Spanyolországban találták meg Nyugat-Európa legősibb emberi arcának csontmaradványait

A kutatók szerint a maradványok egy kihalt emberfaj felnőtt egyedétől származnak, aki 1,1–1,4 millió évvel ezelőtt élt.

Egy Spanyolországban felfedezett ősi barlangban előkerült csonttöredékek egy Nyugat-Európában valaha talált legősibb emberi arc maradványai lehetnek – állítják kutatók.

Scientists in Spain have excavated fossilized facial bones dating back roughly 1.4 million years — the discovery makes the adult, nicknamed "Pink", the oldest face in Western Europe. https://t.co/RXVJ4myEZk pic.twitter.com/zQkcnO7mmY

— DW News (@dwnews) March 13, 2025

A kövületté vált maradványok a bal orcacsontot és a felső állkapcsot foglalják magukban, és egy kihalt emberi faj felnőtt egyedétől származnak, aki az Ibériai-félszigeten élt és halt meg az alsó pleisztocén időszakban, amikor a barlangot sűrű erdőségek, folyók és patakok szabdalták.

Ez a felfedezés egy új szereplőt vezet be az európai emberi evolúció történetébe

– mondta Rosa Huguet, a katalóniai Rovira i Virgili Egyetem kutatója, aki részt vett a maradványok feltárásában az Atapuerca melletti Sima del Elefante (Elefántgödör) barlangban.

Az eddigi leletek alapján az első emberek legalább 1,8 millió évvel ezelőtt érkeztek Eurázsiába Afrikából, ahogy azt az öreg koponyák bizonyítják, amelyeket a grúziai Dmanisiben találtak. Ezeket a koponyákat a Homo erectus fajhoz sorolják, amely az első olyan emberelőd volt, amely elhagyta az afrikai kontinenst.

Nyugat-Európában a legkorábbi emberi maradványokat – 1,1–1,2 millió éves állkapocstöredékeket és fogakat – eddig is a Sima del Elefante barlangban tárták fel. A közelben lévő Gran Dolina barlangban 800 000 éves emberi fosszíliákat is találtak, amelyeket egyes kutatók külön fajként azonosítottak, és Homo antecessor (korai ember) néven emlegetnek.

A fragmentary bone from a Spanish cave is the oldest human face ever found in western Europe. https://t.co/B2FSSHSx8N

— New Scientist (@newscientist) March 12, 2025

A Nature folyóiratban publikált tanulmány szerint az újonnan felfedezett maradványok primitívebbek, mint a Homo antecessor, ám hasonlóságot mutatnak a Homo erectus fajjal. Mivel a kutatók még bizonytalanok a pontos besorolásban, a fosszília faját ideiglenesen Homo affinis erectus-ként nevezték el, ezzel utalva a közeli rokonságra a korábbi emberfajjal.

A lelet egy becenevet is kapott: a kutatók „Pink”-nek keresztelték el Pink Floyd után, mivel az együttes The Dark Side of the Moon című albuma spanyolul La cara oculta de la lunaként ismert, ahol a „cara oculta” jelentése „rejtett arc”.

María Martinón-Torres, a burgosi Emberi Evolúciós Kutatóközpont igazgatója szerint Pink laposabb orrcsonttal rendelkezett, mint a Homo antecessor, amely arcvonásaiban jobban hasonlít a modern emberre, a Homo sapiens-re.

Chris Stringer, a Londoni Természettudományi Múzeum emberi evolúcióval foglalkozó kutatásvezetője szerint a fosszília „rendkívül fontos lelet”. Stringer és kollégái korábban felfedeztek egy extrém lehűlési időszakot körülbelül 1,1 millió évvel ezelőtt, amely miatt az első emberek elhagyhatták Nyugat-Európát. Ez megmagyarázhatja, miért tűnt fel egy másik embercsoport később a Sima del Elefante barlangban.

Bone fragments of oldest known human face in western Europe found in Spain https://t.co/1cef0FnBLd
Remains are of an adult member of an extinct species who lived up to 1.4m years ago, researchers say

Bone fragments unearthed at an ancient cave in Spain… https://t.co/jTQIHv3qkq

— The Protector (@The_Protect0r_) March 12, 2025

A barlang feltárásai azt sugallják, hogy több mint 1,1 millió évvel ezelőtt dús rétek és erdőségek borították a tájat, tölgyek, fenyők, borókák és mogyorófák terjedtek el a vidéken. A folyók és patakok vonzották az állatvilágot, például vízipockokat, szarvasokat és bölényeket. A feltárások során kőszerszámokat és állatcsontokat is találtak, amelyeken vágásnyomok utalnak a húsfeldolgozásra – írja a The Guardian.

A kutatók egy további érdekességet is felfedeztek: Pink fogán egy hosszanti barázdát találtak, amely valószínűleg egy kezdetleges fogpiszkáló használatából eredhetett.

„Ez egy újabb lépés az első európai emberek megértéséhez” – mondta José María Bermúdez de Castro, az Atapuerca Projekt társigazgatója. 

Most már tudjuk, hogy ez az első emberfaj az Homo erectus fajhoz hasonló külső jegyekkel rendelkezett, ugyanakkor egyedi jellemvonásokat is mutatott. Ahhoz azonban, hogy végleges következtetéseket vonhassunk le erről a fajról, további fosszíliákat kellene találni az ugyanezen időszakból származó lelőhelyeken.