Váratlan helyről érkezett komoly figyelmeztetés a befagyasztott orosz pénzekről

Bart De Wever, belga miniszterelnök arra figyelmeztet, hogy a befagyasztott orosz vagyon Ukrajnának való átadása megrémítené a pénzügyi piacokat, és megtorlást váltana ki Moszkva részéről, mivel a lefoglalt orosz vagyon elkobzása háborús cselekménynek minősülne az EU részéről.

Az EU vezetőinek csütörtöki brüsszeli összejövetelét követően a belga kormányfő felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy az EU-ban befagyasztott orosz pénzeszközök elkobzása „rendszerszintű kockázatot jelent az egész pénzügyi világrendszerre nézve”, és megtorlást váltana ki Moszkva részéről.

Ha Európa elkobozná a csaknem 200 milliárd eurónyi, az EU-ban befagyasztott orosz vagyont, akkor az háborús cselekménynek minősülne

– mondta Bart De Wever belga miniszterelnök csütörtök késő este újságíróknak.

A Politico európai kiadásának az írása szerint Belgium számára kiemelt jelentősége van annak, hogy mi történik a befagyasztott orosz pénzvagyonnal, mivel az Euroclear, az Európában lefoglalt orosz pénzeszközök nagy részét birtokló pénzintézet Brüsszelben található.

Belgium most attól tart, hogy a befagyasztott orosz pénzek Ukrajnának való átadása az Euroclear-t több nemzetközi jogi követelésnek tenné ki az eszközök birtokosai részéről.

Nem a fantázia világában élünk. A való világban élünk, ahol ha valakitől 200 milliárd eurót veszünk el, annak következményei lesznek

– mondta De Wever, arra utalva, hogy az Euroclear az orosz pénzek elkobzása miatt a moszkvai és a nemzetközi bíróságokon is olyan hatalmas kártérítéseket követelő perekre számíthatna amelyeket elveszíthet.

De Wever arra figyelmeztette az európai vezetőket, hogy tartózkodjanak attól, hogy úgy ábrázolják a befagyasztott orosz pénzösszegeket, mintha azokat ők szabadon arra költhetnék, amire csak akarják… „mert ez nem ilyen egyszerű”.

De Wever figyelmeztetésének rendkívül nagy jelentősége van, mivel az európai országok – köztük Franciaország, az Egyesült Királyság és Spanyolország – egymással párhuzamosan és egyszerre többen is az orosz eszközök teljes elkobzását tervezik.

Tavaly a G7-országok például megállapodtak abban, hogy a befagyasztott orosz pénzek kamataiból származó nyereséget – nem pedig közvetlenül a lefoglalt pénzeszközöket – egy 50 milliárd eurós kölcsön kibocsátására fordítják majd Ukrajna számára. Ugyanakkor a hónap elején a francia törvényalkotók elfogadtak egy olyan nem kötelező erejű határozatot, amely arra szólítja fel az EU-t, hogy kobozza el a befagyasztott pénzeket, és használja fel azokat Ukrajna támogatására.