Reagáltak az európai vezetők Putyin és Trump keddi béketárgyalására

Oroszország „konfrontációra készül európai demokráciákkal”, ennek érdekében kiterjesztette hadiipari termelőkapacitását – vélekedett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden a koppenhágai Dán Királyi Katonai Akadémián tartott beszédében. Olaf Scholz német kancellár fontos első lépésnek nevezte a „tartós és igazságos békéhez vezető úton” azt a felvetést, hogy Oroszország és Ukrajna lemondjon az energetikai infrastruktúra támadásáról.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban, 2025. március 11-én (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)

„Ezek a befektetések tüzelik az Ukrajna elleni háborút, párhuzamosan pedig felkészítik Oroszországot egy jövőbeli konfrontációra európai demokráciákkal” – hangoztatta von der Leyen.

Hozzátette, hogy eközben az Egyesült Államok áthelyezi külpolitikai erőfeszítéseinek hangsúlyát az indiai-csendes-óceáni térségre.

Kijelentette, hogy 2030-ig az Európai Uniónak „fel kell fegyvereznie magát és ki kell fejlesztenie a hihető elrettentést.”

„Nem tekinthetjük magától értetődőnek a biztonsági struktúrát, amelyre eddig hagyatkoztunk” – mondta Von der Leyen.

Hozzátette, hogy az uniós tagállamoknak nagyszabású projekteket kell kidolgozniuk és erősíteniük kell a hadiipari beszerzéseket illető együttműködést. 

Ezzel az EU-tagországok össze tudják hangolni a keresletet, lecsökkenthetik a kiszállítási időket, és szavatolhatják, hogy fegyverzeti rendszereik egymással kompatibilisek legyenek.

A Bizottság elnöke kiemelte azt is, hogy „a befolyási övezetek és a hatalmi vetélkedés korszaka visszatért”. Szerinte az új világrend az évtized második felére fog formát önteni. Mindemellett az EU „szorosan elkötelezett abban, hogy együttműködjön a NATO-val és az Egyesült Államokkal”.

Ha Európa el akarja kerülni a háborút, akkor Európának fel kell készülnie a háborúra” 

– hangoztatta.

Az Európai Bizottság elnöke szerint saját lábra kell állítani az európai védelmet. 

„A tagállamoknak teljességgel támaszkodni kell tudniuk az európai védelmi beszerzési láncolatokra” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte, hogy az elkövetkezendő hónapokban a bizottság ezért megbeszéléseket fog folytatni az európai hadiipari cégekkel, és terveket fog bemutatni az egyszerűsített engedélyeztetési eljárásokra vonatkozóan.

„Szükség van arra, hogy 2030-ig kiépüljön egy, az egész EU-ra kiterjedő, működőképes hálózat szárazföldi folyosókkal, repülőterekkel és kikötőkkel, ami megkönnyíti a csapatok, illetve katonai felszerelések gyors szállítását” 

– jelentette ki Ursula von der Leyen. Az EU-nak be kell fektetnie légvédelembe, lőszerekbe, rakétákba és drónrendszerekbe – sorolta, rávilágítva, hogy ezen harceszközök jelentőségét az ukrajnai háború tette világossá.

Beszélt arról is, hogy stratégiailag fontos célkitűzés, hogy 

a kijevi vezetést elég erőssé tegyék ahhoz, hogy „teljességgel megemészthetetlen legyen potenciális támadók” elrettentésére.

Emmanuel Macron francia elnök (b) és Olaf Scholz német kancellár közös sajtótájékoztatót tart Berlinben 2025. március 18-án. (Fotó: Halil Sagirkaya/ Anadolu/AFP)

Olaf Scholz: Fontos első lépés a tűzszüneti tervben

Olaf Scholz német kancellár fontos első lépésnek nevezte a tartós és igazságos békéhez vezető úton azt a felvetést, hogy Oroszország és Ukrajna 30 napig lemondjon az energetikai infrastruktúrára mérendő csapásokról.

Scholz Emmanuel Macron francia elnökkel Berlinben folytatott megbeszélését követően reagált Putyin orosz és Trump amerikai elnök telefonbeszélgetésére. A leköszönő kancellár üdvözölte a tengeren tervezett tűzszünet előkészületeit is. 

A következő lépésnek egy teljes tűzszünetnek kell lennie Ukrajna számára, mégpedig a lehető leggyorsabban” 

– jelentette ki Scholz.

Hozzátette, hogy a háború ügyében nem szabad döntést hozni az ukránok részvétele nélkül.

Macron szintén azt emelte ki, hogy megtették az első lépéseket, de szerinte a célnak továbbra is annak kell lennie, hogy ellenőrizhető, teljes körűen betartott tűzszünetet teremtsenek és megindítsák a béketárgyalásokat, amelyek lehetővé teszik az átfogó békés rendezést az ezzel együtt járó garanciákkal. „Természetesen mindez elképzelhetetlen anélkül, hogy az ukránok ne üljenek a tárgyalóasztalnál” – fűzte hozzá.