Konzerv, palackozott víz, gyufa – 72 órás túlélőkészlet összeállítását javasolják az EU lakosainak

Az EU lakosságának azt tanácsolják, hogy 72 órára elegendő élelmet, vizet és alapvető holmikat halmozzanak fel, hogy fokozzák felkészültségüket egy esetleges katasztrofális árvízre, tűzre, járványra és/vagy katonai támadásra.

Az Európai Bizottság a felkészülési stratégiáját felvázolva azt mondta, hogy ösztönözni kívánja a polgárokat, hogy tegyenek „proaktív intézkedéseket a válságokra való felkészülés érdekében, mint például a háztartási vészhelyzeti tervek kidolgozása és az alapvető készletek felhalmozása”.

A stratégiát részben a németországi és a skandináv országok tervei ihlették, amelyek nyilvános tájékoztató füzeteket terjesztettek és olyan alkalmazásokat dolgoztak ki, amelyek tanácsot adnak az embereknek, mit tegyenek katonai támadás vagy más válság esetén.

„72 órás vészhelyzeti önellátást javasolunk” – mondta újságíróknak Hadja Lahbib, az Európai Bizottság készültségi és válságkezelési biztosa. Arra a kérdésre, hogy a polgároknak mit kell felhalmozniuk, a közösségi médiában található videóra hivatkozott, amelyben egy sürgősségi táskát mutat be. 

Today, the EU launches its new #Preparedness Strategy.

“Ready for anything” — this must be our new European way of life. Our motto and #hashtag. pic.twitter.com/fA1z8ZvMDA

— Hadja Lahbib (@hadjalahbib) March 26, 2025

A videóban a vészhelyzeti készleteiről beszél, beleértve a vízálló burkolatú személyazonosító okmányokat, konzerveket, palackozott vizet, gyufát, egy svájci kést, készpénzt, játékkártyákat, gyógyszereket és egy kis rádiót.

Ezek persze nem elegendőek egy 72 órás túlélőcsomaghoz, de jó kiindulási alapot adhatnak. 

Az unió azt szeretné, ha az emberek tudatosan felkészülnének egy potenciális vészhelyzetre, legyen az extrém időjárás, járvány, számítógépes támadás, terroresemény vagy katonai invázió

– áll a stratégiában.

A bizottság emellett egy egész Európára kiterjedő felkészültségi napot szorgalmaz a figyelemfelkeltés érdekében;

a téma iskolai tantervekbe való felvételére; valamint az EU „készletezési stratégiájára”, amely biztosítja a megfelelő nyersanyag-, menedék-, generátor-, valamint „potenciálisan” élelmiszer- és vízellátást.

A tervek valószínűleg vegyes reakciót váltanak ki az EU-tagállamokból, amelyek különböző módon érzékelik a fenyegetéseket. Az észak-európai országok élen járnak a vészhelyzeti tervezésben. 

A svéd hatóságok azt javasolják, hogy az emberek tartsanak otthon megfelelő mennyiségű vizet, energiadús élelmiszert, takarókat, alternatív fűtést, valamint elemes rádiót.

Norvégia azt tanácsolja az állampolgárainak, hogy nukleáris baleset esetére készletezzenek be nem létfontosságú gyógyszerekből, beleértve a jódtablettákat is. A német háztartásokat arra ösztönözték, hogy saját pincéiket, garázsaikat vagy raktárhelyiségeiket alakítsák át bunkerként való használatra, míg a házépítőknek törvényi kötelezettségük lesz, hogy biztonságos menedéket építsenek be az új otthonokba – ahogy azt Lengyelország már megtette.

Roxana Mînzatu, a bizottság alelnöke szerint szó sincs rémhírkeltésről, a felkészülést egy balesetbiztosítás megkötéséhez hasonlította: „Az emberekben benne van a „velünk ez nem fog megtörténni” érzés, annak ellenére, hogy szinte bárki kerülhet katasztrofális helyzetbe például egy erdőtűz vagy áradások következtében" – mondta. 

Hadja Lahbib, az Európai Bizottság készültségi és válságkezelési biztosa szerint a tagállamoknak kell meghatározniuk, mire van szükségük „a geopolitikai és geostratégiai helyzetük alapján” - írja a The Guardian.