Az európai katonai összeomlás hátterében a The Times szerint a hadseregek krónikus alulfinanszírozása áll, illetve az, hogy egyre kevesebb fiatalt vonz ez a pálya. Arra, hogy az európai országok még 25 ezer katonát is csak nagyon nehezen gyűjtenek össze, akkor derült fény, amikor Tony Radakin, a brit védelmi erők vezetője arra kérte szövetségeseit, hogy egy 64 ezer főből álló hadtestet alakítsanak ki.
Az európai védelmi miniszterek erre a kérésre válaszul közölték, hogy a jelenlegi helyzetben még a 25 ezres hadtest felállítása is súlyos kihívások elé állítja őket.
Sajtóértesülések szerint Nagy-Britannia készen áll egy 10 ezer fős különítményt küldeni Ukrajnába, Franciaország pedig 5-10 ezer katonával szállna be a békefenntartói misszióba. Észtország és Finnország még nem kötelezte el magát, mert véleményük szerint ha saját katonai egységeket küldenének Ukrajnába, azzal a határvédelmüket gyengítenék.
A The Times arról is ír, hogy Európa országai aggódnak egy olyan forgatókönyv miatt, amely szerint a békefenntartóikat éri támadás. A legreálisabb, hogy első körben francia és brit kiképzőket küldenek Nyugat-Ukrajnába, akik távol maradnak majd a frontvonaltól – írja a Meduza.
Szijjártó Péter szerint az európai vezetők abban érdekeltek, hogy a háború minél tovább tartson. Az Origónak adott interjújában a külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy
a fegyverszállításokkal és a különböző politikai döntésekkel továbbra is abba az illúzióba ringatják az ukránokat, hogy ezt a háborút akár meg is nyerhetik. Ezek a korábbi, már tönkrevert, demokrata vezetés által, a választás után meghozott döntések jelentős mértékben visszavetették a békekötési folyamatot, illetve sikerének esélyét.
Kiemelte: a felelősök keresése és a felelősség megállapítása a háború után lesz csak lehetséges, ezért az európai vezetők abban érdekeltek, hogy a háború minél tovább tartson.