Ukrajna EU-csatlakozásával az ukránokon kívül szinte mindenki csak veszítene Európában

A jelenlegi előzetes számítások alapján Ukrajna európai uniós taggá válásának a legfőbb, illetve szinte a kizárólagos haszonélvezője Ukrajna lenne, míg az EU mostani tagállamai szinte minden gazdasági és szociális vonatkozásban rosszabb, nehezebb helyzetbe kerülnének. Sokak szerint az EU jelenlegi gazdasági működési modellje nem valószínű, hogy képes finanszírozni az ukrán uniós csatlakozás költségterheit.

Ahogy arról az Origo is beszámolt, véleménynyilvánító szavazást indít a kormány Ukrajna uniós tagságáról. Ennek kapcsán megnéztük, kik lehetnek az ország csatlakozásának nyertesei és vesztesei.

Az előzetes szakértői vélemények szerint, bár Ukrajna csatlakozása hosszú távon geopolitikai és gazdasági lehetőségeket jelenthetne az EU számára, ugyanakkor rövid és közép távon viszont nagyon komoly pénzügyi és strukturális kihívásokat vetne fel. 

A bővítés egyetlen, fő nyertese Ukrajna lenne, 

rajta kívül csak azok az országok nyerhetnek valamit részlegesen vele, amelyek növelhetik kereskedelmüket és befektetéseiket Ukrajnában (pl. Németország, Lengyelország), miközben Kijev csatlakozásának egyértelműen a nagy vesztesei azok az országok (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia) lennének, amelyek a kohéziós alapok jelenlegi kedvezményezettjei, illetve még a garantáltan nagy vesztesek közé tartoznának az EU agrárszektorban érdekelt tagállamai is (Franciaország, Olaszország, Magyarország, Spanyolország).

Ukrajna lehetséges EU-csatlakozása számos komoly gazdasági, politikai és társadalmi hatással járhat az Unió jelenlegi tagállamai számára. 

Gazdasági hátrányok:

• Növekvő pénzügyi terhek: Ukrajna gazdasági fejlettsége jelentősen elmarad az EU átlagától, ezért jelentős támogatásokra szorulna, ami megterhelheti az EU költségvetését. 
• Mezőgazdasági verseny fokozódása: Ukrajna az egyik legnagyobb agrártermelő Európában, ami versenytársat jelentene az olyan országok számára, mint Franciaország, Lengyelország vagy Spanyolország. 
• Munkaerő-elszívás Kelet-Európából: Az ukrán munkavállalók elvándorlása tovább növelheti a munkaerőhiányt Kelet-Közép-Európában. 

Politikai és társadalmi kihívások:

• Intézményi reformok szükségessége: Ukrajna csatlakozásával az EU-nak módosítania kellene döntéshozatali mechanizmusait, mivel egy ekkora ország belépése jelentősen átrendezheti az erőviszonyokat. 
• Korrupció és jogállamisági kérdések: Ukrajnának jelentős reformokat kell végrehajtania a korrupció visszaszorítása és az európai normák betartása érdekében. 
• Oroszország reakciója: A bővítés további feszültségeket okozhat az Oroszországgal fenntartott viszonyban, ami gazdasági és politikai következményekkel járhat egyes EU-tagországok számára (pl. Németország, Magyarország). 

A csatlakozás finanszírozhatósága érdekében az EU költségvetése olyan változtatásokra kényszerülne, amelyek elkerülhetetlenül a közös agrárpolitika és a strukturális alapok teljes átalakításához vezetnének, ami viszont már olyan mértékben megrendítheti az EU eddigi gazdasági alapjait, ami akár az egész uniós szervezet működőképességét is veszélybe sodorhatja. Az előzetes becslések alapján az Európa legszegényebb országának számító, háborús pusztítástól szenvedő Ukrajna Európai Unióba való integrálása az EU összes jelenlegi erőforrását felemésztené. 

Az ukrán EU tagság ezért többek között Magyarország számára is óhatatlanul azzal a következménnyel járna, hogy a magyarok nem kapnának többé semmilyen vissza nem téritendő uniós pénzügyi támogatást, miközben Magyarország az EU nettó befizetőjévé válna egy megnövelt fizetési kötelezettséggel.

 Az EU összköltségvetésére gyakorolt hatásként Ukrajna csatlakozása jelentős költségvetési kiadásokat igényelne, különösen az alábbi területeken:

• Kohéziós és strukturális alapok: Ukrajna a jelenlegi kelet-európai tagállamokhoz hasonlóan jelentős támogatásokat kapna infrastruktúra-fejlesztésre, ami elosztási konfliktusokat okozhatna a jelenlegi kedvezményezettek (pl. Lengyelország, Románia) és a nettó befizetők (pl. Németország, Hollandia) között. 
• Agrárpolitika (KAP) költségei: Ukrajna mezőgazdasági szektora az egyik legnagyobb Európában, így a közös agrárpolitikai támogatások aránytalanul megnőhetnének. 
• Új finanszírozási források szükségessége: Az EU-nak vagy növelnie kellene a tagállami hozzájárulásokat, vagy új pénzügyi mechanizmusokat kellene létrehoznia az ukrán integráció fenntarthatósága érdekében. 

Ukrajna számára az EU-tagság jelentős gazdasági, politikai és társadalmi előnyökkel járna

Az Európai Unióhoz való csatlakozás Ukrajna számára ugyanakkor egyértelmű, érezhető gazdasági növekedést, politikai stabilitást, jobb életkörülményeket és erősebb nemzetközi pozíciót biztosítana jelentős fejlődést hozva a kijevi központú ország számára.

Gazdasági előnyök:

• Egységes piac hozzáférése: Az ukrán vállalkozások szabadon kereskedhetnének az EU-n belül, vámok és korlátozások nélkül. 
• Növekvő külföldi befektetések: Az EU-tagság stabilitást biztosít, ami vonzóbbá teszi Ukrajnát a befektetők számára. 
• Mezőgazdasági támogatások: Az EU Közös Agrárpolitikájából (CAP) Ukrajna is részesülhetne, ami jelentős anyagi támogatást jelenthet a gazdálkodóknak. 
• Infrastruktúra fejlesztése: Az EU strukturális és kohéziós alapjaiból támogatást kapna utak, vasutak és egyéb közlekedési rendszerek fejlesztésére. 

Politikai és jogi előnyök:

• Erősebb nemzetközi védelem: Az EU közös kül- és biztonságpolitikájában való részvétel fokozná Ukrajna geopolitikai védettségét. 
• Bővülő diplomáciai lehetőségek: Ukrajna közvetlenül részt vehetne az EU döntéshozatalában, és nagyobb súllyal képviselhetné érdekeit a nemzetközi porondon. 
• Jogállamiság és demokratikus intézmények megerősítése: Az EU-tagság feltételeként Ukrajnának tovább kellene fejlesztenie igazságügyi és antikorrupciós intézményeit, ami növelné a jogbiztonságot. 

Társadalmi és emberi jogi előnyök:

• Szabad mozgás az EU-n belül: Az ukrán állampolgárok vízummentesen élhetnek, tanulhatnak és dolgozhatnak az EU országaiban. 
• Oktatási és kutatási lehetőségek: Az ukrán egyetemek és diákok teljes jogú résztvevői lennének az Erasmus+ és más kutatási programoknak. 
• Jobb egészségügyi és szociális ellátás: Az EU-tagság elősegítené az egészségügyi és szociális rendszerek fejlesztését, valamint az európai normák bevezetését. 

Környezetvédelmi és energiaügyi előnyök:

• Fenntartható fejlődés támogatása: Az EU támogatásával Ukrajna modernizálhatná iparát és energiarendszerét a zöld átmenet érdekében.