Ki lehet a következő pápa? Erdő Pétert a szakértők és a fogadóirodák is esélyesnek tartják

Ki lesz Ferenc pápa utódja, a római katolikus egyház feje? – ez a kérdés foglalkoztatja most a világot. A lehetséges pápajelöltek között találjuk Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érseket, akit a szakértők mellett a fogadóirodák is az esélyesek közé sorolnak.

Húsvéthétfőn érkezett a tragikus hír: 88 éves korában elhunyt Ferenc pápa. A Szentatya halálhíre az egész világot megrázta: távozása nem csupán egy korszak végét jelenti, hanem egy új kezdetét is a katolikus egyház életében. 

Legfeljebb 20 napon belül elkezdődik a konklávé

Jelenleg különleges jogrend van érvényben a Vatikánban. Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő az Origónak adott korábbi interjújában azt mondta, a konklávé időpontját a bíborosok jelölik ki.

„A fő rendelkezés, hogy erre legalább 14, de legfeljebb 20 napot kell várni a széküresedés beálltától számítva, annak érdekében, hogy mindenki odaérhessen, akinek kell. A konklávén csak a 80 évesnél fiatalabb bíborosok vehetnek részt – vagyis azok, akik a széküresedést megelőző napig nem töltötték be a 80. életévüket. Mindazonáltal a 80 év feletti bíborosokra is fontos feladat hárul a pápaválasztás előkészítésében, az általános gyűléseken, ahol egyebek mellett az egyház aktuális helyzetét és azt is megvitatják, milyen személy lenne az, aki megfelelő válaszokat tudna adni a jelenlegi kihívásokra” – mondta el lapunknak Érszegi Márk Aurél, aki szerint a legfontosabb kérdése az a pápaválasztásnak, hogy ki az, aki a mostani helyzetben a legalkalmasabb lenne az egyház vezetésére?

Az esélyes jelöltek között emlegetik – a 2013-as konklávéhoz hasonlóan – Erdő Pétert is.

Érszegi Márk Aurél lapunknak felsorolta azokat a tényezőket, amelyek növelhetik a konklávén Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek esélyeit. 

„Erdő Péter bíborost valóban esélyesnek, de inkább úgy fogalmaznék: nagyon alkalmasnak, sőt kívánatosnak tartják a pápaságra, ismertsége, elismertsége, tekintélye és kánonjogi szaktudása, teológiai tisztánlátása miatt is. Ezek mind olyan tényezők, amik sokat nyomhatnak a latba a konklávén résztvevő bíborosok körében – mondta az Origónak a Vatikán-szakértő.

Erdő Péter azonban nemcsak szakértők, hanem a fogadóirodák szerint is esélyes lehet arra, hogy megválasszák a katolikus egyház fejének.

A fogadóirodák szorzóit (odds-ait) hasonlítja össze az Oddschecker oldal, ahol szintén találkozhatunk Erdő Péter nevével. 

A Newsweek cikkében a nemzetközi fogadóirodák segítségével sorra veszi a legnagyobb esélyeseket, kiemelve a magyar bíborost is. Erdő Pétert a lista negyedik helyére tette, 6:1-es odds-szal.

A Newsweek összeállításában a legesélyesebb jelölt a 67 éves fülöp-szigeteki bíboros, Luis Antonio Tagle (3:1 odds), aki Ferenc pápa belső köréhez tartozott. A befogadás és az evangelizáció szószólója. A második a listán a 70 éves Pietro Parolin (4:1 odds), az egyik legtapasztaltabb vatikáni tisztviselő. 2013 óta jelentős szerepet vállalt diplomáciai ügyekben. Az MTI összeállítása szerint a konklávét minden bizonnyal Pietro Parolin - a jelenleg legmagasabb rangú pápaválasztó bíboros - fogja irányítani, aki Ferenc pápa haláláig bíboros államtitkár (a Vatikán "kormányfője") volt.

Harmadik helyen a 76 éves ghánai Peter Turkson (5:1 odds) áll. Évszázadok óta az első afrikai pápa lenne. A legutóbbi afrikai pápa Gelasius volt, aki 492 és 496 között szolgált. 

Ahogy írtuk, a listán a negyedik Erdő Péter volt, őt pedig a 82 éves bíboros Angelo Scola (8:1 odds) követi. A 2013-as pápaválasztás favoritjának számított, amelyen Ferenc pápát választották meg. Milánó egykori érseke mély teológiai gyökerekkel rendelkezik, egy centralizáltabb és hierarchikusabb egyházat támogat.

Erdő Péter bíboros a legesélyesebbek között van.
Fotó: Lakatos Péter / MTI Fotószerkesztőség

 

Michelangelo Utolsó ítélet-freskója előtt szavaznak a bíborosok

„A konklávé a Sixtus-kápolnában ünnepélyes szentmisével veszi kezdetét, illetve a szavazások is bizonyos liturgikus keretekben zajlanak, imádsággal kezdődnek-végződnek. A bíborosoknak itt felolvassák a vonatkozó jogszabályokat, majd elhangzik a felszólítás: Extra Omnes, vagyis kifelé mindenki, akinek nincs ott dolga. Bezárják a Sixtus-kápolna ajtaját, kiosztják a szavazócédulákat, majd megkezdődik a szavazás. 

A lapokon ez áll latinul: „Római pápává választom…” – és ide kell írni a választott bíboros nevét. 

A bíborosok egyenként vonulnak a háromfős szavazatszámláló bizottság elé, az urnára teszik a cédulát, majd megesküsznek, hogy arra adták a szavazatukat, akiről úgy gondolják, hogy római pápává kellene választani. 

A papírt becsúsztatják az urnába – és így jár el mind a 135 pápaválasztó bíboros. Az aktus, II. János Pál pápa döntése értelmében Michelangelo Utolsó ítélet-freskója előtt történik; talán jobban tudatosul a felelősség kérdése, ha a szavazó bíborosok maguk előtt látják az utolsó ítéletet, ami végül mindenkire vár. 

A szavazások egymást követik, mindaddig, amíg egy név el nem éri a kétharmados többséget, ami 92-93 szavazat. Ahhoz, hogy valakiből érvényesen, teljhatalommal pápa legyen, el is kell fogadnia a választást. Ha a vonatkozó kérdésre azt válaszolja: accepto, vagy sí, esetleg OK – attól a pillanatól ő a római pápa” – mondta el Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő az Origónak a konklávéról. 

Kiemelt kép: Pietro Parolin, Erdő Péter és Luis Antonio Tagle