Ez várható a csütörtöki uniós csúcson

Az uniós vezetők azt remélik, hogy a Trumppal és Putyinnal való riogatás elég lesz arra, hogy belekényszerítse az uniós tagállamokat az adósságközösségbe, ezzel lerakva az Európai Egyesült Államok alapkövét– mondta el az Origónak Dornfeld László a holnap kezdődő uniós csúcs kapcsán. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint folytatódni fog az a háborús pszichózis, amely már a március 6-i rendkívüli találkozón is tort ült Európa vezetői felett. Leszögezte: a rendkívüli háborús segély és a közös hitelfelvétel ügyében komoly viták várhatók. Jogi ügyeskedésre, a szavazati jog megvonásával való fenyegetőzésre számíthatunk most is.

Dornfeld László többek között beszélt még arról is, hogy

• hogyan értékelhető Trump és Putyin egyeztetése,
• mire utal az ukránok újabb, váratlan lépése,
• miért erőltetik az uniós vezetők Ukrajna további támogatását.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden közölte, hogy Oroszország nem tart igényt Odesszára és más ukrajnai területekre, ha a béketárgyalások során többek között orosz területként ismerik el Krímet. Van arra esély, hogy elfogadják az orosz feltételeket?

Amit érdemes ezzel kapcsolatban figyelembe venni, azok a katonai realitások, nem a bejelentések. Putyin elnök könnyedén mondhat le szóban olyan területekről, amiket ő egyébként sem ellenőriz. Teheti ezt annak tudatában, hogy bemondásra senki se fogja ezüsttálcán átnyújtani neki Odessza, Harkov vagy bármely más nagyváros kulcsait. A megállapodás alapját egyértelműen az fogja képezni, hogy a háború lezárásának pillanatában ki melyik terület ellenőrzésére képes fizikailag, legfeljebb kisebb kiigazítások várhatók ezen határvonalak mentén.

Tűz ütött ki egy dél-oroszországi olajtárolóban, miután az ukránok drónokkal támadták meg az olajlétesítményt. A támadásra azután került sor, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök támogatta az energetikai infrastruktúrák elleni tűzszünetet. Mit mutat ez a támadás az ukránok szándékairól?

Fontos leszögezni, hogy amíg nincs konkrét, elfogadott megállapodás, addig a hadijog szerint nem tiltott az ilyen célpontok elleni támadás. Ukrajna esetén ez egyfajta tárgyalási pozíció is lehet, hiszen az orosz állam számára létfontosságúak az olajbevételek a háború folytatásához. 

Az ilyen akciókkal meg tudják mutatni, hogy ők is tudnak érzékeny veszteségeket okozni az oroszoknak. 

Tudjuk, hogy az elmúlt években Oroszország szisztematikusan támadta az ukrán energetikai infrastruktúrát, aminek eredményeként a nagyvárosokban nem ritkán a napi 12-14 órás áramkimaradások.

Hogyan értékelhető összességében a keddi Trump-Putyin egyeztetés, és mivel vasárnap tovább folytatódnak az amerikai-orosz tárgyalások a békéről, ott mire számíthatunk majd?

Optimistább emberek sokkal többet reméltek ettől a beszélgetéstől, de ez így is egy fontos mérföldkő és előrelépés a konfliktus lezárása felé vezető úton. A béketeremtés ugyanis nem egy egyszerű folyamat, pláne egy ilyen, évek óta húzódó háború esetén. Az, hogy ilyen sűrűn egyeztetnek a felek, azt mutatja, hogy megtalálták a közös hangot, és mindketten hasznosnak és produktívnak látják a találkozók légkörét. Ez mindenképp egy biztató jel, még ha a tényleges fegyverszünet arrébb is van valamivel. 

Egyébként, ha meg is születik egy ilyen fegyverszüneti konstrukció, semmi garancia nincs rá, hogy tartóssá is válik, hiszen ez egy törékeny állapot. Ezért is fontos az alapos előkészítés, hogy az érintettek igényei minél inkább megjelenjenek a megállapodásban.

Hogyan értékelhető az uniós vezetők reakciója az orosz-amerikai találkozóról? 

Az európai vezetők gesztus szintjén üdvözölték a fegyverszüneti javaslatot – tavaly év végén, Orbán Viktori karácsonyi javaslata kapcsán még ez sem történt meg –, de látjuk, hogy a békéről beszélni nekik olyan, mintha a fogukat húznák. Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője sem tudta levetkőzni háborúpárti álláspontját, amikor arról beszélt, hogy az egész javaslat csak egy csapda, aminek a célja, hogy megossza az európai közösséget. Ő továbbra is az Ukrajnának szánt katonai támogatás erősítését hangsúlyozta. Macron francia elnök és Scholz német kancellár közös sajtótájékoztatón beszéltek arról, hogy a békefolyamatba Ukrajnát is be kell vonni. Ez előbb-utóbb meg fog történni, de az EU vezetői – saját hibájukból – így sem számíthatnak arra, hogy a véleményükre bárki kíváncsi lesz.

Mi várható a holnapi uniós csúcson?

Folytatódni fog az a háborús pszichózis, amely már a március 6-i rendkívüli találkozón is tort ült Európa vezetői felett. Az Európai Tanács maga erősíti meg azt, hogy az elmúlt három évben 138 milliárd eurót (a hétéves költségvetés tíz százalékát!) költötte az EU a konfliktus folytatásának támogatására. 

Ukrajna az idei évben 30 milliárd euróra számíthat a korábbi megállapodások szerint, és a korábban említette Kaja Kallas ezt szeretné még egy 20 milliárd eurós egyszeri pénzcsomaggal megtoldani.

Volodimir Zelenszkij az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozóján az Európai Tanács brüsszeli épületében március 6-án. Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys

Mindez és a tervezett európai védelmi kapacitásnövelés hatalmas pénzügyi terhet ró a tagállamokra, akik az elmúlt évek elhibázott uniós politikái miatt nincsenek olyan gazdasági helyzetben, hogy ezt kigazdálkodják. Ezért óriási léptékű közös hitelfelvételt tervez a Von der Leyen-bizottság, amelyben nemcsak rossz tapasztalataink vannak, de elvi szempontból sem lenne kívánatos. A Politico már „hamiltoni pillanatról” beszél a közös eladósodás kapcsán, hiszen ennek a tényezőnek évszázadokkal korábban óriási szerepe volt az Amerikai Egyesült Államok föderatív állammá alakulásában. 

Most azt remélik, hogy a Trumppal és Putyinnal való riogatás elég lesz arra, hogy belekényszerítse a tagállamokat az adósságközösségbe, ezzel lerakva az Európai Egyesült Államok alapkövét.

Orbán Viktor miniszterelnök
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Mondhatjuk, hogy az csúcs sokáig tarthat majd, hiszen Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök is vétót helyezett kilátásba Ukrajna ügyében? Ön mire számít?

Fico esetén sokat halhattunk már ígérgetéseket, fogadkozásokat, tetteket már kevésbé. Az viszont bizonyos, hogy a magyar miniszterelnök tartja magát a szavához, mint tette azt korábban mindig. Így aztán 

a rendkívüli háborús segély és a közös hitelfelvétel ügyében komoly viták várhatók. Az európai védelem kérdése alapvetően összeegyeztethető a magyar nemzeti érdekekkel, de ez nem lesz egyszerű küzdelem. 

Persze, mint azt a brüsszeli bürokratáktól megszokhattuk, ha nem megy szép szóval, megpróbálják majd erővel, vagy valamilyen kerülőúton. Jogi ügyeskedésre, a szavazati jog megvonásával való fenyegetőzésre alighanem számíthatunk most is. A lényegen azonban mindez aligha változtat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK