Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA Dnyeper folyón található Nova Kahovka-i víztározó gátjának 2023-as felrobbantása olyan mértékű környezeti katasztrófához vezethet, amely csak a csernobili atomkatasztrófához hasonlítható – derül ki egy friss nemzetközi tanulmányból.
A Délkelet-Ukrajnában található Nova Kahovka-i víztározó medrében mintegy 83 ezer tonna nehézfémet tartalmazó üledék keletkezett, amikor 2023. június 4-én, vélhetően az ukrán hadsereg különleges egységei felrobbantották – állapították meg a kutatók.
Zaporizzsja és így a víztározó környéke akkor már az orosz hadsereg ellenőrzése alatt állt.
A tudósok szerint
rendkívül mérgező nehézfémek – többek között ólom, kadmium és nikkel – szabadult fel, illetve került az ivóvízhálózatba a víztározó lecsapolása során
– számolt be a The Guardian.
A víztározó medrében felgyülemlett szennyező anyagok az esőzés hatására a környező folyókba szivárognak, ami veszélyezteti az emberek és az állatok egészségét is. Mindez ráadásul egy olyan régióban, ahol a Dnyeper és más folyók vizét az emberek közvetlen módon is isszák, ellensúlyozva a helyi vízvezeték-hálózatok hiányosságait – írja a The Guardian.
„Tájidegen” élővilág foglalja vissza a Dnyepert
A kutatók a helyszíni mérések adatait összevetették a távérzékeléssel (műholdak segítségével) gyűjtött adatokkal, valamint hidrológiai modellekkel, hogy feltérképezzék a gát lerombolásának környezeti hatásait. Becsléseik szerint
a tározóból a környező településekre ömlő, azokat elárasztó víz elpusztította az árterületi rágcsálók 20–30 százalékát, valamint a teljes halivadék-állományt.
A kutatók szerint a gát felrobbantását követő első héten naponta 9–17 ezer tonna fitoplankton keletkezett, ami fokozta a víz zavarosságát. Mindez becslések szerint 10 ezer tonna makroméretű gerinctelen állat pusztulásához vezetett.
A tanulmányban bemutatott eredeti élővilág ellentétben áll a gátszakadás óta visszatért élővilággal.
A fűzfák és fekete nyárfák mára újra benőtték a területet, a vaddisznók és más állatok pedig visszatelepedtek az emberektől mentes területekre. A Dnyeperben évtizedek óta nem látott halfajok, például a tokhal vagy a heringek is megjelentek.
A kutatók arra számítanak, hogy a terület öt éven belül eléri a biodiverzitás olyan szintjét, amely egy nem duzzasztógáti ökoszisztéma 80 százalékának felel meg.
Ez azt jelenti, hogy a folyó a saját útját fogja járni, de nem úgy, ahogy eddig ismertük a Dnyeper élővilágát”
– mondta Olekszandra Sumilova, a kutatás vezetője.
