Kína sikeresen tesztelt egy nem nukleáris alapú hidrogénbombát

Kínai kutatók sikeresen végeztek el egy ellenőrzött körülmények közötti tesztet egy nem nukleáris, magnézium-hidridet használó, hidrogénalapú robbanószerkezeten, amely példátlanul erőteljes kémiai láncreakciót váltott ki.

A hivatalos kínai állami média részét képező  South China Morning Post friss beszámolója szerint sikeresen tesztelt egy 2 kilogramm tömegű, a hagyományosaktól jelentősen eltérő anyag összetételű robbanószerkezetet a Kínai Állami Hajóépítő Társaság (CSSC) 705-ös számú kutatóintézete, amely alaptevékenysége szerint hivatalosan a víz alatti fegyverrendszerek fejlesztésével foglalkozik.

A hagyományos atombombákkal ellentétben az új robbanó eszköz nem nukleáris anyagot, hanem magnézium-alapú szilárdtest-hidrogén-tárolóanyagot, magnézium-hidridet használ.

Az új robbanószerkezetben az aktiválása után a magnézium-hidrid gyors termikus bomláson megy keresztül, és hidrogéngázt szabadít fel, amely több mint 2 másodpercig 1000 Celsius-fokot meghaladó tűzgolyóvá gyullad fel, ami 15-ször hosszabb ideig tart, mint az egyenértékű TNT robbantásoknál.

Ez az égés kiterjedt hőkárosodást okoz, amely elegendő az alumíniumötvözetek megolvasztásához, és lehetővé teszi a robbanás intenzitásának precíz szabályozását, ami hatalmas területeken egyenletes pusztulást eredményez.

A robbanószerről a kínai nyelvű Journal of Projectiles, Rockets, Missiles and Guidance című folyóiratban is megjelent egy tanulmány, amely szerint az új robbanóanyag működésbe hozatalakor a hagyományos robbanóanyagok beindító hatására egy magnéziumos anyag gyors hőbomláson megy keresztül miközben hidrogéngáz szabadult fel, amely végül egy hosszan tartó, magas hőmérsékleten égő tűzgolyóvá alakul.

A hidrogéngáz-robbanások minimális gyújtási energiával gyulladnak meg, széles robbanási tartományukkal rendelkeznek, és lángokat szabadítanak fel, amelyek gyorsan kifelé száguldanak, miközben széles körben terjednek. Ez a kombináció lehetővé teszi a robbanás intenzitásának precíz szabályozását, és könnyedén elérheti a célpontok egyenletes megsemmisítését hatalmas területeken

– áll a tanulmányban.

A kínai folyóiratban megjelent cikk szerint a teszt egy sor olyan kísérletet tartalmazott, amelyek bemutatták a fegyver irányított energiapotenciálját. 

Ellenőrzött detonáció mellett a csúcs túlnyomás elérte a 428,43 kilopascalt a bombától két méterre. Ez nagyjából 40%-kal olyan erős volt, mint egy hasonló TNT-robbanás, de a felszabaduló hő messze meghaladta azt, amit a TNT képes elérni.

Az új robbanószer alapját adó magnézium-hidrid por eddig a világ egyik legkisebb mennyiségben előállított mesterséges anyaga volt.

A kínai közlések szerint azonban Peking gyökeres változtatást vezet be ezen a téren. Az év elején Shaanxi tartományban ugyanis felavatták egy magnézium-hidrid tömeggyártó létesítményét, amely évi 150 tonna termelésére képes. Ez figyelemre méltó, mert a közelmúltig a magnézium-hidridet,- mivel nagyon reaktív anyag - csak laboratóriumokban tudták előállítani és csak napi néhány grammos mennyiségben.

A hivatalos híranyagok tudósításai szerint a kínai tudományos intézetek már vizsgálják a magnézium-hidrid tisztán katonai célokon kívüli felhasználási lehetőségeit is beleértve a hosszú élettartamú drónokhoz és egyéb elektromos eszközökhöz szükséges üzemanyagcellák energiaellátásában is.