Deák Dániel: Zelenszkijék valóban békét akarnak? A háttérben komoly ellentmondás feszül

Ukrajna kedden reggel – meglehetősen ellenséges módon – a háború kitörése óta nem látott méretű dróntámadást hajtott végre Moszkva ellen. Az, hogy ezt a támadást Kijev az Egyesült Államokkal a béke érdekében folytatott tárgyalás előtt indította, azt mutatja, mintha nem lenne annyira érdekelt a tűzszüneti megállapodás létrejöttében – mondta el az Origónak adott gyorselemzésében Deák Dániel.

A XXI. Század Intézet vezető elemzője felidézte: az ukránok a keddi tárgyaláson beleegyeztek az ideiglenes, 30 napos tűzszünetbe, cserébe pedig újra kapják az Egyesült Államoktól a fegyveres támogatást, illetve a hírszerzési információkat is. 

A tűzszüneti megállapodással kapcsolatban most az oroszoknál pattog a labda: ahhoz, hogy az életbe lépjen, az ukránok után nekik is el kell azt fogadniuk. Deák Dániel azonban nem zárta ki, hogy Moszkva a keddi súlyos dróntámadásra valamilyen módon reagálni fog: 

Nem lepődnék meg, ha erre hivatkozva az oroszok nem fogadnák el a tűzszüneti megállapodást

– fogalmazott. 

Az elemző megerősítette, hogy ugyan nagyon rosszul érintette Kijevet, amikor az Egyesült Államok elzárta a hírszerzési információktól és a fegyveres támogatástól, a kedd reggeli dróntámadás mégis azt mutatja, hogy az ukránok – és Zelenszkij elnök – nem nagyon szeretnének tűzszünetet, 

hiszen hogyha abban lennének érdekeltek, hogy ez a konfliktus valóban rendeződjön, akkor nem indítottak volna a tárgyalás előtt néhány órával nagyszabású támadást Moszkva ellen”.

Deák Dániel saját Facebook oldalán öt pontba foglalta össze a keddi tárgyalás eredményét:

1. Kedden bejelentették, hogy az amerikai-ukrán tárgyalások eredményeként Ukrajna hajlandó belemenni egy 30 napos ideiglenes tűzszünetbe, ugyanakkor cserébe a katonai segélyek és a hírszerzési információk átadását kérik Amerikától. Egy ideiglenes tűzszünet mindig arra jó, hogy ezidő alatt a harcok folytatása nélkül tárgyaljanak a rendes tűzszünetről, illetve hogy előkészítsék a békemegállapodás alapjait. Ez tehát egy első lépésnek vagy próbálkozásnak tekinthető.
2. Zeleneszkijék pár órával a béketárgyalások előtt a háború kitörése óta nem látott méretű dróntámadást indítottak Moszkva ellen. Ez nem azt mutatja, hogy az ukránok komolyan gondolnák a dolgot, hiszen ha valakivel tűzszünetet akarok kötni, nem sorozom meg a tárgyalás előtt pár órával egy nagyszabású dróntámadással.
3. Oroszországnak emellett az sem tetszhet, hogy Ukrajna megkapja a katonai segélyeket, hiszen ezt azt üzenheti számukra, hogy az ideiglenes tűzszünet alatt Ukrajna rendezi a sorait, felkészül a harcok folytatására. Ugyanakkor ez fordítva is igaz, ez Oroszország számára is időt biztosítana a felkészülésre egy újabb támadáshoz.
4. Az oroszok első reakciója nem volt élből elutasító, azt jelezték, hogy a következő napokban felveszik a kapcsolatot az amerikaiakkal és tárgyalnak a tűzszüneti javaslatról. Donald Trump is jelezte, hogy ő maga is egyeztet majd Putyinnal a héten.
5. Bármi is történik, pozitív fejlemény, hogy Amerikának már nem olyan kormánya van, amely a harcok eszkalációjáért, hanem a tűzszünetért és a békéért dolgozik. Szomorú, hogy mindeközben Brüsszelben még mindig a háború támogatásával vannak elfoglalva.

Ukrajna látszólag engedett

Mint arról az Origo is beszámolt, Ukrajna a keddi tárgyalásokon elfogadta az Egyesült Államok tűzszüneti ajánlatát. Marco Rubio amerikai külügyminiszter bejelentése szerint, ha az oroszok is beleegyeznek, úgy „azonnali”, 30 napos tűzszünet jöhet létre Ukrajnában, amely meg is hosszabbítható.

A megállapodásban az is benne van: 

az USA folytatja Ukrajna fegyveres támogatását, illetve a hírszerzési információk megosztását is. 

A Moszkva elleni dróntámadásokat közben Ukrajna tulajdonképpen magára vállalta, azt közölték: 

az ukrán hadsereg drónja csapódott be a Moszkva melletti kőolajfinomítóba és az Európába kőolajat exportáló Barátság kőolajvezeték rendszeréhez tartozó Orjoli területi létesítménybe is.