A Kreml bejelentette: Oroszország nem akar átmeneti tűzszünetet

Ahogyan várható volt, Oroszország nem fogadja el az átmeneti tűzszünet feltételeit, mivel Moszkva egy tartós megoldásban érdekelt.

Jurij Usakov, az orosz elnök tanácsadója a Rosszija-1 tévécsatornán jelentette be, hogy Oroszország nem akar átmeneti tűzszünetet, a háború hosszú távú rendezésében érdekeltek. 

Abban hiszünk, hogy a hosszú távú békemegállapodás a cél, ezért dolgozunk. Ennek egy olyan megállapodásnak kell lennie, amely Oroszország érdekeit is figyelembe veszi, beleértve az általunk már jelzett aggályokat" - mondta.

Kijelentette, hogy megbeszélést folytatott Mike Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval, akivel ismertette Oroszország álláspontját. Ekkor közölte, hogy Moszkva álláspontja szerint egy ideiglenes tűzszünet a jelen helyzetben csak arra jó, hogy az ukrán hadsereg újraszerveződjön. 

Usakov kijelentése közel sem mondható véglegesnek, hiszen  Steve Witkoff néhány órája érkezett Moszkvába. A Közel-Keletért felelős különleges megbízott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyal majd csütörtök este. Az viszont egyértelmű, hogy az amerikaiak által kínált feltételek egyelőre nem elegendőek. Nem kizárható, hogy a nap folyamán, zárt ajtók mögött egy előnyösebb ajánlatot is kapnak majd az oroszok.

Az Origo tegnap készített interjút Fjodor Lukjanovval, a Valdai Vitaklub tudományos igazgatójával, egyetemi professzorral és a Russia in Global Affairs főszerkesztőjével. aki már akkor jelezte, hogy nem tarthatja elképzelhetőnek a tűzszünet létrejöttét a jelenlegi formában. 

„Az orosz oldalon tett korábbi összes nyilatkozat - beleértve Putyin megszólalásait is - azt hangoztatta, hogy Moszkva nem érdekelt a tűzszünetben, hanem egy átfogó megoldást keresnek. Ez utóbbi nemcsak a harcok leállítására vonatkozik, hanem arra is, hogy egy teljesen új biztonsági struktúra jöjjön létre Európában" - mondta a szakértő.

Lukjanov szerint a tárgyalásokat nem az oroszok által elfoglalt területek sorsa határozza meg, hanem az Oroszország által érzékelt biztonságpolitikai fenyegetések. Ezek között említhetjük a NATO keleti irányba történő terjeszkedését, illetve Ukrajna felfegyverzését is. Úgy gondolja, hogy a tartós békéhez valamilyen formában meg kell valósulnia azoknak a feltételeknek, amelyeket Moszkva már a nyugati és az ukrán felek miatt félbeszakadt isztambuli tárgyalásokon bemutatott. 

Az orosz-amerikai tárgyalásokon nem az fogja leginkább foglalkoztatni a feleket, hogy pontosan hol húzzák meg a határt Ukrajna és Oroszország között, hanem ennél sokkal tágabb és fontosabb témákat érintenek majd. Moszkva számára az egyik ilyen Ukrajna semleges státuszának kiharcolása, valamint megakadályozni, hogy Ukrajna bármilyen biztonságpolitikai kockázatot jelentsen Moszkvára nézve, de ide lehet sorolni a NATO terjeszkedésének megállítását is" - mondta.

Eközben a Vazsnie Istorii nevű orosz oknyomozó oldal arról ír, hogy megbeszélések kezdődtek az Egyesült Államok, Oroszország és Németország között a Barátság kőolajvezetéken történő olajszállítás visszaállításáról, ez pedig kulcsfontosságú lehet ahhoz, hogy egy hosszabb távon működő békemegállapodást lehessen kötni. Moszkva számára ugyanis lényeges szempont, hogy a Nyugat enyhítsen a szankciókon, bár arra ők sem számítanak, hogy minden oroszellenes szankciót törölnek. 

Ezzel kapcsolatban Lukjanov az Origónak adott interjújában így nyilatkozott:

Fontos lesz megmutatni, hogy legalább a szankciók egy része eltörölhető. Nem hiszek abban, hogy bárkinek illúziója lenne az összes szankciók vagy azok jelentős hányadának feloldásával kapcsolatban. De demonstrálni kell, hogy néhányat fel lehet oldani, az orosz vállalatok előtt ismét megnyitni a piacokat".

Erős tárgyalási pozíciót adhat Vlagyimir Putyinnak, hogy a fronton is sikereket érnek el az orosz csapatok. Nem lehet véletlen, hogy a kurszki térségben éppen az ukrán-amerikai tárgyalások környékén kezdődtek meg jelentős katonai műveletek, ahogyan az sem, hogy az orosz védelmi minisztérium éppen ma jelentette be, hogy Szudzsát visszafoglalták az ukránoktól. Az ukrán hadsereggel kapcsolatban pedig az derült ki, hogy teljesen kifogyhattak az ATACMS-rakétákból.

Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök csütörtökön, még az amerikai-orosz egyeztetéseket megelőzően látogatta meg Vlagyimir Putyint. Lukasenko szerint kiépítették az Oresnyik közepes hatótávú ballisztikus rakéták használatára készült rendszereket, az orosz elnök azonban még nem bocsájtotta országa rendelkezésére a rakétákat. Ennek a béketárgyalások során lehet kiemelt jelentősége, mivel Putyin alkut ajánlhat az Egyesült Államoknak: az oroszok nem telepítenek Oresnyik típusú rakétákat Fehéroroszországba, az amerikaiak pedig nem telepítenek modern rakétarendszereket Európában.