Ukrajna csatlakozása akár 2500 milliárd euróba is kerülhet – kinek a pénzéből?

Kiélezett viszonyok között veszik kezdetüket hamarosan a többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló tárgyalások. Az Európai Parlament előzetes elképzeléseit tartalmazó jelentéstervezetről, amelyet Siegfried Mureşan román néppárti és Carla Tavares portugál szociáldemokrata képviselő terjesztett elő, a jövő héten szavaz az Európai Parlament plenáris ülése.

Az uniós tagországok versenyképességének megerősítéséről ismét kevés szó esik, Ukrajna uniós tagságát és az ebből eredő pénzügyi szükségletek fedezésének elsőbbségét azonban tényként kezeli a jelentés. Olyannyira, hogy az EP elképzelései között szerepel az európai uniós egységes belső piacának mielőbbi, még az ukrán uniós csatlakozás előtti megnyitása Ukrajna javára. Még akkor is, ha ez szembemegy a szabályokkal, a tagállami érdekekkel és az európai egységgel.

Petri Bernadett, a XXI. Század Intézet kutatója elemzésében azt vizsgálja meg, hogyan erőltetnék az Európai Parlamentben Ukrajna gyorsított integrációját már a jelenlegi költségvetési tárgyalások során is.

Ukrajna EU-csatlakozása prioritás az új uniós költségvetésben

A Parlament javaslata a megszokott módon a közös EU-s költségvetés bővítését, a nemzeti szempontok háttérbe szorítását és az európai szintű „jogállamisági értékalapú”, vagyis a politikai elvárásokhoz kötött forráselosztás fokozását szorgalmazza. A jelentés újra megerősíti az uniós közös hitelfelvétel szükségességét, a Parlament ugyanis minden eddigieknél nagyobb közös költségvetéssel tervez, aminek indokaként azonban nem az Európai Unió versenyképességét, hanem Ukrajna EU-csatlakozását és az abból eredő hatások kezelését jelöli meg a dokumentum. 

Az Európai Parlament (…) üdvözli az Ukrajna tagjelölt státusz megadására vonatkozó döntést, és ragaszkodik ahhoz, hogy rendelkezésre kell bocsátani a csatlakozási folyamataik támogatásához szükséges forrásokat. Hangsúlyozza, hogy az Ukrajnának nyújtott előcsatlakozási támogatásnak el kell különülnie a makrogazdasági stabilitásra, az újjáépítésre és a háború utáni helyreállításra irányuló pénzügyi támogatástól, és azt ki kell egészítenie, mivel ezekben az esetekben a szükségletek sokkal jelentősebbek és összehangolt nemzetközi erőfeszítést igényelnek, amelynek fontos részét kell képeznie az uniós költségvetésből nyújtott támogatásnak

– fogalmaz a szöveg.

Ukrajna teljes jogú EU-tagságát az Európai Bizottság legkésőbb 2030-ra, tehát az új többéves pénzügyi keret indulásának első éveire tervezi. Uniós tagként az ország hét év alatt akár csaknem százmilliárd euróra is jogosult lehet a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében. Ez a jelentős összeg más tagállamok, például Magyarország számára több mint évi másfél milliárd eurós veszteséget jelenthet a kieső agrárforrások miatt.​ Emellett az EU egészére nézve Ukrajna csatlakozásának teljes költsége elérheti a 2,5 ezermilliárd eurót, ami a 2025-ös uniós költségvetés csaknem tizenháromszorosának felel meg. Ezek a számok jól mutatják, hogy Ukrajna integrációja jelentős pénzügyi átcsoportosításokat igényelne az EU költségvetésében.​ Az Európai Parlament legújabb elképzelései szerint azonban az Unió belső piaca már a teljes jogú csatlakozást megelőzően is megnyílhatna Ukrajna számára, ami újabb jelentős pénzügyi terheket róna az EU költségvetésére, és újraértelmezné a forráselosztás elveit már a jelenlegi, 2027-ig tartó költségvetési ciklusban.

Az Európai Parlament tehát a tagállamok érdekeivel és az EU alapelveivel szembemenve is haladna tovább Ukrajna gyorsított csatlakozásának útján.

A teljes elemzés a XXI. Század Intézet honlapján elérhető.