Itt az újabb bizonyíték: minél gyorsabban felvennék az EU-ba Ukrajnát

Hat európai uniós ország levélben arra kéri az Európai Bizottságot, hogy gyorsítsa fel Ukrajna uniós csatlakozási folyamatát, és lehetőleg 2030 előtt lépjen be az EU-ba Kijev. Mint ismert, az ukrán csatlakozás tönkretenné a magyar és az uniós gazdaságot is. A magyarok véleménynyilvánító szavazáson dönthetnek az ukrán uniós tagságról.

Az Európai Uniónak sürgősen világos ütemtervet kell kidolgoznia Ukrajna számára ahhoz, hogy az ország teljes jogú uniós taggá válhasson - hívta fel a figyelmet fél tucat ország.

A Politico birtokába került közös levélben Svédország, Finnország, Dánia, Lettország, Litvánia és Észtország vezető diplomatái felszólították Brüsszelt, hogy készítsen „konkrét javaslatokat arra vonatkozóan, hogyan lehetne határozottan előmozdítani Ukrajna csatlakozási folyamatát”. „Megerősítve Ukrajna teljes és egyértelmű elkötelezettségét az uniós tagság perspektívája mellett, a csatlakozási folyamat felgyorsítására szólítunk fel” - áll a levélben. „Eljött az ideje az ezzel kapcsolatos ambiciózus és hatékony döntéseknek”.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábban nyilvánosan felvetette, hogy Ukrajna 2030-ig csatlakozhat a blokkhoz, az aláírók most azt szeretnék, ha ez valóban megtörténne.

Ukrajna figyelemre méltó reformelőmenetelt mutatott - most itt az ideje, hogy mozgósítsuk az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy segítsük Ukrajnát abban, hogy ez megtörténjen -

 olvasható a levélben. A levél ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a bővítési folyamatnak „kiszámíthatónak és saját érdemeire alapozottnak” kell lennie, míg „az unió általános stratégiai érdekeivel ellentétes kétoldalú kérdéseket nem szabad az előrehaladás megakadályozására felhasználni, hanem azokat jóhiszemű párbeszéd útján kell megoldani”.

A továbblépéshez stratégiai vízióra és gyakorlati megközelítésre van szükség. Felkérjük a bizottságot, hogy nyújtson be konkrét javaslatokat Ukrajna csatlakozási folyamatának határozott előmozdítására - olvasható a levélben. 

Orbán Viktor: Ehhez egyhangú döntés kell

Mint arról az Origo korábban többször beszámolt, ha Ukrajna a jelenlegi költségvetési szabályok mellett csatlakozna az Európai Unióhoz, úgy 186 milliárd euróra lenne jogosult a közösség költségvetéséből egy kiszivárgott számítás szerint. Ez Magyarországot is nagyon súlyosan érintené, sőt lehet semmilyen támogatást sem kapnánk.

Ukrajna esetleges Európai Unióhoz való csatlakozásról Orbán Viktor miniszterelnök már többször elmondta a magyar kormány álláspontját. Még idei januári pozsonyi látogatása során jegyezte meg, hogy akármit is mond Brüsszel, hogy hogy lesz majd Ukrajna tagja az Európai Uniónak, ahhoz egyhangú döntés kell. 

Ukrajna jót akar magának, akkor rendezze a viszonyát Szlovákiával és Magyarországgal, adja meg a tiszteletet, viselkedjen úgy, ahogy egy európai uniós tagjelöltnek viselkednie kell –

 tette hozzá.

Orbán Viktor nemhiába beszélt Ukrajna csatlakozása kapcsán sokszor a kételyeiről, mivel az jelentős pénzügyi kihívást is jelentene az EU számára. 

Ha Ukrajna ma az EU tagjává válna, rögtön az uniós források legnagyobb kedvezményezettjévé lépne elő,

évente mintegy 19 milliárd eurót kapva a közösségtől. A német Institut der deutschen Wirtschaft (IW) intézet is hasonló, évi 18–27 milliárd euró közötti összeggel számol Ukrajna esetében. Az Európai Tanács titkársága pedig korábban 26 milliárd eurós összegre jutott elemzése során.

Az EU gazdag államainak emiatt mélyen bele is kellene nyúlnia a zsebeikbe: Németországnak is húsz százalékkal növelnie kellene a befizetéseit.

A tanulmány szerzője, Michael Emerson szerint vannak spekulációk arról, hogy mibe kerülne Ukrajna EU-tagsága, például az is terjed, hogy Ukrajna belépésével az eddigi kelet-európai EU-tagok a kifizetések kedvezményezettjei helyett onnantól nettó befizetőkké válnának. 

Összességében tehát Ukrajna csatlakozása óriási pénzügyi terhet jelentene. Ukrajna felvétele egyet jelentene az Európai Unió eladósításával, aminek az árát minden európai ember fizetné meg – így a magyarok is.

Az EP baloldali többsége 200 milliárdot venne el a magyaroktól 

Brüsszel egyébként már eddig is 135 milliárd euró támogatást fizetett Ukrajnának.

 Most azt követeli, hogy minden uniós tagállam a GDP-je 0,25 százalékát adja Ukrajnának. 

Ez Magyarország esetében minden évben 200 milliárd forintot jelentene. Ez értelemszerűen Ukrajna csatlakozásával a sokszorosára nőne. Az utóbbi tervekről szóló dokumentumot még tavaly novemberben fogadta el az Európai Parlament baloldali többsége. 

Az elfogadott tervezet legjelentősebb pontjai közé tartozik a

• 13. pont, amely szorgalmazza, hogy az uniós tagállamok még több fegyvert küldjenek Ukrajnának, illetve állást foglal amellett, hogy minden uniós tagállamnak évente legalább a GDP-je 0,25 százalékának megfelelő katonai támogatást kellene nyújtania Ukrajnának. 
• 14. pont, amely szerint a szankciókat kiterjesztenék a gázra és az atomenergiára is, amely súlyosan érintené Magyarország energiabiztonságát. „Szorgalmazza az orosz fosszilis tüzelőanyagok és cseppfolyósított földgáz EU-ba történő behozatalára vonatkozó teljes embargó bevezetését (…) meg kell szüntetni az Oroszországgal az atomenergia-ágazatban folytatott együttműködést.” Erre vonatkozó rész található a 16. pontban is, amely „felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy aktívan járuljanak hozzá a szankciók egységességének fenntartásához, és mielőbb fogadják el a 15. szankciócsomagot”.
• 16. pont, eszerint felszólítja a tagállamokat, hogy gyakoroljanak nyomást Magyarországra, hogy az ne blokkolja az Európai Békekeretet, és az újonnan létrehozott, Ukrajnát támogató alapot. „Sürgeti a tagállamokat, hogy aktívan gyakoroljanak nyomást a magyar kormányra, hogy vessen véget az Európai Békekeret felelőtlen blokkolásának.”

Az Európai Parlament baloldali többésge 200 milliárd forintot venne el évente Magyarországtól
Photo by ROMEO BOETZLE / AFP)

Nem lenne több felzárkózási forrás

Az ukrán csatlakozással megszűnnének az uniós felzárkóztatási támogatások, minden pénz Ukrajnának jutna. Mindezt alátámasztja, ha Ukrajna a jelenlegi költségvetési szabályok mellett csatlakozna az Európai Unióhoz, úgy 186 milliárd euróra lenne jogosult a közösség költségvetéséből egy kiszivárgott számítás szerint. 

Az ukrán csatlakozás több jelenlegi tagot is nettó befizetővé tenne, csatlakozásuk óta először.

A számítások során nemcsak Ukrajna, hanem kilenc lehetséges tagállam felvételének pénzügyi következményeit elemezték a 2021–2027-es költségvetési ciklus szabályait alapul véve. Ezeket Ukrajna mellett a Nyugat-Balkán államaira, Georgiára és Moldovára is alkalmazták. 

A kilenc ország együttesen 256,8 milliárd euróra lenne jogosult, és a jelenlegi tagoknak jutó agrártámogatások ötödével csökkennének.

Az Európai Tanács számára készített tanulmány szerint minden jelenlegi tagnak többet kellene befizetnie és kevesebb forráshoz jutna a bővítés esetén és számos jelenlegi nettó haszonélvezőből nettó befizető válna.

A kilenc új tag 21 százalékkal 1470 milliárd euróra növelné az uniós költségvetést, ami a 36 ország kibocsátásának 1,4 százalékát jelenti. 

A bővítés jelentősen növelné az eddigi nagy befizetők, mint Németország és Franciaország terheit, ezért átmeneti időszakra és biztosítékra van szükség – derül ki a Financial Times birtokába került tanulmányból.

A jelenlegi szabályok szerint Ukrajnának a kohéziós alapokból 61 milliárd euró jutna Kijevnek, miközben Csehország, Észtország, Litvánia, Szlovénia, Ciprus és Málta már nem lenne jogosult ezekre a támogatásokra. Egyes számítások szerint Magyarország is ebbe a körbe csúszna egy esetleges ukrán csatlakozás esetén.

Így néz ki szavazólap, amellyel dönthetünk Ukrajna uniós tagságáról

A kormány hivatalos Facebook-oldalán megjelent bejegyzésben megtekinthető, hogyan néz ki az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló véleménynyilvánító szavazás szavazólapja. Mint a bejegyzésből kiderül, a szavazólapot biztonsági papírra nyomtatják, ami megakadályozza, hogy visszaélés történhessen. A szavazólapokat nem lehet fénymásolni, sokszorosítani, és egy szigorú ellenőrzési folyamat keretében, közjegyző jelenlétében fogják összesíteni. 

Ukrajna nem válhat az Európai Unió tagjává a magyarok beleegyezése nélkül, itt a tagállamoknak vétójoga van”

– áll a bejegyzésben.

„Egy új eszköz a véleménynyilvánító szavazás Ukrajna EU-s tagságáról; a szavazólapot biztonsági papírra nyomtatják, ami megakadályozza, hogy visszaélés történhessen” – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Hidvéghi Balázs közlése szerint a szavazólapokat nem lehet fénymásolni, sokszorosítani, és egy szigorú ellenőrzési folyamat keretében fogják összesíteni azokat.

Miként az Origo az államtitkár közlése alapján arról beszámolt, a postázást április közepén indítják, május végéig valamennyi Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgár megkapja a szavazólapot, amelyet egy ingyenes válaszborítékban, postán juttathat vissza a kormány részére.