul halálosan megfenyegette az egyik férfi kutatónkat, ami félelemmel és megfélemlítéssel teli légkört teremtett. Komolyan aggódom a saját biztonságomért is, és folyamatosan azon tűnődöm, vajon én leszek-e a következő áldozat.
Az üzenet szerzője hangsúlyozta, hogy a támadó egyre szélsőségesebb viselkedése miatt azonnali intézkedésre van szükség a kutatók védelmében.
Dél-Afrika környezetvédelmi minisztere, Dion George közölte, hogy személyesen fog beszélni az expedíció tagjaival, hogy felmérje a helyzetet.
Először egy szóváltás történt a csapatvezető és az illető között. Ezután a vita elfajult, és végül fizikai támadásig fajult. El lehet képzelni, milyen lehet ott a helyzet. Szűk térben kell együtt élniük, és az emberek ilyenkor hajlamosak az őrület határán egyensúlyozni
– mondta George.
A kutatók extrém körülmények között élnek, egy távoli, zord vidéken, ahol a hőmérséklet -23°C-ig is süllyedhet. A saját biztonságuk érdekében szinte soha nem hagyják el a bázist.
George hozzátette, hogy az Antarktiszra küldött kutatóknak szigorú pszichológiai vizsgálaton kell átesniük, hogy bizonyítsák alkalmasságukat a rendkívüli mentális terheléssel járó életkörülményekhez.

Alan Chambers, egy felfedező, aki tavaly egy 1100 kilométeres síexpedíciót hajtott végre a térségben, elmondta, hogy pszichológiai szempontból az Antarktisz rendkívül magányos hely.
Nagyon kevés az emberi vagy állati interakció, így ha egy táborban vagy kutatóközpontban vagy, akkor hat hónapon, akár egy éven keresztül ugyanazokkal az emberekkel kell együtt élned. Minden sokkal intenzívebbé válik. Minden fehér – nincs szín, nincs zaj, nincs semmi, ami normálisnak tűnne, így mindenki viselkedése, beleértve a sajátodat is, felerősödik, és az apró dolgok hirtelen óriásivá válnak
– mondta The Timesnak.
Chambers hozzátette, hogy „a kontinens magánya" jelentős hatással van az emberek viselkedésére. Szerinte mivel az ember ott „rengeteg időt tölt a saját fejében", a másokkal való kisebb konfliktusok gyorsan nagyobb problémákká fajulhatnak.