Kedd estére eldől Ukrajna sorsa? „A Zelenszkij-féle koncepció egész egyszerűen nevetséges”

Ha kedden az oroszok és az amerikaiak megállapodnak, az azt jelenti, hogy Ukrajna és Nyugat-Európa feje felett teszik ezt, ugyanúgy, ahogyan a hidegháború korában történt – mondta el az Origónak adott interjúban Nógrádi György azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök beszélni fognak egymással. A biztonságpolitikai szakértő szerint Ukrajna ügye csak egy téma lesz a sok egyéb más téma között, ugyanakkor sok minden eldőlhet. Mutatjuk a részleteket!

Nógrádi György többek között arról is beszélt, hogy

• Ukrajna mindenképpen be akarja vonni a tárgyalásokba Európát, mert döntő mértékben támogatják az országot.
• a 30 napos fegyverszünet kapcsán, amelyről jelenleg szó van, az oroszok feltétele az, hogy Ukrajna ne kapjon újabb fegyvereket, de jó pár európai ország, így a baltiak, a skandinávok naponta küldenek újabb fegyverszállítmányt Ukrajnába.
• az amerikaiak az oroszokkal meg akarnak állapodni, Nyugat-Európa viszont nem akarja ugyanezt.

– Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy kedden tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború lezárásának lehetőségéről. Mi várható?
– Elöljáróban el kell mondani, hogy mind a három fél – ukrán, orosz, amerikai – más koncepcióval megy neki a tárgyalásoknak. Az egész eddigi ukrán hozzáállás ez idáig azt mutatta, hogy Zelenszkij ukrán elnök továbbra is hirdeti az úgynevezett győzelmi tervét, ami azt jelenti, hogy igényt tart valamennyi oroszok által elfoglalt területre – ez utópia –, követeli a Krímet, követel több mint 700 milliárd eurós jóvátételt az oroszoktól, és Ukrajna NATO-tagságát. Ezek a feltételek lehetetlenek, és nem véletlen az sem, hogy Donald Trump amerikai elnökkel összeveszett. Az a stratégia, amit Zelenszkij eddig mindenütt hirdetett, hogy elmegy egy adott helyre, megköszöni, amit eddig kapott, és követeli az újabb dolgokat, ez Trumpnál nem jött be.

Nyilvánvaló az, hogy az orosz-amerikai tárgyalások nemcsak Ukrajnáról szólnak, hanem itt tárgyalnak többek között Szíriáról is. Néhány nappal ezelőtt a szír helyzetről közös orosz-amerikai határozati javaslatot nyújtottak be az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé. Az iráni helyzetnél az oroszok közvetítenek a rendkívül rosszá vált amerikai-iráni viszályban. Az amerikai stratégia célja továbbra is Oroszország szembeállítása a Kínai Népköztársasággal részint a tajvani, részint általában a kínai ügyek kapcsán. Tehát nagyon sok mindent fognak tárgyalni kedden, így például a Száhel-övezet is szóba kerül majd. Ebben a térségben zajlik most a világon elkövetett terrorcselekmények ötven százaléka. De ott van az is, hogy a gázai térségben az amerikaiak továbbra is ki akarják telepíteni a lakosságot. Az elmúlt 24 órában Szudán és Szomália nemet mondtak arra, hogy befogadják az ott élő másfél-kétmillió palesztint. Tehát összességében elmondható, hogy a keddi orosz-amerikai tárgyalások egyik témája Ukrajna.

Annyit látni kell, hogy Ukrajna mindenképpen be akarja vonni a tárgyalásokba Európát, mert Európa ma döntő mértékben támogatja az országot. A 30 napos fegyverszünet kapcsán, amelyről jelenleg szó van, az oroszok feltétele az, hogy Ukrajna ne kapjon újabb fegyvereket, de jó pár európai ország, így a baltiak, a skandinávok naponta küldenek újabb fegyverszállítmányt Ukrajnába.

Az orosz elképzelés pedig az, hogy fegyverszünet akkor lehetséges, ha utána béke lesz. Trump most azt kérte Putyintól, hogy hagyja életben a kurszki térségben lévő ukrán katonákat. Erre Zelenszkij reakciója az volt, hogy az ukránok kiválóan állnak a kurszki térségben, csupán kiegyenesítik a frontvonalat. 

Ezt a kifejezést Hitler használta korábban a sztálingrádi csatától Berlin elestéig, ugyanezeket a fogalmakat használta. Egész egyszerűen nevetséges a Zelenszkij-féle koncepció.

Az látszódik, hogy az oroszok és az amerikaiak globális kérdésekről fognak tárgyalni, míg az amerikaiak és az ukránok kizárólag ukrán regionális kérdésekről. Kedden rengeteg dolog el fog dőlni. Az elmúlt napokban volt találkozó Marco Rubio amerikai és Lavrov orosz külügyminiszter között, és rendszeressé válnak a találkozók a két titkosszolgálat, az FSZB és a CIA vezetői között is.

– Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kijelentette, hogy nem lát olyan forgatókönyvet, amelyben olasz csapatokat küldenének Ukrajnába, sem békefenntartóként, sem más szerepkörben. Más országok hogyan vélekednek erről a kérdésről?
– Olaszország két kijelentést tett az elmúlt napokban. Az egyik, hogy nem küld katonákat, a másik, hogy jó lenne, ha Ukrajna – miután nem NATO-tag –, megkapná az ötödik cikkely jogát. Ez azt jelenti, hogy ha bárki támadást intéz Ukrajna ellen a jövőben, az a NATO elleni támadásnak minősülne. Senki nem is válaszolt erre a kijelentésre a NATO-ból, mert ez akkora butaság. Az angol és francia álláspont az, hogy legyen fegyverszünet, majd a béke megkötése után NATO/európai uniós csapatokat kell küldeni az orosz-ukrán határra. Az orosz válasz erre az, hogy ők NATO csapatokat az orosz-ukrán határon nem fogadnak el. Az egyik orosz képviselő beszédet tartott a francia nemzetgyűlésben, ahol elmondta, hogy az Oroszországban lévő „önkéntesek” negyven százaléka már meghalt. 

Két dolog jöhet szóba a jövőben: vagy európai uniós csapatok odaküldése, de ez az oroszok számára elfogadhatatlan, vagy ENSZ csapatok odaküldése, ez az oroszok számára elfogadható.

Jó néhány ország, így többek között Brazília, Kína és többen mások jelezték, hogy ha erre sor kerül, akkor ők hajlandóak csapatokat küldeni a korábbi frontvonalra.

– A britek/franciák miért érzik szükségét katonák küldésének? Ez előidézhet-e egy világháborút?
– Nem, mert az oroszok nem hajlandóak angol és francia csapatokat fogadni. Tehát az ötlet sem jó, mert az arról szól, hogy provokálják az oroszokat. Az amerikaiak az oroszokkal meg akarnak állapodni, Nyugat-Európa viszont nem akarja ugyanezt.

Ha kedden az orosz és az amerikaiak megállapodnak, az azt jelenti, hogy Ukrajna és Nyugat-Európa feje felett teszik ezt, ugyanúgy, ahogyan a hidegháború korában történt.

Az ukránok Dzsiddában aláírták az amerikai-ukrán tűzszüneti tervet. Ezt követően az orosz elnök múlt csütörtök este a Kremlben fogadta Steve Witkoffot, Trump amerikai elnök közel-keleti és ukrajnai különmegbízottját, azt követően, hogy tárgyalt Alekszandr Lukasenko fehérorosz államfővel. Vlagyimir Putyin a találkozót követően úgy nyilatkozott, hogy egyetért az amerikai–ukrán tűzszüneti javaslattal, de az orosz elnök szerint annak csak akkor van értelme, ha „tartós békéhez” vezet.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK