A macskák híresek a függetlenségükről és arról, hogy gyakran teljesen figyelmen kívül hagyják gazdájuk hívását. Egy francia kutatás most mégis rámutatott, hogyan lehet hatékonyabban megszólítani őket.
A Paris-Nanterre Egyetem kutatása egy macskakávézóban zajlott, ahol különböző hívási módokat teszteltek idegen macskákon. A cél az volt, hogy megtalálják a leghatékonyabb kommunikációs formát. A vizsgálat vezetője Charlotte de Mouzon, a macska-ember kapcsolatok szakértője volt – írta a Gallasmanac.
Mi vált be leginkább?
A kutatás szerint a vizuális ingerek és hangjelzések együttes használata bizonyult a leghatékonyabbnak. A pusztán kézmozdulatokra adott reakciók is meglepően jók voltak, míg a csak hanggal hívás kevésbé hatott.
Ha pedig a kísérletvezetők teljesen figyelmen kívül hagyták a cicát, az állatok gyakran stressz jeleit mutatták, például sűrű farkcsóválást.
A kutatók szerint fontos, hogy legalább egy pillantással vagy kis mozdulattal jelezzük a macska felé, hogy észrevettük. Ez segíthet elkerülni a feszültséget, és megerősítheti a kapcsolatot ember és állat között.
Ha odafigyelünk a cicák válaszaira, sokkal könnyebben szót érthetünk velük, még ha nem is mindig úgy, ahogy mi elképzelnénk.
A testbeszéd fontosabb, mint hinnénk
A kutatók szerint a macskák valójában nagyon is érzékenyen reagálnak az emberi testbeszédre, sokkal inkább, mint a hívószavakra. Vannak esetek, amikor egy egyszerű kézmozdulat gyakran többet ér, mint egy „cica, gyere ide!”.
Országonként eltérő, mely szavakkal hívjuk magunkhoz kedvencünket, míg nálunk a „cicc” szó a leggyakrabban használt, úgy Franciaországban „pff pff” és a „pspsps” terjedt el.
A tanulmány szerint működhet csak a hívás alapú módszer is, de akkor igazán a hatékony, amikor kézjelekkel is kiegészítjük azokat, erre reagálnak a leginkább a macskák.
Így építhetünk kapcsolatot a cicánkkal
A cicák független lények, de nem közömbösek, ha értően közeledünk feléjük, észre fogják venni, és talán még dorombolással is megjutalmaznak minket.
Ha azt szeretnénk, hogy cicánk valóban figyeljen ránk, ne csak beszéljünk hozzá, hanem használjunk egyszerű vizuális jeleket is, például hívogató mozdulatot vagy szemkontaktust.