A Háttér Társaság által indított per kapcsán nemrég az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy ha valaki az adatvédelmi rendelet részét képző helyesbítési jog keretében azt kéri, hogy „helyesbítsék” a nemét férfiról nőre, vagy fordítva, akkor azt nem lehet megtagadni.
A történet minden szempontból egy »igazi sorosista« tündérmese, melyben a migráció, a genderlobbi és a transznacionalizmus egyszerre jelenik meg
– hangsúlyozza az AK.
A szervezet egy iráni nő példáját mutatja be, aki 2014-ben menekültstátuszért folyamodott Magyarországon. A magyar hatóságok biztosították számára a menedékjogot, „azaz befogadtuk, mert az üldöztetéstől való félelme megalapozott volt”.
A nő 2022-ben – kereken 8 évvel azután, hogy Magyarország védelmet adott neki – pert indított az állam ellen, arra hivatkozva, hogy
ő igazából nem is nő, hanem férfi, és az uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) szerinti helyesbítéshez való jogból következően a magyar állam köteles az okmányaiban „kijavítani” a „rosszul írt” nemét nőről férfira.
Az EU Bírósága helyt adott a kérelemnek
Az ügy az Európai Unió Bíróságán landolt, amely nem meglepő módon megint pont a brüsszeli bürokraták szája íze szerint döntött:
„Ha az érintett kéri, át kell írni a nemét.”
Újabb esetet láthatunk tehát, amikor az EU Bírósága keveri a szezont a fazonnal, és össze nem függő jogi rendelkezések összekapcsolásával, ideológiák mentén próbál beleszólni egy nyilvánvalóan tagállami hatáskörbe tartozó ügybe. Hasonló kísérleteket látunk például az azonos neműek házassága kapcsán is, mely egyértelműen a nemzeti parlamentekhez tartozó kérdés, de a szabad mozgáshoz fűződő jogra hivatkozva próbálják elismertetni mindenhol.
A progresszív hálózatok nem nyugszanak, mindenáron rá akarják erőltetni valóságtagadó ideológiájukat a magyarokra. Ezért is szükség van az Alaptörvény módosítására, mely biztosítja, hogy gyermekeink érdekében a szuverenitásunkat a genderpropagandával szemben is megvédhessük
– szögezik le az Alapjogokért Központ közleményében.